Dzsifnek kell ejteni, nem gifnek
2013 május 22., 11:08
Hogyan mondják a gifet, gifnek vagy dzsifnek?
Döbbenet: a világon az emberek 70 százaléka gifnek mondja a gifet, és csak 30 százalékuk mondja dzsifnek
- derül ki a Mashable és a Column Five friss felméréséből, amit a világ 191 országából összesen 30 ezren töltöttek ki.
Rövid gifkiejtés-történeti áttekintés: a gif egy digitális képformátum, a Graphics Interchange Format rövidítése, 1987-ben találta fel Steve Wilhite amerikai mérnök, és nagyjából azóta veszekszik a világ azon, hogyan kell mondani.
Az angolban (és az indo-európai nyelvek jelentős részében) a g "kemény", vagyis "g"' marad az a, o, u előtt, viszont meglágyul, és dzs vagy zs lesz belőle az i, e és az y előtt, mint mondjuk abban, hogy "garage" - országtól függően /ˈɡæɹɑː(d)ʒ/, /ˈɡæɹɪdʒ/ vagy /ɡəˈɹæ(d)ʒ/, a lényeg, hogy az első "g" marad "g", mert "a" jön utána, a második "g"-ből meg "zs" vagy "dzs", mert "e" jön utána.
Ennek alapján a gifet természetesen "dzsif"-nek kéne mondani /dʒɪf/, de persze ez alól a szabály alól is több a kivétel, mint kéne (a "margarine"-tól /ˈmɑɹdʒəɹɪn/ a "gaol"-ig /dʒeɪl/, "jail" régiesen), és mivel a "dzsif" elég hülyén hangzik, elkezdte mindenki gifnek mondani, sima g-vel.
Aztán 2013 májusának végén jött a bomba: a feltaláló, Steve Wilhite kiállt a nagyközönség elé, és bejelentette, hogy márpedig "dzsif", ráadásul meg is indokolta: a név vicces utalás a Jif nevű mogyoróvajmárkára, amit természetesen "dzsif"-nek kell mondani.
(A szenzációs bejelentésre némi árnyékot vetett, hogy az előadás egy másik pontján, amikor nem figyelt, maga Wilhite is gifnek mondta a gifet a szerinte szabályos dzsif helyett.)
A gif kiejtésének azóta külön weboldalt is szenteltek, aminek a lényege, hogy ha úgy akarod mondani, ahogy a többség, akkor ejtsd gifnek, ha meg villogni akarsz giftörténeti ismereteiddel, akkor mondd nyugodtan dzsifnek, csak ne nézd le a gifezőket.
A mostani nemzetközi felmérésből kiderül, hogy a gifet kiejteni igyekvők túlnyomó többsége, 70 százaléka a gifhez tartja magát, érdekes ugyanakkor a dzsifezők területi eloszlása, ami Észak-Amerikában a legmagasabb (31 százalék), Ausztráliában viszont már csak 19, Nagy-Britanniában pedig 17 százalék.
A felmérés a gifen kívül öt további a technika világából a köznyelvbe beszivárgott szó kiejtését vizsgálja:
- meme (mém)
- data (adat, adatok)
- wifi (wifi)
- Linux (közismert operációs rendszer)
- cache (gyorsítótár).
A meme-et (ami a gene, vagyis a gén analógiájára született) a beszélők 82 százaléka mímnek /miːm/ mondja, kivéve az USA déli államait, ahol feltűnően sok beszélő, 33 százalék szavaz arra, hogy mímí /miːmiː/, de többet árul el a déli államok lakosairól, mint a mém kiejtéséről.
Azt, hogy data, a beszélők 66 százaléka nagyjából úgy mondja, hogy "dejta" /ˈdeɪtə/, a fennmaradó 34 százalék a detára /ˈdætə/ szavaz.
A wifi 95% szerint vájfáj, pontosabban /ˈwaɪ.faɪ/, és hopp, itt felbukkan a magyar szál: a magyarok 41 százaléka, feltehetően a rég magyarosodott hi-fi miatt ugyanis azt gondolja, hogy vífí-nek kell mondani, és ebben a tekintetben csak a spanyolok (49,3%) és a franciák (46,1%) előznek meg minket.
A cache leginkább természetesen kes /kæʃ/, 80%, a fennmaradó 20% szerint viszont kesej /kæʃeɪ/, ami kifejezetten hülyén hangzik; a Linuxot 79% "linaksz"-nak mondja, a maradék "lájnaksz"-nak.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.