• Rohamtempóban indul a Városligetet beépítő Liget-projekt, az építkezéseknek 2017-ben el kell kezdődniük.
  
• Ehhez képest még mindig nincsenek végleges tervek, de a bontás-építkezés már elkezdődött.
  
• A sietség magával hozza az erőszakot is: vasárnap este már erőemberek léptek fel a Közlekedési Múzeumnál a tiltakozók ellen.
  
• Kérdés, hogy jogosan zárták-e le a Közlekedési Múzeum előtti területet.
• Ők egyébként két, ismeretlen hévízgyörki cég alkalmazottai.
• A jogvédő szerint a rendőrségnek a Ligetvédők oldalán kellett volna fellépniük, bár a helyzet bonyolult.
  
• A Ligetvédők feljelentést tettek a gyülekezési jog megsértése miatt.
• Hétfőn délután attrocitásokkal folytatódott a tiltakozás a Városligetben.

Tegnap, azaz vasárnap éjszaka tettlegességig fajult a Városliget beépítése ellen tiltakozók és a gigaberuházás megbízásából megjelenő rejtélyes biztonsági cégek kopasz emberei közötti vita.

Az esetről cikkben és videóban is beszámoltunk a helyszínről.

Hiába érkezett ki a rendőrség hajnali egy és kettő óra között, a jogvitát nem tudták megoldani, és nem sok híja volt, hogy a két tábor egymásnak essen, bár arra jól láthatóan mindkét fél vigyázott, hogy ne durvuljon el túlzottan a konfliktus.

Hétfőn mind a beruházó Városliget Zrt., mind a Ligetvédők közleményeket adtak ki álláspontjuk igazolására.

Sajnos azonban, ha így folytatódik a sokat vitatott, a budapestiek túlnyomó többsége által elutasított beruházás, könnyen lehet, hogy az ilyen és ennél még durvább konfliktusok csak folytatódni fognak.

Hogy a helyzetet megértsük, két dologgal érdemes tisztában lenni:

• A Városliget Zrt. jól láthatóan igyekszik felgyorsítani a projektet, hiszen a 200 milliárdos múzeuminegyed-építés óriási üzletet és munkát jelent az esetleges kivitelezőknek. Az év második felében már úgyis kampány lesz, kell a pénz és a munka mindenkinek.
  
• Csakhogy a projekt, amely egyébként 2013 óta terveződik, messze nincs kitalálva, egyáltalán nem lehet tudni részleteiben és pontosan, hogy akkor pontosan mi épül, hova épül és mekkora lesz.
  
• Ez pedig különösen azok számára, akik nem értenek egyet a Városliget beépítésével – az Ipsos felmérése alapján a budapestiek többsége egyébként ilyen – eggyel több okot ad az aggodalomra: nemhogy hatalmi erővel, a demokratikus processzusok deklarált mellőzésével akarja a kormányzat beépíteni Budapest kétszázéves közparkját, de még az sem tiszta, hogy ez hogyan fog megvalósulni.

Jó példa erre a Közlekedési Múzeum tervezett felújított-új épülete, amelyről először márciusban (korábbi cikkemben rosszul emlékezve írtam pár héttel korábbant) lehetett értesülni, hogy megváltoztak a tervek, amelyek egyébként még továbbra sem véglegesek.

Ez nem titok: Legújabban a Városliget Zrt. is azt kommunikálja, hogy a Budapest Liget-projekt végleges tervei (épületekkel, parkfelújítással, kerékpárutakkal, kutyafuttatókkal, közlekedésfejlesztéssel stb. együtt) csak jövő nyárra, azaz 2017 augusztusára lesznek meg.

Ezért döntöttek úgy a projektet elutasító aktivisták, azaz a Ligetvédők, hogy miután száz napja sikerrel blokkolták a beruházást a Zene Háza tervezett területén, a volt Hungexpó-területen, a hirtelenjében megkezdett részprojekt, a Közlekedési Múzeum átalakítását akadályozzák.

