• Tasó László államtitkár százmilliárdok elköltését ellenőrzi és óriási a befolyása Nyíradony környékén.
  
• Vagyonos ember, nem is titkolja, hogy számos földje van.
  
• Van azonban több olyan ingatlana, amelyeket éveken át egyszerűen kihagyott a vagyonnyilatkozataiból, pedig ezek nagyon jó helyen fekszenek.
  
• Nem vallott be több millió forint, a földbirtokai után járó támogatást sem.
  
• Tasó László szerint erről kérdezősködni provokáció

„Valóban úgy áll a helyzet, hogy Magyarországon minden parlamenti képviselő, különösképpen a kormánytagok, kötelesek vagyonbevallást tenni, és azoknak egyezniük kell a valósággal. Aki nem így jár el, az bűncselekményt követ el” – mondta Orbán Viktor a parlamentben idén áprilisban a valóságot némileg eltúlozva.

A vagyonnyilatkozati eljárás megsértése nem bűncselekmény, de büntethető az a képviselő, aki valótlant állít. A rendszer 19 évvel ezelőtti bevezetése óta mégsem volt olyan ügy, amikor gyakorló politikust emiatt felelősségre vontak volna. Többek között Szijjártó Péterről, Rogán Antalról és Kósa Lajosról derült ki, hogy félrevezető adatokat közöltek a vagyonnyilatkozataikban, súlyosabb következménye mégsem lett ezeknek az ügyeknek.

Ha Orbán Viktor tartja magát kemény áprilisi kijelentéséhez, akkor Tasó László államtitkár mégis kellemetlen helyzetbe kerülhet, mert a Direkt36 kutatásai alapján vagyonnyilatkozata nem pontosan tükrözi vagyoni helyzetét.

A ma százmilliárdok elköltését ellenőrző közlekedéspolitikai államtitkár neve ritkán kerül be az országos sajtóba. Az egyik ilyen alkalom az volt, amikor egy LMP-s képviselőnőtől 2011-ben a parlamenti vita hevében megkérdezte: „mit pofázol bele, kisanyám”. Bár 12 éve ül a parlamentben, politikai pályafutása nagy részét a kelet-magyarországi Nyíradony polgármestereként töltötte és a környéken több ingatlant is megszerzett.

Ezek közül több föld stratégiai fontosságú helyen, a Nyíradony határában hamarosan elinduló óriási ipari parki fejlesztés területének kellős közepén fekszik. A kedvező elhelyezkedés mellett növeli a földek értékét az is, hogy az önkormányzat belterületté minősítette át őket – ezt legalább az egyik telek esetében személyesen Tasó kérésére intézte el az önkormányzat. Ezek közül az ingatlanok közül azonban többet éveken át kihagyott a vagyonnyilatkozataiból, egy másikról pedig sorozatosan valótlan adatokat közölt.

A vagyonnyilatkozatában nem csak a telkeivel kapcsolatos adatokat hibázta el Tasó. A Nyíradony környékén elterülő birtokai után kapott állami támogatásokat is hiányosan tüntette fel, jó hárommillió forintot kihagyott.

Tasó László május legvégén a parlamentben ugyan válaszolt a Direkt36 néhány, a földjeivel kapcsolatos kérdésre – elmagyarázta például, hogy mikor vásárolta meg őket –, de a később e-mailben elküldött kérdéseinket már nem válaszolta meg, megkeresésünket fizetett provokációnak minősítette. Cikkünk megjelenése után Tasó László közleményt adott ki, mely szerint állításaink valótlanok, lejárató szándékúak és meghamisítják a valóságot. Azt ugyanakkor nem jelölte meg, hogy mindezt a cikk mely állításaira érti, és érdemben egyik állítást sem vitatta. A Direkt36 a Tasó vagyonelemeire vonatkozó információk mindegyikét nyilvánosan hozzáférhető hatósági forrásból szerezte.

Mivel a képviselői vagyonnyilatkozatok jelenlegi formájukban csak korlátozottan alkalmasak arra, hogy átláthatóvá tegyék a parlamenti képviselők gazdagodását, a Direkt36, a 444 és a Transparency International egy olyan adatbázist fejlesztett Vagyonkereső néven, ami egy oldalon, kereshető formában gyűjti össze vagyonnyilatkozataikat.

