Rákérdeztünk a honvédségnél, hogy mi történt, és azt a választ kaptuk, hogy a gyakorlatra azért volt szükség, mert átalakították a honvédség kiképzési rendszerét, így azon belül az egészségügyi szakkiképzéseket is, hogy teljesítsék a megváltozott hadviselésből és a NATO-kötelezettségekből fakadó feladatokat. A honvédség szerint a gyakorlat célja az volt, hogy a katonák gyakorolják a harctéri sebesültellátást és az életmentő feladatokat.
Így még mindig nem volt világos, pontosan mi történt, ahogy az sem, hogy hány disznót vettek, kitől, és mennyiért. Mivel a honvédségben az a pletyka járta, hogy 40 disznót használtak fel, és ezeket darabonként 400 ezer forintért szerezték be, újabb kérdéseket küldtünk. Közadatokról volt szó, ezért közel két hétbe telt a válaszadás, de mint kiderült, több mint kétszer ennyi disznó vére folyt, de sokkal olcsóbban.
„A harctéri életmentők több hónapos elméleti felkészítés után preparátumokon, modelleken gyakorolnak, és a kiképzés végén élőszövetes gyakorlaton sajátítják el a harctéri körülmények közötti harctéri sebesültellátás, életmentés fogásait” – közölte az MH, ami szerint „ennek pótolhatatlan tudásanyaga és készsége máshol nem szerezhető meg”. A honvédség szerint ezzel a képzéssel tudják garantálni, hogy harctéri sérüléseknél egy felkészült egészségügyi katona lássa el a sebesültet, és menthesse meg a katonatársa életét. Mint írták:
„Az élőszövetes gyakorlás sertésen azért fontos, mert az emberi szövet szerkezetéhez hasonlóan reagál a külső sérülésekre, behatásokra”.
Bár a gerinces állatok bántalmazása Magyarországon törvényellenes, a honvédség szerint „hivatalos és engedélyezett eljárásról van szó”, erre az MH Egészségügyi Központnak a Pest Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság adott engedélyt.
A gyakorlatra az MH Egészségügyi Központ 85 sertést vett kb. 5 millió forintért az Intro Invest Kft.-től. Ennek a 2014 márciusán alapított újlengyeli cégnek 2014-ben 10 millió forintos, tavaly pedig már 100 millió forintos árbevétele volt.
A disznók haláláról ez volt a legkonkrétabb, amit a honvédség elárult:
„A beavatkozások során az altatásos érzéstelenítést állatorvos végzi, a beavatkozások a teljes sebészi tolerancia szakaszában történnek. A gyakorlat végén az állatorvos az állaton eutanáziát hajt végre.”
Hogy pontosan milyen módszerekkel ölték le a disznókat (bajonettel? gépfegyverrel? gránátokkal?), az továbbra is rejtély, de a fentiek alapján valószínűleg folyt a vér, és malacvisítástól lehetett hangos Táborfalva. A honvédség szerint egyébként a magyar katonai egészségügyi ellátás a NATO-n belül és a nemzetközi környezetben is rendkívül elismert.
Nem egyedülálló, ami Táborfalván történt: két éve derült ki, hogy mivel Nagy-Britanniában az ilyesmi tilos, a brit hadsereg évekig Dániába ment át disznókat mészárolva gyakorlatozni. A Mirror szerint akkor a NATO azt kérte, hagyjanak fel az állatkínzó hadi szimulációkkal.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.