Miért nem léptek közbe a rendőrök?

A Közlekedési Múzeum tulajdonjogát már nem a múzeum, hanem a Városliget Zrt. gyakorolja. Ezért is ők, illetve az ő általuk megbízott cégek járnak el jelenleg a múzeum környékén. Jelenleg a homlokzat bontását kezdenék meg, hogy kiférjenek rajta az elszállítandó nagyobb kiállítási járművek.

Ezért jelentek meg a nevüket és az őket alkalmazó biztonsági cégek nevét eltitkolni igyekvő férfiak kordonokkal, hogy körbekerítsék az épületet. És valószínűleg azért az éjszaka kellős közepén jelentek meg, mert abban bízhattak, hogy a magyar válogatottat ünneplő város kevésbé lesz éber, ám elszámolták magukat.

Mint írtuk, a Ligetvédők gyorsan a helyszínre érkeztek, és bár a körbekordonozást a fizikai erőfölénnyel szemben nem tudták megakadályozni, azonnal demonstrálni kezdtek, és kihívták a rendőrséget.

A kiérkező rendőrök sem tudtak arról meggyőződni, hogy a Városliget Zrt. nevében megjelent kordonozók jogosan kordonoztak-e, a biztonsági cég emberei ugyanis semmiféle papírt nem mutattak fel ezzel kapcsolatban.

Az épület bontási munkálataira a Városliget Zrt. a Bont–Tör Zrt-t választotta ki, amely 145 millió forintért végzi az épület bontását. És az ő kötelességük a bontáshoz, a lekerítésezéshez szükséges engedélyek beszerzése.

A projekt késésben van, ez abból is kitűnik, hogy a szerződés szerint a cégnek a munkát „előre láthatólag 2015. december 15-én [kell] megkezdeni.”

Kiadtuk az engedélyt, magunknak

A Városliget Zrt. hétfőn az üggyel kapcsolatban többek között ezt kommunikálta:

„Jogszerű-e a kordonállítás közterületen?

Igen, mivel a közterületet építési területként veszi igénybe a Városliget Zrt. A szükséges engedélyek rendelkezésre állnak, a közterület kezelője amúgy is a beruházó szervezet, a Városliget Zrt., tehát eleve kizárt volna, hogy saját magunknak nem engedélyezzük a munkavégzést.”

A dolog azonban ennél bonyolultabb: a Városliget ugyanis még mindig Zugló (a XIV. kerület) közigazgatási része - annak ellenére, hogy a fideszes többségű parlament a Városliget-törvény meghozásával a vagyonkezelői jogokat 99 évre átadta a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt-nek.

A helyszínen hétfőn tájékozódó zuglói képviselő, Várnai Lászlónak a biztonságiak két dokumentumot mutattak be, a Városliget Zrt-től, illetve a BKK-tól a közúthasználatra.

Csakhogy Zugló önkormányzata nem adott ki ilyen engedélyt, ezt Karácsony Gergő polgármester megerősítette Várnainak. Márpedig eddig - például a fakivágások engedélyezésekor - a zuglói önkormányzat is illetékes hatóságnak számított.

„Az egész egy vicc. Ha ez így van, akkor tulajdonképpen az egész Városliget a Városliget Zrt. építési területe volna, és azt csinálnának, amit akarnak, hiszen csak kiadnak maguknak egy engedélyt.”

- fogalmazott Várnai, aki szerint Zugló továbbra is illetékes a projektben.

Komoly jogászkodás lesz ezt szétszálazni.

Nem úgy van az!

Az érvényes engedélyek megléte lényegi szempont a vasárnap éjszaka történt attrocitásban is.

Hegyi Szabolcs, a TASZ jogásza ugyanis azt állítja, hogy ha a rendőrök nem tudtak meggyőződni a kordonozás jogosságáról, a rendőröknek a gyülekezési jogaikat gyakorlókat kellett volna megvédeniük, azaz a rendőrség hibázott, amikor nem lépett közbe az aktivisták oldalán.

