A költségvetési salátatörvénybe elrejtett trükkel üresítené ki a kormány a bejegyzett élettársi kapcsolatot

POLITIKA
2016 május 04., 14:01
comments 345

A költségvetési salátatörvény kedvelt eszköze a kormányoknak, mindenféle galádságot el lehet benne rejteni és utána reménykedni, hogy esetleg nem szúrja ki senki az elfogadásáig. Így került bele a 2017-es költségvetésbe a köztulajdonban álló gazdasági társaságokkal kapcsolatos információk titkosítását lehetővé tévő javaslat, és ide lett elrejtve az az utalás is, ami kisemmizhetné az azonos nemű párok számára létező bejegyzett élettársi kapcsolatok intézményét.

Erre a Magyar LMBT Szövetség közleménye hívja fel a figyelmet. A 2017-es költségvetés beterjesztett verziójában van egy rész, ami a bejegyzett élettársi kapcsolatokra vonatkozik. A vonatkozó törvényszakaszon egyetlen apró betűt módosítanának:

98. § A bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi XXIX. törvény 3. § (1) bekezdésében az „e törvény” szövegrészek helyébe a „törvény” szöveg lép.”

Magyarországon az azonos nemű párok 2009 óta létesíthetnek bejegyzett élettársi kapcsolatot. A szabályozás lényege, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény általános érvénnyel rendeli alkalmazni a házastársakra vonatkozó szabályokat a bejegyzett élettársakra, néhány fontos, a törvényben tételesen rögzített kivételtől eltekintve (gyermekvállalás, névviselés), írja közleményében a Magyar LMBT Szövetség. És szerintük:

"A tervezett módosítás ennek az utalószabálynak az alkalmazhatóságát korlátozná. A költségvetési tárgyú törvénybe rejtett törvénymódosító javaslathoz a Kormány semmilyen érdemi indokolást nem csatolt."

Majd azzal folytatják, hogy a módosító javaslat elfogadása esetén a bejegyzett élettársi kapcsolat intézménye teljesen kiüresedne: a párok végrendelet nélkül nem örökölhetnének egymástól, nem lennének kötelesek partnerük gyermekét eltartani, de megszűnnének a bejegyzett élettársakra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok is.

Közleményük szerint a módosító javaslat elfogadása húsz évvel vetné vissza Magyarországon az azonos nemű párok jogegyenlőségét. Megvonná a jogi védelmet azoktól az azonos nemű pároktól, akik az egymás iránti szeretet és összetartozás kifejezése érdekében az elmúlt évek során bejegyzett élettársi kapcsolatot kötöttek vagy azt a jövőben tervezték, ahelyett, hogy a társadalmi változásokat követve az azonos nemű párok jogait bővítené.

A bejegyzett élettársi kapcsolat intézménye többször is járt az Alkotmánybíróság előtt, amely legutóbb 2010-ben állapította meg: az azonos nemű párok számára egy, a házassághoz hasonló jogokat biztosító jogintézmény biztosítása az alkotmányból levezethető jogalkotói kötelezettség. Ugyanerre az álláspontra jutott a Strasbourg-i Emberi Jogok Európai Bírósága 2015 nyarán, egy olasz pár ügyében hozott ítéletében, szerepel még a közleményükben.

Legutóbb a kormány részéről Orbán Viktor szólalt meg az ügyben, a hétvégén egy portugál lapban jelent meg egy interjúra, amiben arról beszélt, hogy a homoszexuális párok gyakorlatilag nem alkothatnak családot.

A jogtechnikainak álcázott módosítási javaslat miatt az Együtt módosítót is nyújt be a költségvetéshez, ami korrigálná ezt a szándékot. A párt közleményében azt írja, hogy a Fidesz javaslatával hátrányba kerülnek az azonos nemű párok, és a módosítás csak arra lesz jó, hogy például az öröklés és az adókedvezmények tekintetében hátrányosan megkülönböztethessék az élettársi kapcsolatban élőket a házastársaktól.

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.