Hogyan lehetséges az, hogy miközben új épületeket építenének a Városligetbe, párhuzamosan azt is állítják, hogy nő a zöldfelület nagysága?

„A park zöldfelülete a jelenlegi 60 százalékról 65 százalékra nő”

– állítja honlapján a Liget projekt házigazdája, a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. a „Tények, tévhitek” menüpont alatt.

Közben azt is lehet tudni, bár nem a fenti menüpont alatt, hogy a park beépítettsége nem csökken, hanem

a jelenlegi 5,7%-os beépítettség 7%-ra nő.

Tehát azt még maguk a projektgazdák sem tagadják, hogy igenis több és nagyobb épület(ek) lesz(nek) a Városligetben, ha megvalósul a projekt.

Hogyan lehetséges az, hogy a két állítás egyszerre tud teljesülni? Hogyan lesz egyszerre nagyobb a park zöldje úgy, hogy még egy múzeumi negyed is elfér majd benne?

Ez a kérdés foglalkoztatja leginkább a ligetért aggódó budapestieket, akiknek túlnyomó többsége finoman szólva nem dobott hátast attól, hogy a kormány feltúrná a város legrégebbi közparkját azért, hogy elköltsön egy meglehetősen homályos koncepcióra 200 milliárd forintnyi közpénzt.

Ha nem is hiszünk el mindent a Medián által a Greenpeace megbízásából készített felmérésnek, amely azt mutatta, hogy a városlakók 86%-a ellenzi a projektet, ha az fák kivágásával és új épületek felhúzásával jár, higgyünk a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. által megrendelt felmérésnek:

„A Városliget használóinak 69 százaléka az Ipsos reprezentatív közvélemény-kutatása szerint egyetért azzal, hogy új, korszerű intézmények kerüljenek a ligetbe, ha közben a park zöldfelületét is fejlesztik és növelik.”

Az még ebből a kutatásból is kiderül, hogy a budapestiek csak akkor fogadják el pozitívumként a beruházást, ha attól jobb, azaz zöldebb lesz a park:

De még egyszer: hogy tud nőni egyszerre a beépítettség és a zöldfelület? Mi itt a trükk? Megpróbáljuk bemutatni.

1. trükk: Szüntesd meg a parkot!

Az, hogy mi számít járdának, utcának, közparknak, közkertnek Magyarországon, alaposan szabályozva van. Közparknak például az a zöldterület számít, amely megfelel az alábbi feltételeknek:

A Városligetre azonban már egyáltalán nem vonakoznak a fenti kritériumok. A kormány ugyanis még a projekt elindulása pillanatában intézte el ezt a kérdést, amikor kivette Budapest (azaz Zugló és a Főváros) kezéből a parkot, és hozott egy törvényt arról, hogy a Városliget esetében nem kell figyelemmel lenni az előírásokra.

Fontos még megjegyezni, hogy a kiszolgáló épület kategóriába sem férne bele semmilyen múzeum. Annak kifejezetten olyan létesítménynek kell lennie, amely a park fenntartását szolgálja, tehát például olyan hely, ahol a parkot gondozó kertészek tartják a kistraktort, a gereblyét és a locsolócsövet. Az ilyen épületek maximális (homlokzati) magassága is meghatározott. csak 7,5 méter lehet.

2. trükk: Vegyél ki egy csomó betont, így még több betont tehetsz bele!

Ha van egy kerted, amit félig lebetonoztál, akkor csak egy fél kerted van. Ha viszont kijelented, hogy mostantól az a megmaradt fél kert az egész kerted, akkor máris van egy egész kerted. Aminek lebetonozhatod újra a felét és így tovább.

Valami hasonló történt a Városligetben is. Amikor ugyanis azt mondjuk, hogy Városliget, akkor valószínűleg másra gondolunk, mint amire a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. gondol.

Így került ki a Műcsarnok, a Hősök tere és a Szépművészeti múzeum területe a Városligetből . Mivel ezek beépített vagy teljesen burkolt területek, már alapból elértek vele egy tetemes zöldfelületi aránynövekedést.

Íme:

Ezzel a trükkel tehát több mint 1 százalékkal csökkentették a beépítés mértékét. Egy százaléknyi terület nem olyan kicsi ekkora léptékben: majdnem tízezer négyzetméter, azaz egy hektár!

3. trükk: Kenj mindent a kommunistákra! (Majd csináld te is ugyanazt!)

Visszatérő eleme a Liget projekt és a kormányzat kommunikációjának, hogy valójában csak helyreteszik azt, amit a kommunisták annak idején csúnyán elrontottak. Így például az 1953-ban lebetonozott Felvonulási teret (ma 56-osok tere) visszaadják az embereknek. Aki ezt ellenzi, az nyilván megrögzött komcsi.

Két dolgot érdemes tudni:

1.) Nemcsak a kommunisták gyilkolták a Városligetet, ebből minden magyar kormány sportot űzött.

Kapott szegény park a Monarchia idején (millenniumi és általános kiállítások) is, a Horthy-korszakban is, de betonozott bele a Rákosi- és a Kádár-korszak is.

Egy visszatérő elem van az elmúlt és a mai korszakok között: mindig a magyar állam volt az, amelyik a budapestiek kárára építkezett a parkban, majd hiába ígérte a visszabontást, azt csak nagyon ritka esetben hajtotta végre.

2.) A Fidesz sem állítja vissza az eredeti állapotot a Felvonulási téren.

