Csütörtök délelőtt került fel az Európai Bizottság honlapjára, hogy kötelezettségszegési eljárás indul Magyarország ellen az EU diszkriminációellenes jogszabályainak megsértése miatt.

A bizottsági összefoglaló szerint Brüsszel elsősorban a köznevelési törvénymódosítást kifogásolta, ami lényegében felhatalmazást ad a roma gyerekek elkülönített oktatására. Mint írják, azt kérik Magyarországtól, hogy minden gyermek számára biztosítsák az egyenlő hozzáférés lehetőségét a minőségi oktatáshoz és azt kérik a kormánytól, hogy ennek szellemében alakítsák az ország törvényeit.

A Bizottság számos olyan esetről tud mind a törvényhozásból, mind az adminisztratív gyakorlatból, melyek miatt a roma gyerekek látványosan felülreprezentáltak a mentálisan sérült gyerekek számára fenntartott iskolákban valamint a hagyományos iskolákban is szegregált körülmények között tanulhatnak. Arról, hogy hogyan kerülnek teljesen egészséges roma gyerekek kisegítő iskolákba, itt lehet részletesebben olvasni.

Ennek a történetnek a legismertebb esete a nyíregyházi Huszár-telepi általános iskola ügye, ami 2007 óta húzódik, és sokkal súlyosabb kérdésekről van szó mögötte, mint egyetlen iskola sorsa. A fő kérdés az, hogy lehet-e ma Magyarországon, szegregált, a cigány gyerekeket elkülönítve nevelő iskolákat fenntartani.

Az uniós jog alapján egyértelmű a helyzet, az oktatás terén nincs helye a megkülönböztetés tilalmától való eltérésnek. A magyar törvények viszont 2014 vége óta lehetővé teszik, hogy az oktatásért felelős miniszter egyes, általa mérlegelt esetekben felmentést adni a szegregációt tiltó törvények alól egyes intézményeknek.

A Roma Sajtóközpont cikke alaposabban is végigveszi a törvényi háttér lényegét, ebből derül ki az is, hogy bár a köznevelési törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet még nem lépett hatályba, de két kifogásolt törvény lehetővé teszi a Bizottság szerint az iskolai elkülönítést.

A Huszár-telepi iskola ügyét Balog Zoltán személyes ügyének tekintette. Nyíregyháza legszegényebb részén, a Huszár-telepen a Görögkatolikus Egyház nyitott újra egy iskolát, amit korábban éppen a hátrányos megkülönböztetés felszámolását célzó program keretében zártak be. A szegregált cigányiskola működése ellen Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) indított pert, és alacsonyabb szintű bíróságokon sorra nyertek is.

Ezek az ítéletek azonban csak, ahogy ő fogalmazott, fokozták Balog Zoltán harci kedvét, aki önként jelentkezett tanúnak egy másodfokú tárgyaláson. A másodfokú ítélet 2014 februárjában volt, év végére pedig meg is született a módosító-indítvány, ami lehetőséget adott a miniszternek, hogy egy személyben ő maga döntsön arról, melyik iskola szegregálhat.

2015-ben pedig a Kúria, ellentmondva az első- és a másodfokú ítéleteknek, elutasította a keresetet, amely annak kimondását kérte, hogy jogellenesen szegregálták a gyerekeket a nyíregyházi Huszár-telep általános iskolájában, és az ügyben nem volt megállapítható az egyenlő elbánás sérelme. A CFCF akkor jelezte, hogy az Európai Bizottsághoz fognak fordulni.

Szintén a Bizottsághoz fordult a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője, Jávor Benedek is, aki írásbeli kérdésében idézte fel, hogy Magyarország 2003-ban honosította a faji egyenlőségről szóló irányelvet, Balog Zoltán rendeleti lehetősége viszont ellentmond ennek.

Jávor arra volt kíváncsi, hogy az uniós irányelvekkel összhangban van-e Balog megoldása, azaz hogy nemzeti hatáskörben kivételeket állapítsanak meg a szegregációt tiltó szabályozás alól.

Az Európai Bizottság válaszolt is Jávornak, a válaszuk pedig már előre is vetítette a mostani kötelezettségszegési eljárás elindítását, hiszen világosan megmondtak, az uniós jogszabály az oktatás területén nem engedélyezi a megkülönböztetés tilalmától való eltérést.

Az EB ekkor jelezte is, hogy vizsgálatot indítanak azzal kapcsolatban, hogy Balog megoldása megfelel-e az uniós irányelveknek. A Népszabadság brüsszeli forrásokra hivatkozva arról ír, hogy a vizsgálat során az Európai Bizottság illetékesei azt tapasztalták, hogy a magyar oktatási intézmény fenntartói mindent elkövettek, hogy a roma diákokat kiszorítsák a többségi iskolákból és azt sem értették, hogy a magyar állam miért nem szankcionálja a nyílt diszkrimináció eseteit.

A roma gyerekek szegregálása amúgy nem csak magyar sajátosság, hanem a régiónkban is jellemző eljárás, az Európai Unió hasonló ügyek miatt indított már kötelezettségszegési eljárást Csehország és Szlovákia ellen is.