A Vagyonkereső célja, hogy elszámoltathatóvá tegye a képviselőket, átláthatóbbá tegye személyes gazdagodásukat. Az adatbázisból nem csak az eddigieknél egyszerűbben lehet információkhoz jutni arról, hogy a parlamenti képviselők mit állítanak saját vagyonukról, de az adatok elemezhetővé is válnak, ami segíthet abban, hogy a vagyonnyilatkozati szabályok betartására kényszerítse a képviselőket, és felhívja rá a figyelmet, ha a vagyonukról szándékosan félrevezető információkat közölnek.

Tasó Lászlón kívül több más – különféle politikai oldalhoz tartozó - képviselő nyilatkozataival is foglalkozunk a következő hetekben.

Tasó, a fiatalok példaképe

Nyíradonyban évtizedek óta Tasó László a legbefolyásosabb ember. 1994-től húsz éven át volt a város polgármestere, négyévenkénti újraválasztásáért szinte kampányolnia sem kellett, komoly kihívója egyszer sem akadt. Közben az országos politikába is belevetette magát, 2004 óta országgyűlési képviselő, 2014-ben pedig lépett még egy nagyot felfelé: lemondott a polgármesterségről, és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) közlekedéspolitikáért felelős államtitkára lett.

Ez a poszt már országos befolyással jár: Tasó vasútfejlesztésekről, autópálya-építésekről szóló döntéseket ellenőriz. 2016-2020 között közlekedésfejlesztésre ezermilliárd forintot költ el a magyar állam. (Ennyi pénz elég lenne például arra, hogy elengedjék a teljes magyar lakosság személyi jövedelemadójának kétharmadát.)

Tasó a polgármester tisztség feladása után sem feledkezett meg Nyíradonyról. Az összes fontos átadó ünnepségen megjelenik, a nyíradonyi városházán továbbra is saját irodája van, és tavaly kitüntették többek között „a fiataloknak példát adó életútja” és „a település jövőképének formálásában végzett meghatározó szerepe” miatt. Nem is csoda: városvezetőként korábban sosem látott mennyiségű uniós pénzt volt képes az elmaradott Hajdú-Bihar megyei régióba, azon belül is Nyíradonyba csatornázni. A kistérsége települései közül messze Nyíradony járt a legjobban.

„A politikában is eddigi eredményeimet a családomnak, rokonaimnak, támogatóimnak és a segítőknek köszönhetem. Azért van az ebből adódó tisztségekre és befolyásra szükségem, hogy használni tudjam az érdekükben, meg tudjam védeni és tudjam segíteni a térségben élőket, a közösségeket” – írja magáról a honlapján. (Tasó nyíradonyi és környékbeli bizniszeit a következő cikkünkben mutatjuk be.)

Elfelejtett telkek az ipari park közepén

Tasó László alig jár a nyíradonyi képviselő-testület üléseire, amióta nem polgármester. Az ülésekről készült jelenléti ívek szerint tavaly csak egyszer nézett be, március 14-én. Az ülés elején ellátta néhány jótanáccsal a képviselőket, és jó munkát kívánt nekik. De aztán kiderült, hogy valójában nem ezért jött, hanem mert egy személyes ügyét szerette volna egyengetni. Azt kérte, hogy vonják belterületbe az egyik telkét, amely a város határában fekszik, a 471-es számú főút mellett.

Tasó beadványának elfogadása mellett maga az új polgármester – a fideszes Kondásné Erdei Mária – érvelt, így: „mindenképpen indokolt ennek a területnek a belterületbe vonása, mivel a körülötte levő területeknek már megtörtént a belterületbe vonása”. A testület egyhangúan megszavazta az 1380 négyzetméteres telek átminősítését.

Bár Tasó minden évben akkurátusan beírja vagyonnyilatkozatába bővülő ingatlanvagyonának részleteit - több mint tucatnyi földterületről, főként nyíradonyi erdőről, szántóról van szó – ennek a teleknek ebben a formában sem bel-, sem külterületként nincs nyoma a nyilatkozataiban. A telek tulajdoni lapja szerint az ingatlan besorolása kivett ipartelep, és az önkormányzat döntése ellenére továbbra is külterületként van megjelölve. Tasó László 2014. június 13-án vásárolta meg, de másfél évvel később, 2015. december 14-én a feleségének ajándékozta.

A két szomszédos – 1349 és 627 négyzetméteres – terület is a Tasó családé, ezek már 2002 óta Tasó László tulajdonában voltak, de 8 éven át egyáltalán nem tüntette fel őket a vagyonnyilatkozataiban. A Tasó családnak van egy további földterülete a közvetlen közelben, ez egy kéthektáros földdarab, amelyhez szintén 2002-ben jutott hozzá Tasó. 2015. december 14-én ezeket a földeket is a feleségének ajándékozta. A képviselők házastársainak vagyonnyilatkozata nem nyilvános.

