Fónagy János ellenzi, hogy a románokhoz és az ukránokhoz igazítsuk az óránkat, és többet süssön a nap

POLITIKA
2016 április 15., 22:00

A jobbikos Kepli Lajos országgyűlési képviselő írásbeli kérdésében Seszták Miklós fejlesztési miniszternél kereste a választ, hogy vajon megérné-e csatlakoznunk a GMT+2-es, azaz a időzónához kelet-európai időzónához.

Kepli szerint A "GMT+2 időzónát Magyarországnak! " javaslat elsődleges célja, hogy életritmusunkat jobban a Nap járásához hangoljuk és ezáltal több napsütésben részesüljünk.

Néhány érve az áttéréshez:

  • Az emberek ébrenléte jobban szinkronba kerülne a Nap járásával. Akkor aludnánk, amikor sötét van és akkor lennénk ébren, amikor világos van .
  • Minden este +1 világos órával hosszabb lenne: az embereknek munkájuk végeztével a tovább tartó világos estéken több lehetősége lenne szabadidejük tartalmas eltöltésére. A lakosság életminősége érezhetően javulna.
  • Ha már január elsejétől bevezettük volna, akkora 2016-os évben +69 olyan világos esténk lenne, amikor a napnyugta este 20:00 után van. Ez a jelenlegi 101 napról 170 napra növekedne. Ez több mint 2 hónap.
  • A több napfény jótékony hatással van az egészségünkre, az emberek egészségesebbek és vidámabbak lesznek. Az optimistább, többet sportoló társadalom kevésbé beteges, mely hosszabb távon megjelenne az egészségügyi kiadások csökkenésében is, illetve a depressziós betegségek és bűncselekmények csökkenésében.
  • Gyermekeink télen is világosban jönnének haza az iskolából, hiszen télen is 16 óra utá n menne le a Nap . Télen sem lenne olyan korán sötét .
  • Villamos világításon 5 milliárd forint energia megtakarítást érnénk el évente.
  • A jelenlegihez képest 91 ezer tonnával kevesebb CO2-t bocsátanánk ki, ez a megtakarítás csak világításból jönne össze.
  • A tovább tartó világos esték emelik a vendéglátás és a turisztikai szektor árbevételét .
  • A bevezetés egyszerűen, fájdalommentesen megvalósítható, az eredmény gyorsan látszik.

Ha áttérnénk a GMT+2-re, akkor Magyarország Ukrajnával, Romániával, Bulgáriával, Törökországgal kerülne azonos időzónába, vagyis egy órával korábban élnék a mindennapjainkat. Azaz télen fél öt helyett fél hatkor menne le a nap. Ennek minden előnyéről már itt írtunk részletesen:

link Forrás


Aki abban reménykedik, hogy ez megtörténik, annak az a rossz hírünk, hogy a kormány nem hajlik az ötletre. Legalábbis erre utal a képviselő kérdésére
szerint ez egy nagyon összetett kérdéskör, aminek csak egy szűk szelete az energetikai vetület. A válaszban az államtitkár kifejti, hogy

a kelet-európai időzónára való áttéréssel az ország természetszerűleg nyugati irányultságú térbeli kapcsolatai módosulnának.

photo_camera Fónagy János és a jegyzőkönyvvezetők az Országgyűlés plenáris ülésén - Fotó: MTI/Soós Lajos
Fónagy egy tanulmányra hivatkozva felhívta a figyelmet arra, hogy a kereskedelmi, közlekedési és a pénzügyi szolgáltatások szempontjából Magyarország áttérése más időzónába jelentősen hátráltatná a gazdaság zökkenőmentes működését és a turisztikai együttműködést, mivel a legnagyobb kereskedelmi partnereink Nyugat-Európa országai.

Az államtitkár hozzáteszi, hogy az áttérés azzal járna, hogy nem lennénk egy időzónában legfontosabb kereskedelmi partnereinkkel. Ráadásul az EU egyre szorosabb regionális együttműködést szorgalmazó előírásainak nehézkessé váló megvalósítása mellett, a közvetlen északi és déli szomszédainktól eltérő gyakorlat üzenete sem lenne előnyös. Megjegyeznénk, hogy Románia például már abban az időszakban van, ahol később sötétedne télen.

photo_camera Időzónák Európában - Forrás: Wikipedia

Fónagy kitért arra is, hogy energetikai szempontból sem nyernénk sokat, mivel a villamosenergia-rendszereink nagy része egyezményes koordinált világidőben meghatározott időbeállítást alkalmaz. Egyes helyi rendszerek, illetve ezek kapcsolódási pontjai helyi időben lettek kialakítva, itt az átállás megbecsülhetetlen erőforrást igényelne.


Az energiahasználatra hivatkozva még felveti azt is, hogy mivel főleg nyáron egyre nagyobb az esti villamos energia csúcsterhelése a légkondik miatt, akkor a GMT+2 időzónában a légkondik még tovább pörögnének.

Fónagy így söpörte le a javaslatot: „Az Ön által hivatkozott tanulmány felvetései elsősorban társadalmi és szociális — és csak kisebb részben kereskedelmi, turisztikai, környezetvédelmi és energetikai — megközelítésből tartják támogathatónak a változtatást.

Az időzónaváltás hatására ugyanis a társadalomban megjelenhetnek olyan új viselkedési formák és szokások, amelyek még több energiaigénnyel járnak. Így a tovább tartó világosság a lakosság napi mobilitását fokozhatja, amely növelheti az üvegházhatású gázkibocsátást, a közösségi terek fokozottabb igénybevétele úgyszintén a kibocsátás növekedést idézheti elő.”

Abba tényleg rossz belegondolni, hogy fokozottabban igénybe vennénk a közösségi tereket.

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.