• Több mint 30 milliárd forint értékű fejlesztést ígért Békéscsabának Orbán Viktor keddi látogatásán.
  
• Azt ajánlotta a békési meyeszékhelynek, hogy az innováció és a startupok helyett foglalkozzanak inkább a nyomdaiparral.
  

A miniszterelnök a Modern városok program békéscsabai állomásán, elmondta, hogy Békéscsabát nem úgy tartják számon az országban, mint egy megsegítésre váró várost, hanem mint egy kiaknázatlan lehetőségekkel teli várost. Elmondta, munkát hozott a békési megyeszékhelyre, hogy az kormányzati segítséggel kiaknázhassa lehetőségeit.Orbán Viktor és Szarvas Péter - Fotó: MTI/Lehoczky Péter A tervek szerint a következő önkormányzati választásig biztosan megépül az M44-es gyorsforgalmi út, de lehet, hogy már a következő parlamenti választásig is kész lesz. A jövő évi költségvetésben szerepel az első, 70 kilométeres szakaszra a forrás. Közölte: Kijelentette, hogy az M44-est „az utolsó petákig” magyar költségvetési pénzből finanszírozzák, nemzetközi forrást nem tudnak bevonni hozzá.

Szarvas Péter békéscsabai polgármesterrel megállapodtak egy hűtőház létesítéséről, amire 12 milliárd forint támogatást szánnak. Orbán Viktor azt várja, hogy vagy a hűtőház tulajdonosát vagy a vezérigazgatóját az önkormányzat jelölje ki, mert szerinte partner kell a tárgyalásokhoz.

Orbán Viktor elmondta, hogy a vásárcsarnok bővítésére 5,2 milliárd forintot kért a polgármester. A miniszterelnök az összegből arra következtetett, hogy ebből Magyarország legnagyobb vásártere lesz.  

Nem bajlódjanak annyit azzal az innovációval, jó lesz az így is

Több mint egymilliárd forintból nyomdaipari tudás- és képzőközpont is épül a városban, ugyanis a város bocsátja ki évente a végzős nyomdász szakemberek negyedét.

A miniszterelnök a fejlesztési irányokról elmondta, hogy bár „jó dolog az innováció és a startupok világa, mert hátha kiderül, hogy az, amiről nem is tudtuk, ahhoz is értünk”, de szerinte a jövő nem ez.

Igaz, 2012-ben az Egis üzemavatóján még arról beszélt, hogy „az innováció gyógyíthatja meg a magyar gazdaságot”. Ezek szerint már nem fog tovább gyógyulni a magyar gazdaság. Békéscsabának inkább a nyomdaipart ajánlotta.

Sportközpontot minden járásnak

A meglévő kézilabdacsarnokot átalakítják, mellé multifunkcionális sportcentrumot építenek 3,2 milliárd forintból. Hárommilliárdból 50 méteres versenyuszoda és gyakorló medence épül, 900 millió forintból pedig az utánpótlást segítő röplabda-akadémia jön létre a városban. A bejelentés pillanatában derült ki, hogy a békéscsabai női röplabdacsapat harmadszor is megszerezte a bajnoki címet, amelyhez gratulált a miniszterelnök. Bővítik a CsabaParkot egymilliárdból; 4,1 milliárdból pedig fejlesztik az önkormányzati kezelésben, de állami tulajdonban lévő repteret, első ütemben meghosszabbítják a kifutópályát, hogy az nagy gépek fogadására is alkalmas legyen.

Kijelentette, hogy az élsport is a szívügye, de most inkább a szabadidő- és tömegsporttal foglalkozik. Azon dolgoznak, hogy minden járásközpontban legyen uszoda, vívó- és atlétikai központ, lőtér és öttusához kapcsolódó létesítmény.  

A színházra és a hajléktalanszállóra még várni kell

Orbán Viktor közölte, hogy a Munkácsyról elnevezett kulturális negyed kialakítása érdekében munkacsoportot hoznak létre, abban ugyanis még tartalmi kérdéseket is meg kell tárgyalni. A színházépület és a hajléktalanszálló felújítását és bővítését pedig egyelőre függőben hagyták.

Vágyak vs. pénzügyi lehetőségek

Szerinte a fejlesztések határait nem a vágyak, hanem a pénzügyi lehetőségek szabják meg, jelenleg az ország felívelő szakaszban van, 4 millió 300 ezer ember dolgozik, ami azt jelenti, hogy az adóbevételek is nőttek.

Majd, ha újra megválsztják őket

Szarvas Péter felvetésére, hogy érdemes lenne a fejlesztési tervek közé felvenni az M47-es autópálya megépítését is, Orbán Viktor megjegyezte, hogy gondolkoznak Szeged, Békéscsaba és Debrecen összekötéséről, de ebből a mostani parlamenti ciklusban már biztosan nem lesz semmi. Az elképzelések szerint a következő ciklusban látnak hozzá a tervezéshez.

A kiegyezéskor sem mentünk ekkorát

Orbán kitért ara is, hogy olyan korszak előtt állunk, amikor a legnagyobb kérdés nem az, hogyan mászunk ki a csődből, hogyan fizetjük ki az IMF-hitelt, mert szerinte ezeken már túl vagyunk, hanem hogy mit alkotunk meg. Úgy látja, hogy nem volt olyan időszak Magyarország történelmében, még a kiegyezés idején sem, „amikor ennyi nagyváros, egyszerre, ilyen léptékben tudott volna fejlődni”. (MTI/Index)