A négy telek területe összesen 23 356 négyzetméter, így néznek ki:

• 2002 és 2006 között Tasó László és a rajzon látható autószerelő műhely tulajdonosa közösen birtokolták az egész, háromszög alakú területet. Tasó László a Direkt36-nak azt mondta, azért vették meg közösen a területet, mert szükségük volt telephelyre a cégeik számára. 2006-ban viszont felosztották egymás között. Tasóé maradt a nagyobbik rész (a rajzon színessel), de ettől kezdve a politikus vagyonnyilatkozatai már nem követik a történet alakulását.
  
• A rajzon A-val jelzett kéthektáros földdarabról Tasó az elmúlt tíz évben úgy írt a vagyonnyilatkozataiban, mintha csak felerészben lenne a tulajdonosa, de ez nem igaz: a terület a tulajdoni lap tanúsága szerint teljesen az övé volt.
  
• A B és a D betűvel jelzett kisebb, egy tömböt alkotó telkeket pedig egészen 2014-ig Tasó teljesen kihagyta a vagyonnyilatkozatából.
  
• Ekkor szerezte meg Tasó ennek a tömbnek az utolsó darabját is (a rajzon C  jelöli). Ezen a telken egy gázcseretelep van, Tasó azt mondta a Direkt36-nak, hogy azért vette meg, hogy egyben legyen a terület. A gázcseretelep telke volt az, amelynek belterületbe vonásáért tavaly személyesen lobbizott a nyíradonyi képviselő-testület ülésén.
  
• Ezek után végül feltüntette ezeket a földeket a 2014-es vagyonnyilatkozatában, de figyelmen kívül hagyta, hogy a szabályok szerint elvileg minden egyes helyrajzi számot külön-külön kell beírni a vagyonnyilatkozatba.

Kis földek, pont jó helyen

Egy teljesen jelentéktelen, gazos kis földről van szó a Debrecen felől a városba bevezető út jobb oldalán, közvetlenül az „Üdvözöljük Nyíradonyban!” tábla mellett. Így néz ki a földdarab:

A környéken kulcsfontosságú, óriási pénzeket felemésztő beruházások indulnak hamarosan.

Az egyik beruházás az éppen a telek mellett futó, 471-es számú főútvonal jelenleg is zajló felújítása, amely 5,5 milliárdba kerül. A beruházó a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) – ahol éppen Tasó menedzseli az ilyen projekteket államtitkárként –, illetve a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. Az új út alapkő letételekor, idén márciusban büszkén feszített a helyszínen Tasó László. Beszédet is mondott, és megemlítette, hogy a kivitelezőknek 500 napon belül be kell fejezniük a munkát, mert pont ott, Nyíradony határában „rövidesen megkezdődik egy másik építkezés is: Debrecen mellett Nyíradony hozhat létre a megyében tudományos innovációs parkot”.

A jelentéktelennek tűnő telek tehát azon a területen fekszik, amit érint majd az ipari parki fejlesztés. Ez világosan látszik a külterületi területrendezési tervéből, amely szerint a földdarab egyik része az „ipari gazdasági terület építési övezetébe” tartozik, a másik fele pedig „kereskedelmi szolgáltató terület építési övezete”. A fejlesztés előkészítése érdekében 2015-ben módosították is a területrendezési tervet. Az ebben megjelölt „beavatkozási pontok” gyakorlatilag körbeveszik Tasó telkeit. Ezeken a területeken „gazdasági célú területek kialakítása” zajlik majd.

Ezekből a dokumentumokból nem egyértelmű, hogy Tasó földjének mi lesz a sorsa. A BME Urbanisztikai Tanszékén azonban a tervek és azokban szereplő besorolások alapján azt mondták a Direkt36-nak, hogy az „ipari gazdasági terület építési övezetébe” tartozó földek – így Tasó földjei is – alkalmasak az ipari fejlesztésre és ettől értékesek. A tulajdonos tehát, ha maga nem is akar ipari üzemet létesíteni ott, akkor is hasznot húzhat abból, hogy a terület pont a főút és a leendő ipari üzemek közé ékelődik. Például a telkét jó áron el tudja adni egy érdekelt beruházónak, vagy bérbe adhatja, esetleg egy önkormányzati kisajátítási eljárásban kompenzációt kaphat érte. A telkek értékét tovább növelheti, hogy az önkormányzat – részben Tasó kérésére – belterületbe vonta őket.

