Az MNB alapítványai közül a Pallas Athéné Domus Animae (PADA) nevű azért különleges, mert ennek a kuratóriumát maga Matolcsy György jegybankelnök vezeti. Az alapítvány szabályzata szerint az alapítvány befektetéseiről ketten döntenek: a kuratóriumi elnök (vagyis Matolcsy György) és egy másik, az MNB-hez amúgy nem kapcsolódó kurátor.

A PADA szerződéseiért Tóth Bertalan szocialista képviselő indított pert, és hétfő reggel a párt honlapján közölték azokat a befektetési szerződéseket, amelyeket május 26-n kapott meg az alapítványtól. Ezek a dokumentumok részletesebbek, mint amelyeket a PADA korábban már megjelentett a honlapján, és részletesebbek, mint amit Tóthnak még áprilisban átadtak. Most már három változat kering tehát a szerződésekből, és ezek nem teljesen egyformák, bár elvben ugyanazokat kellene tartalmazniuk. A dokumentumok a 2013 végétől 2015 tavaszáig terjedő időszakra vonatkoznak.

A befektetési döntésekből az egyértelműen látszik, hogy amikor a PADA kereskedelmi bankokhoz vitte a pénzét, akkor mindig a jegybanki alapkamatnál alacsonyabb kamatra kötötte le a betéteit.

Ha Matolcsy és kurátor társa úgy döntöttek volna, hogy a Magyar Államkincstárnál tartják a pénzt, akkor jobban járt volna az alapítvány.

Esetenként néhány százezer forinttól másfél millió forintig terjedő különbségekről van szó, vagyis az MNB alapítványok által használt hatalmas összeghez képest kicsi tételekről, azonban mutatják ezek az üzletek, hogy a befektetésen túl más szempontjai is lehettek Matolcsyéknak, amikor a kereskedelmi bankokhoz vitték a pénzt.

A PADA a legtöbb esetben az evoBanknál, illetve későbbi nevén NHB banknál fektette be a pénzt. Ez az a bank, amelynek tulajdonosa Matolcsy György unokatestvére, és a kis bank legfőbb befektetői pedig éppen az MNB alapítványai lettek. Már korábban is bemutattunk hat ilyen, az alapkamatnál rosszabb feltételeket nyújtó befektetési szerződést. Akkor már felmerült, hogy olyan ez, mintha Matolcsy a jegybanki alapkamatnál olcsóbb forrást adott volna hitelként Szemerey Tamásnak. Most már az is látszik, hogy a PADA mindig ilyen feltételek mellett kötötte le a pénzét. Akkor is, amikor a Gránit Banknál vagy esetleg az OTP-nél kötötte le. A különbségek 1,2 és 0,1 százalékpontok között szórnak, és mindegyik esetben az alapkamat a magasabb.

Az alapítvány a cikk megjelenése után ezzel az észrevétellel jelentkezett: Az említett esetekben 1-2 hetes, maximum 1 hónapos futamidejű technikai jellegű lekötésekről van szó. Általános pénzügyi gyakorlat, hogy ilyen futamidejű lekötésekre a jegybanki alapkamatnál jelentősen alacsonyabb kamatot számolnak a kereskedelmi bankok. Szerintük ezek a pénzügyi műveletek nem tekinthetők befektetésnek és emlékeztetnek, hogy az alapítványok a 2015-ös kimutatás szerint összességében növelték a vagyonukat.

Utólag papíroztak?

A szocialistákban felmerült, hogy az Alkotmánybíróság nyomására kiadott dokumentumok egy részét utólag állíthatták össze. Szerintük erre utal, hogy a PADA befektetési döntéseit rögzítő dokumentumok között előfordul, hogy későbbi döntésre hivatkozik egy korábbi anyag. A most kiadott anyag között például ilyen ez:

A fenti dokumentumon pedig az látszik, hogy az alapítvány 2014. május 15-én fogadta el a befektetési szabályzatát, míg az előző papír május 13-án keletkezett, és abban 1,8 milliárd forint lekötéséről döntöttek az evoBanknál. Vagyis e papírból úgy látszik, hogy előbb kötötték le két nappal a pénzt, mint hogy meghozták volna a lekötés szabályairól szóló határozatot – hetekkel későbbi döntésekre hivatkozva.

Több további kavarodás is van a dokumentumokban között, az is előfordul, amikor az összegek sem teljesen stimmelnek. 2014. június 2-án például a PADA megbízta a Gránit Bankot, hogy vegyen rövid lejáratú állampapírokat 60 millió euró értékben, ám végül 63,8 millió eurót fizettek ki a papírokért. Van olyan határozat, amelyik a három különböző kiadott csomag közül csak az egyikben szerepel, mint például egy 5 milliárd forintos állampapír-vásárlás 2014. szeptember 16-án.