Vizoviczki büntetlen előélete és rendezett családi körülményei miatt tehet le óvadékot

bűnügy
2016 július 07., 07:49
comments 97

„A bíróság nem vizsgálhatja, hogy a vádlott az óvadék összegét honnan teremtette elő” – mondta Dr. Póta Péter, a Fővárosi Törvényszék szóvivője csütörtöki tájékoztatójának abban a szakaszában, amikor még általánosságban beszélt az óvadékolás szabályairól. A konkrét ügyre, Vizoviczki László 250 millió forintban meghatározott óvadékára vonatkozóan kérdésemre még elmondta, hogy mivel az óvadék ügyében a bíróság dönt, más hatóság sem vizsgálhatja a pénz forrását.

Ez ebben az esetben azért volt különösen fontos, mert az ügyészség a Vizoviczki ellen folyó eljárás részeként zárolta a vádlott vagyonát, így abból nem fedezheti az amúgy rekordösszegű óvadékot - a Fővárosi Törvényszék gyakorlatában ezidáig egy kétmilliárd forintos áfacsalás német állampolgárságú vádlottja fizette a legmagasabb, 60 millió forintos óvadékot. Vizoviczki még nem fizette be az összeget, de még nem is jogerős az óvadékról szóló határozat, ami ellen az ügyész és a védő is fellebbezett.

A törvényszéki tájékoztatón kiderült, hogy viszonylag kevés az óvadékos ügy, főleg mert az óvadék kiszabásának elég szigorúak a szabályai:

óvadékot csak akkor rendelhet el a bíró – kizárólag a vádlott/terhelt vagy védője indítványára – ha az előzetes letartóztatás három indoka, a bűnismétlés, az eljárás befolyásolása illetve a szökés-elrejtőzés veszélye közül csak az utóbbi áll fenn.

A bíróság úgy ítélte meg, hogy Vizoviczki esetében ez adott, így bűntetlen előéletére, rendezett családi körülményeire és csaknem hároméves előzetes letartóztatására tekintettel helyt adott a védői indítványnak. A védő összeg megjelölése nélkül indítványozta az óvadékot, a bíró a vádlott személyi és vagyoni körülményei alapján, illetve a vádban szereplő bűncselekmény (költségvetési csalás) kárösszegére (kb. egymilliárd forint) tekintettel határozta meg a 250 millió forintos óvadékot.

Ugyanakkor a szökés, elrejtőzés veszélye miatt elrendelte Vizoviczki házi őrizetét, és nyomkövető viselésére is kötelezte. Matusik Tamás, a Fővárosi Törvényszék csoportvezető bírója szerint a nyomkövető három évvel ezelőtti bevezetése óta megbízható eszköznek bizonyult. Elmondása szerint az eszköz egy, az elektromos hálózatra csatlakoztatott beltéri egységből és egy, a lábra szerelt jeladóból áll. Ha a jeladó kilép a beltéri egység hatósugarából, bekapcsol a GPS-e, ha pedig megpróbálják levágni, azonnal riasztást küld a rendőrségre.

Matusik azt is elmondta, hogy a házi őrizet egyáltalán nem enyhe formája a büntetésnek, a gyakorlatban lakásán tartják fogva a vádlottat, és azt csak külön bírói engedéllyel hagyhatja el. Matusik azt is elmondta, hogy az előzetes letartóztatás valójában kifejezetten szigorú, leginkább a legsúlyosabb szabadságvesztéshez, a fegyházbüntetéshez mérhető fogva tartási forma, ezért a bíróságok általában is mérlegelni szokták a szükségességét az eljárás előrehaladtával.

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.