A Nyíradonyi Önkormányzattól elkértük az ipari parkra vonatkozó részletes terveket, de azt felelték, hogy „Tudományos és Technológiai Park fejlesztése Nyíradonyban” című pályázatukat csak június 1-jén nyújtották be. A kiíró – a Nemzetgazdasági Minisztérium – még nem bírálta el a pályázatot, addig pedig nem nyilvános, hogy pontosan mire kért támogatást a város. Az önkormányzat csak annyit közölt, hogy az ipari park célja munkahelyek létrehozása, a helyi vállalkozások összehangolt fejlesztése és megerősítése. Az önkormányzat mindebből „az alap infrastruktúra kiépítésében” kíván szerepet vállalni.

Tasó Lászlótól a parlamentben megkérdeztük, hogy épít-e valamit a területre. Azt felelte, hogy ő biztos nem, de lehet, hogy eladja, vagy bérbe adja.

Elfelejtett milliók

Tasó László nem csak az ingatlanvagyonát tüntette fel hiányosan, hanem a számára megítélt földalapú és hasonló támogatásokat is úgy tüntette fel, hogy vagyona kisebbnek tűnt a ténylegesnél.

Akinek földbirtoka van, az különböző jogcímeken részesülhet a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) támogatásaiból, márpedig Tasónak vannak szántói és erdői is, összesen csaknem 90 hektáron. Bár az összterület nem túl nagy, a birtokok jövedelmezők: 2015-ben Tasó a saját bevallása szerint őstermelői tevékenységből 8 millió forintot keresett.

A korábbi vagyonnyilatkozataiban nincs nyoma az MVH-tól kapott támogatásoknak, holott 2011, 2012 és 2013 folyamán is kapott különféle összegeket, jórészt területalapú támogatásként vagy mezőgazdasági területek erdősítése jogcímen. Ezek hol uniós, hol magyar állami pénzek voltak. 2011 óta összesen 13 alkalommal részesült MVH-támogatásban (a hivatal honlapján elérhető adatok alapján), de ebből csak 5-öt vallott be. Összesen 3,2 millió forintnyi támogatás maradt ki a nyilatkozatából.

Tasó László a cikk megjelenése után kiadott közleményében azt írja, a területalapú támogatások nem minősülnek jövedelemnek. Ugyanakkor 2014-ben és 2015-ben ő maga is vallott be területalapú támogatást, sok más képviselőhöz hasonlóan. A vagyonnyilatkozati űrlap szövege szerint pedig a politikusok "ingó és ingatlan vagyona, illetve ezekhez fűződő egyéb jogosultsága alapján (...) juttatott állami, illetve európai uniós támogatásokat" kell bevallani.

A 2014-ben, illetve 2015-ben bevallott összesen több mint 30 millió forintos támogatásból, amelyet „erdei közjóléti létesítmény” létrehozására kapott, Tasó kilátót épített a Nyíradony melletti erdejében.

Ez a 12 hektáros terület is pontatlanul szerepel azonban a vagyonnyilatkozatában. A tulajdoni lap szerint ugyanis Tasó egyedüli tulajdonos volt a megszerzése óta, mégis több mint tíz éven át azt állította róla a vagyonnyilatkozatában, hogy csak felerészben az övé. Csak tavaly decemberben vált meg papíron a terület felétől, akkor is családon belül adta csak tovább: a feleségének ajándékozta az erdő felét.

Összességében Tasó László több mint 14 hektárnyi földjével kapcsolatban közölt pontatlan vagy hiányos adatokat a vagyonnyilatkozataiban és több mint 3 millió forint állami támogatást felejtett el feltüntetni. Azonban messze nem csak Tasó László vagyonnyilatkozataival vannak gondok. A Transparency International tanulmánya szerint a vagyonnyilatkozatok tartalmával kapcsolatban számos probléma merül fel: nehezen ismerhető meg belőlük a politikusok tényleges vagyoni helyzete, mert a kötelezően feltüntetendő adatok sokszor nem adnak fogódzót a nyilatkozat valóságtartalmának ellenőrzéséhez, de a képviselők családtagjai által beadott nyilatkozatok titkossága is segíti a vagyon elrejtését. A vagyonnyilatkozati rendszer súlyos visszásságairól itt olvashat még többet.