Pár hete hetven ember gyűlt össze Szöul egyik közparkjában, az Ichon Hangang Parkban. Kitekerték a polifoamjaikat, felállították a kempingszékeiket, majd gondosan elpakoltak mindent, amivel bármit is csinálni lehet, nehogy véletlenül csináljanak valamit.

Nem buzerálták az okostelefonjukat, nem fényképezgettek, nem olvastak, de még csak nem is nézelődtek.

Mert ha véletlenül bármit csináltak volna, azzal el is buknak. Ők ugyanis valamennyien az idei koreai bambulóbajnokság versenyzői voltak.

A versenyszerű bambulás sokkal keményebb sport, mint gondolná. A szabályok szigorúak: az nyer, aki legtovább tud révedni a semmibe úgy, hogy közben véletlenül se fókuszál rá semmire. Ezt nagyon megkönnyíti, ha közben semmit se csinál, mert ha csinálna valamit, ösztönösen oda is nézhet, ami maga a bukás.

A bambulóbajnokságot 2014-ben találta ki egy WoopsYang nevű vizuális művész, aki saját bevallása szerint súlyos burnout-szindrómától szenvedett. A bambulóverseny ötlete abból jött, hogy nagy kiégettségében a bambulás kifejezetten nyugtalanította. "Arra gondoltam, hogy sokkal jobban menne a semmittevés, ha csapatostul csinálnánk" - magyarázta a versenyszerű bambulás megszületését a Vice-nak.

A versenybambulásnak immár kidolgozott szabályrendszere is van: egy verseny kilencven percig tart, ez idő alatt tilos bármit csinálni. És a bármit szó szerint kell érteni, tehát

tilos nevetni és elaludni is, a versenyzők pulzusát pedig 15 percenként ellenőrzik, hátha titokban izgalmas dolgokon gondolkoznak.

Idén Shin Hyo-Seob, a helyi rapper nyerte a versenyt, aki egyrészt egyáltalán nem csinált semmit, és ez idő alatt még a pulzusa is változatlan maradt. "Nagyon elszánt voltam, még gyakoroltam is otthon" - osztotta meg a siker receptjét. (Via Vice)