Minden évben pünkösdkor búcsút járnak Csíksomlyón. Ez pedig az elmúlt években össznemzeti eseménnyé vált, a magyarság összetartozásának egyik kifejezéseként tekint rá, legalábbis a magyarság egy politikai hovatartozása szerint körülírható része.

És bár így a búcsú kiemelt jelentőségű esemény lett, eredettörténete elég zavaros. A legnépszerűbb teória szerint a csíksomlyói búcsújárással egy 1567-es csata emlékét ápolják a katolikus székelyek, a történet szerint abban az évben próbálta őket János Zsigmond erdélyi fejedelem fegyverrel unitárius hitre téríteni.

A sztorival több baj is van, amiket Marosi György ügyvéd az uh.ro-nak írt olvasói levelében vett számba:

• az egy dolog, hogy a "csatáról" semmilyen korabeli feljegyzés nincs;
  
• az meg egy másik, hogy János Zsigmond csak 1569-ben tért át az unitárius hitre;
  
• amelyről amúgy is csak 1568 után beszélhetünk vallásként,
  
• és amelyil kifejezetten ellenzi a térítést, pláne az erőszakos térítést;
  
• amit mi sem bizonyít jobban, hogy az unitárius vallás felbukkanásának hatására alkotta meg János Zsigmond a vallásszabadságról szóló rendeletét.
  

Hát ennyit a csíksomlyói búcsú hamis eredetmítoszáról.