(Hasonló jogviták alakultak ki 2007-2008 környékén, amikor a Gyurcsány-kormány elunván a folyamatos kormányellenes tüntetéseket, lekordonozta a Kossuth teret. A kordonokat végül a Fidesz-frakció bontotta el, a rendőrség nem lépett közbe.)

Az incidens után a Ligetvédők egyik aktivistája két feljelentést tett a rendőrségen, rendőri intézkedés hiánya, és a gyülekezési jog megsértése miatt (Btk. § 217.).

Kik ezek az emberek?

Az sem tiszta egyelőre, hogy kik voltak azok a kopasz férfiak, akik felállították a kordont, illetve passzív-aggresszív jelenlétükkel akadályozták a Ligetvédőket.

Sok aktivista felismerni vélte őket korábbi konfliktusokból, amikor tiltakozó civileket, ellenzékieket próbáltak megfenyegetni, visszariasztani demokratikus jogaik gyakorlásától a váratlanul felbukkanó, magukat kormánypárti civilnek kiadó erőemberek.

Ilyen volt a választási irodánál kirobbant konfliktus, a Fidesz-székház el- majd visszafoglalása, a Szabadság-téri emlékmű körüli kordonos vita, vagy a VIII. kerületi augusztus 20., ahol Kocsis Máté polgármester rendezvényén jelentek meg, és tartották távol a tiltakozókat.

Soha, egyik politikusa sem vállalta fel, hogy ismerné őket. Még az a Kubatov Gábor sem tudott róluk semmit, aki egyébként a Fradi elnöke, és az egyik választási irodánál fellépő erőember biztosan munkaszerződésben állt a klub egyik biztonsági cégével (Fradi Security).

A Városliget Zrt. hétfői közleménye a biztonsági cégről annyit közölt, hogy őket a bontással megbízott cég bízta meg.

„A kérdésben említett biztonsági cégekkel nem a Városliget Zrt. áll szerződéses kapcsolatban, hanem a bontást végző, közbeszerzésen nyertes cég bízta meg őket a terület biztosítása érdekében. Arról pedig, hogy az őrző-védő cég munkatársai feltűntek-e a közelmúltban bármely más helyszínen, nincs információnk.”

Két cégnév volt leolvasható a férfiak nyakába akasztott badge-eken felváltva: Infinity Forest Kft. és Tak Bak Kft.

Hévízgyörki biztonsági cégek

Mindkét cég hévízgyörki telephellyel rendelkezik. Az Infinity Forest Kft. tulajdonosa egy bizonyos 28 éves Györfi Henrik István, akiről nem sokat tudni, csak azt, hogy már 2015-ben beszállt egy biztonsági cégbe, a PATROL F&B Biztonságtechnikai Kft-be.

Ez a cég elég jól kezdett muzsikálni az utóbbi két évben, pedig 2011 és 2013 között nem volt bevétele. 2014-ben már 150 millió, majd tavaly 356 milliós nettó árbevélről számolt be az elérhető cégadatok alapján.

A másik cégnév egy bizonyos Tak Bak Kft., amelynek a cégadatok alapján egy bizonyos Vidák Sándor a tulajdonosa, és még két másik cégben is benne van, a C and M Busz Szerviz Kft.-ben, illetve az IVECO-BUS-TRACK Kft.-ben. Tavalyról a cég nem adott le adatot, tavalyelőtt 6,2 milliós árbevétele volt. Az Infinity Forest Kft-t 2016 május elején alapította, erről szintén nincsenek pénzügyi beszámolók.

Mindezen adatok, és egyáltalán az, hogy a Városliget Zrt. milyen biztonsági céggel van szerződésben, a projekt honlapjáról nem tudható meg, pedig ez közérdekű adat. (Rákérdeztünk a Zrt-nél, várjuk a válaszokat.)

Nincs túl kényelmes helyzetben Vitézy Dávid sem, a BKK valamikori vezetője vette át a Közlekedési Múzeum projektjének vezetését, aki bár nyugat-európai szintű, világhírű kiállítótérről kommunikál, rendre a konfliktuszónában találja magát.

