"Még az én generációmban is sokat beszélünk erről, szerintem a következőben nem fogunk, ez az élet-munka egyensúly. Ez is onnan ered, hogy bementünk, gépekként kellett dolgoznunk a gyárban, (...) nem lehetett érezni, nem az volt a dolgod, nem lehetett kreatívkodni Hazamentél, és ott voltak érzéseid, és ott voltál kreatív. (...) Az iskola arra van kitalálva, hogy jó gyári munkásokat neveljünk, mert arra volt szükség. De szerencsére kitaláltuk a számítógépet, a robotokat, és most nincs erre szükség. Hát mentünk tovább"

Ezt Halácsy Péter Prezi-társalapító / főigazgató mondta szerdán este a Liberálisok vitafórumán, a Dob utcai Spinozában.

Mindenki szeretne ebben a világában élni. Itt a számítógépek és robotok már csendben meghaladták a gyárat, és / vagy a nem kreatív munkavégzést. Strucctojás van ebédre a céges menzán, minden csapból felső középosztály folyik, és esténként okos emberek beszélgetnek fontos dolgokról a Dob utcában.

Kellemes hely ez, közel lakok hozzá. Azok az emberek is, aki rajtam kívül ott voltak tegnap, amikor a prezis Halácsy Horn Györggyel, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium egyik vezetőjével beszélgetett a magyar oktatási rendszerről.

Halácsy véleménye ebben a témában azért izgalmas, mert valamikor 2015-ben egy egész generációra hatással bíró oktatási rendszert kezdett el kitalálni miközben barátaival borjúsültet vacsorázott. Ezeket nem én találom ki, a budapestschool oldalán, a "Történetünk" menüpontban kb. így van leírva a sztori.

Halácsy a beszélgetés során többször utalt rá, hogy őt személy szerint nem nagyon szeretik az alternatív iskolákban. Lehet, hogy azért, mert két lakásóvoda megnyitása után hét hónappal a következő mondat olvasható az oldalukon.

"Azonnal tudták [Halácsy és barátai], hogy olyan oktatási rendszert kell létrehozniuk, amely nemcsak a saját gyermekeiknek nyújt megfelelő képzést. Elvégre ők egy egész generációra akarnak hatást gyakorolni."

Persze lehet, hogy nem ez volt az. Csak találgatok.

A Google fontosabb, mint a trigonometria

Azért volt fura kettősség a szerda esti vitában, mert mikor nem a feleslegesen túlzó kinyilatkoztatások mentek, akkor nagyon sok mindenben egyet lehetett érteni a prezis főnökkel.

Mármint én is azt hiszem, hogy a technológia megváltoztatja a világot. Hogy a magyar iskolákban ma egy csomó felesleges dolgot tanítanak, és még több iszonyú fontos dolgot nem. Hogy fontosabb megmutatni a gyerekeknek, hogyan kell a Google-ben jól keresni, mint bemagoltatni a trigonometriát.

Kettejük közül Horn György visszafogottabb volt. Az AKG elmúlt ~30 évének sikereivel a háta mögött oktatási témában könnyebben odafigyelnek rá.

Lényegében mindketten ugyanazt mondták:

• a világ körülöttünk nagyon gyorsan változik,
  
• a XIX. században kitalált közoktatási rendszer képtelen olyan tudást adni, ami ezekkel a változásokkal lépést tartana,
  
• az iskola feladata ma segíteni a gyereknek megtalálni azokat a dolgokat, amik érdeklik őt,
  
• és megmutatni neki, hogyan tudja megszerezni, és később fejleszteni a tudását.
  

Ez nekem annyira tetszik, hogy valószínűleg ilyen helyre szeretném küldeni a gyereket, mikor odakerülök. Tényleg.

Pont itt kezdődnek a rendszer ellentmondásai.

Halácsy apuka miért nem csapkodja az asztalt?

Mindenki a legjobbat akarja a saját gyerekének. Szóval aki megengedheti magának, az kifizeti a Prezi-ovit, meg az AKG-t. Ezek tényleg nagyon jó intézmények, ahol ezerszer több lehetőségük van a gyerekeknek, mint egy átlagos iskolában. Azoknak a gyerekeknek, akiknek egyébként az iskolán kívül is ezerszer több lehetősége van.

Mikor a motivált, jó anyagi körülmények között élő családok gyerekei ilyen sulikban gyűlnek össze, azzal a többi iskola diákjai nem feltétlen járnak jól. Például mert ott a Halácsy apukák nem fogják nyomasztani az osztályfőnököket, hogy nézessék a gyerekekkel a Mindentudás Egyetemét, menjenek osztálykirándulásra, adjanak össze a szülők új számítógépre.

A közoktatás 2011-ben kezdődött központosításának éppen az lett volna az egyik célja, hogy megpróbálja picit kiegyenlíteni az iskolák közötti különbségeket. Ez sem sikerült: pont a legszegényebb iskoláknak adta a legkevesebbet a Klik.

Halácsy arra utalt, hogy majd a tehetősebbek hozzájárulásaiból befolyó pénzből nyitják meg a programjukat a rászorulók felé. Horn azt mondta, az AKG-ben ők is próbálkoznak ilyennel, de nem igazán működik.

Összességében egyikük jó szándékához sem fér kétség. Az is lehet, hogy ma már olyan rossz állapotban van a magyar közoktatás, hogy minden alternatív kezdeményezést meg kell becsülni. Lehet, hogy csak pár kiváltságos gyereknek segítenek, de nekik igen, és a többieknek nem lesz tőle érdemben rosszabb. Egyszerűen azért, mert bizonyos iskolákban érdemben rosszabb már nem lehet.

Most nem fontos dolgokon megy a forradalom

Horn finoman kritizálta a közoktatás helyzete miatt tiltakozó tanárok egy részét, legalább is a módszereiket. Szerinte a mostani hangadók többsége bár valós problémák miatt emel szót, de érdemben nem akar változtatni a rendszeren.

Arról beszélt, hogy az iskoláknak ma is lehetőségük van saját pedagógiai programot készíteni, és azt megpróbálni elfogadtatni a Klikkel. Horn azt éreztette, hogy a minisztrájkok, ultimátumok, demonstrációk helyett, vagy legalábbis azok mellett a tiltakozó sulik megcsinálhatnák a saját programjukat.

Ezzel lépéskényszerbe hoznák a Kliket, aminek ezeket vagy el kellene fogadnia, így az iskolák visszakapnának valamennyit a kívánt autonómiából, vagy tömegesen el kéne utasítani a programokat, ami politikailag kényesebb lenne a kormánynak, mint amikor a köztársasági elnöktől követelnek bocsánatkérést a tanárok.

Ez nem csak politikai eszköz.

Az iskolára szabott, eltérő pedagógiai programok is segíthetnek benne, hogy a gyerekek a saját szükségleteiknek leginkább megfelelő oktatást kapják. Mert bármilyen jó is lenne, a világ valószínűleg nem pont ugyanolyan gyorsan változott a Nyírségben, mint a Spinoza környékén.