A kormány szerint Brüsszel bosszút állt

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szerint Brüsszel bosszút áll a kötelezettségszegési eljárással, amiért a kormány nem támogatja a bevándorlók betelepítését Magyarországra.

Úgy fogalmaztak, hogy a procedúra nem más, mint bosszú, amiért Magyarország egyértelművé tette, hogy felzárkózási forrásokat nem akar átcsoportosítani migrációs feladatokra. Brüsszel ugyanis tavaly ősszel azzal a kéréssel fordult az uniós tagállamokhoz, hogy a felzárkózási pénzeket a bevándorlók integrációjára költsék, a magyar kormány azonban ellentmondott, és a rászoruló gyerekek felzárkózására fordítja az összegeket - magyarázta a kormány.

Az eljárás megindításának előkészítése során figyelmen kívül hagyták a magas szintű találkozókon bemutatott magyar válaszokat. Brüsszel érezhetően azért akarja büntetni Magyarországot, mert az nem támogatja a migránsok betelepítését.

A Fidesz szerint Brüsszel meg akarja büntetni Magyarországot, mert nem a bevándorlókra, hanem roma gyerekek oktatására fordítja a pénzt. A Fidesz reagálásában azt írta, az eljárás Brüsszel újabb politikai bosszúja azért, mert a kormány nemet mondott arra a brüsszeli kérésre, hogy az integrációs forrásokat a bevándorlókra fordítsa.

A kormány jól teszi, ha "egy fillért sem hajlandó elvenni a legrászorultabb magyar gyermekektől", és a nehéz sorban élő roma gyerekek felzárkóztatására fordítja a forrásokat.

Az egész országnak káros

Közleményt adott ki a szegregált oktatási eljárásokat a bíróságon megtámadó Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF). Ebben azt írják, üdvözölik az Európai Bizottság döntését a kötelezettségszegési eljárásról, mely a roma gyerekek iskolai szegregációja miatt indult. Egyúttal sajnálatát fejezik ki, hogy a Magyar Kormány a CFCF egyetlen jobbító szándékú javaslatát és a problémákra pontosan rávilágítani kívánó figyelmeztetését sem vette komolyan.

Mint írják, "a Bizottság döntése egy hosszabb – több, mint egy éves – vizsgálatot követően született meg, amelynek során a Kormánnyal és civil szervezetekkel konzultálva elemezték, hogy a magyar jogszabályok és az arra épülő kormányzati döntések mennyiben vannak összhangban a faji alapú diszkriminációt- így az iskolai szegregációt is- tiltó uniós normával, a Faji Egyenlőségi Irányelvvel. A kötelezettségszegési eljárás megindítása azt jelenti, hogy a Kormány nem tudta biztosítani a Bizottságot az elmúlt évben arról, hogy célja a szegregáció felszámolása lenne. A tények ugyanis éppen az ellenkezőjétől győzték meg a Bizottságot.

A Bizottság eljárását befolyásolhatta az is, hogy a CFCF idén márciusban első fokon pert nyert az EMMI-vel szemben azért is, mert a roma gyerekeket Heves megyében tömegesen nyilvánították indokolatlanul fogyatékosnak."

Majd így folytatják:

"Sajnálatos, hogy a Kormány szegregációt tűrő és nem egy esetben támogató politikája szégyenpadra ültette Magyarországot.A CFCF megdöbbenéssel tapasztalta, hogy a Kormány sajtóközleményében a Bizottság által megfogalmazott problémákra teljesen inadekvát „válaszokat” adott. Sem a 112 Biztos Kezdet Gyerekházakban támogatott pár száz gyerek, sem a kötelező óvodáztatás bevezetése, sem az éppen megszűnés szélén lévő Út a Középiskolába és Út az érettségihez programokban ösztöndíjukat egy éve hiába váró gyerekek helyzete, sem a 250 roma szakkollégistára elköltött közel 1,5 milliárd forint ügye nem ad magyarázatot a sok ezer szegregáltan oktatott roma tanuló sorsára.

A romákat és a hazájukat háború miatt elhagyni kényszerülő menedékkérők ügyét egymással szembe állítani - sőt megversenyeztetni - pedig a szokásosnál is cinikusabb kommunikációs trükk. Félő, hogy Magyarország komoly problémákkal nézhet szembe, ha a következő 2 hónapban is csak ilyen típusú, csúsztatásokkal és inadekvát válaszokkal teli reakciókat küld Brüsszel szakmai kifogásaira.

A Magyar Kormánynak ugyanis minden lehetősége és eszköze rendelkezésére állna ahhoz, hogy az iskolai szegregáció ellen hatékonyan és érdemben fel tudjon lépni, a szándékot pótolhatja a Bizottság által a Kormányra gyakorolt nyomás. A roma gyerekek szegregációja nem csak az azt elszenvedőknek káros, hanem az egész magyar társdalomra terheket ró, Magyarország nemzetközi megítélését és egyben versenyképességét rontja."