Még mindig ismeretlen a Liget-projekt végleges verziója

A Városliget Zrt. honlapján ugyanis semmiféle aktuális, érdemi információ nincs fent az új múzeumról. Ami éppen változik, azt általában ő közli a nyilvánossággal.

Csak egy példa: A Liget-projekt házigazdája, Baán László tavaly még arról beszélt a Magyar Hírlapban, hogy a múzeum földalatti kiállítótere 3000-4000 négyzetméter lesz. Márciusban, egy a Design Terminalban megrendezett konferencián ugyanakkor Vitézy már arról beszélt, hogy 9000 négyetméteres lesz a földalatti kiállítótér.

Azaz egy egész szinttel mélyebben alakítanák ki az eredeti épület alatt az új múzeumot, amelynek viszonylag kis mérete jelenleg - legalábbis a tervezők szerint - nem alkalmas egy világszínvonalú múzeum kialakítására. (A projekt kritikusai szerint ez is átgondolatlanság eredménye, már 2013-ban világos volt, hogy ilyen kis épületbe nem lehet komoly múzeumot belerőltetni, ezért agyalnak most a bővítésen.)

Vitézy a 444 kérdésére is elismerte, valóban nicsenek meg még a kész belsőépítészeti tervek az új Közlekedési Múzeumhoz sem, de idén augusztusra meglesznek. Az épület nagysága (alapterülete, mélysége) már nem változik.

A projekt előkészítésével a Szakra stúdiót bízták meg 20 millió forintért, majd a tervek elkészítésére kiírták pályázatot a Mérték Stúdió nyerte meg 549 millió forintért.

Vitézy egyébként állítja, azáltal, hogy az új tervek a lefelé bővítésben gondolkodnak, kevesebb zöldfelület-átalakításra lesz szükség, mint arról korábban szó volt.

Mélyebbre a föld alá

A földalatti építkezés egyfelől iszonyatosan drága, másfelől a VÉSZ-módosításból tudható, hogy csak 80 centiméternyi földréteg kialakítására kötelezik a tervezetőt - tehát ahol a mélyben épület lesz (mélygarázs), ott fa nem fog nőni.

Vitézy szerint éppen emiatt csökkentették a Közlekedési Múzem alapterületét, és növelték meg a mélységét. Az igazgató elmondása szerint a változtatások ellenére a 15 milliárdos projektköltséget tartják, cserébe lemondtak egy széles, a park területéből zöldfelületet kiharapó lejáróról, így a földalatti szerkezet fala függőleges lesz.

És még a Közlelekedési Múzeum elképzelése a leginkább ismert dolog a Liget-projekt körül.

Továbbra sem ismert (a Városliget Zrt. sem tudja), hogy

• Valóban bezárják-e a Kós Károly sétányt, és hova terelik az M3-as forgalmát? (fővárosi hatáskör)
  
• Lesz-e P+R parkoló a Kacsóh Pongrácz úton a megnövekedett látogatószám számára?
  
• Hová kerül az Állatkertből a védett Pajtaszínház?
  
• Hol lesz a Fővárosi Nagycirkusz épülete?
  
• Ki újítja fel a környező utakat, mi lesz az érintett területek közlekedésfejlesztésével? (A főváros jelenleg nem tervez ilyesmit.)
  
• Nem történt állapotfelmérés a környező házakról, így ha a mélyépítési munkálatok károsítanák a környező lakóházakat, nem lesz referenciájuk a lakóknak.
  
• Hol lesznek a kutyafuttatók, a kerékpárutak, a játszóterek, pedig a tájépítészeti tervpályázat lezárult.
  
• És még sorolhatnánk.

Mindez tehát egyáltalán nem nyugtatja meg a Városliget beépítése miatt amúgy is évek óta, a helyszínen pedig hónapok óta tiltakozókat. A harc a Ligetért hétfőn is folytatódott:

link Forrás