A Liget-projekt akkor állítaná vissza a Rákosi előtti állapotot, ha fogná, feltörné a betont a téren, majd fás-ligetes területet alakítana ki. Ehhez képest színház, mélygarázs és egy gigantikus Néprajzi Múzem épül a helyére, amelynek zöldfelületi értéke köszönőviszonyban sem lesz az eredeti, tehát nem a Rákosi-féle állapottal.

Ez ugyan egy borzalmasan rossz minőségű térkép, de egyelőre ezzel tudok szolgálni, a Fővárosi Önkormányzat honlapjáról szedtem le.

Talán már feltűnt, hogy ahhoz képest, hogy 3% egy közpark beépíthetősége, a Városliget mai állapotában is túl van építve. Ez tulajdonképpen – mint láttuk – ex-lex állapot, aminek a megszüntetése, a korábbi állapot visszaállítása az állam feladata lenne. Ennek pont az ellenkezőjére készülnek.

Ha kicsit Fidesz-módra fogalmaznánk, patetikusan és aktuális érdekeink szerint historizálgatva, akkor azt mondhatnánk, hogy Budapest szabad polgárai az elmúlt kétszáz évben örökös küzdelmet vívtak az autoriter, rövid távú érdekeket kiszolgáló magyar állammal szemben a Városligetért.

A Fidesz tehát ebben a küzdelemben arra az oldalra állt, ahol az ötvenes években a kommunisták álltak.

Arról, hogy valaha, születésekor hogyan nézett ki a park, ahogyan azt tervező, Heinrich Nebbien megálmodta, itt írt a Városliget történetével foglalkozó blog. Azóta eltelt kétszáz év, minden korszak lecsippentett valamit a parkból, pedig a város nem lett kisebb, nem lett jobb levegőjű, sőt.

Az 1869 és 1887 közötti időszakből számazó Habsburg katonai térképadatbázisban megtalálható állapoton még látszik, egykoron mennyi zöld volt a Városligetben. Még nem volt Vidámpark, Széchenyi fürdő, hatalmas Állatkert, Nagycirkusz, Bagolyvár és társai.

4. trükk: Írd át úgy a szabályozást, hogy még a légypiszok is zöldfelületnek számítson!

Azt már láttuk, hogy a zöldfelületi arányokat tekintve egy 2-3%-os csalással indult a projekt. Azt is láttuk, hogyha bárki komolyan venné a közpark felújítását, akkor csak és kizárólag bontana és parkot újítana fel, mert a mai állapotában is túl sok épület (>3%) és beton van a Városligetben.

Ehhez képest a beépítettség nőni fog. Naná, hiszen több és nagyobb épületek lesznek, mint eddig. 14 094 négyzetméterrel nő meg a beépítés, ahogy azt táblázatunk is mutatja a megmaradó, elbontandó és új épületek felsorolásával:

A Nemzeti Galéria (ex-Pecsa), a Zene Háza (ex-Hungexpó) és a mélygarázzsal, mélyszintekkel megbolondított, illetve a park belseje felé eltolt Közlekedési Múzeum is végeredményben fákat, teljes értékű zöldfelületet fog kiszorítani.

Akkor mégis hogyan nőhet a zöldfelületi arányt?

4.1. Végy egy mesterséges tavat!

2012-ben módosította a kormány az otéket, azaz az országos településrendezési és építési követelmények szabályozását. Itt van a kutya elásva.

Egyfelől az oték szerint a zöldfelületbe beszámítható a tavak területe. Két kikötés van: a vízfelület nem lehet időszakos, azaz egész évben vízzel borítottnak kell lennie és állandó vízi élővilága kell, hogy legyen. Mesterséges medrű tavakat 75%-os, természetes medrűeket 100%-os aránnyal lehet beszámítani.

Hogy miért számít zöldfelületnek a vízfelület? A fene se érti, pláne azt, hogy ekkora súllyal esik latba, hiszen a fotoszintetizáló növényekhez képest egy tó víztükre alig aktív biológiailag.

Csakhogy a Városligeti tónak manapság csak egy részében, a híd túloldalán lévő, kisebb öbölben van egész évben víz.

A Liget-projekt boszorkánykonyhájában azonban azt találták ki, hogy megnövelik az állandó vízborítású részt, nem is kevéssel („A tó területén ‐ a műjégpálya kivételével ‐ állandó vízfelületet kell biztosítani” - VÉSZ, Alátámasztó munkarész, 65. o.):

A tó jelenleg 6233 m²-es állandó vízfelülete 40036 m²-re növekszik.

Ez a 75%-os beszámítási aránnyal számolva 25,4 ezer négyzetméternyi zöldfelületi növekményt jelent! Ez önmagában – tehát, hogy végre visszakapja a park a tavat a Vajdahunyad vára körül is – pozitív fejlemény. Kár, hogy ez jelen állás szerint a Városliget beépítésének elkendőzését segíti.

4.2. Magasabbra a zöldtetőt, ácsok!

A másik otéktrükk a játszadozás a gyenge vagy közepes minőségű zöldfelületek beszámításával. Így például az épületek tetején kialakított vékony termőrétegbe ültetett zöld, vagy a mélygarázsok tetejére telepített nem túl nagy, kifejezetten vízigényes, csekély megtartó gyökérzettel rendelkező díszfüvek, dízcserjék és díszfák, amelyek zöldfelületi értékét az alábbiak szerint számítják be:

Talán látható, hogy miről van szó, amikor az 50-150 éves fák helyére telepített zöldtetőről, térköves sétányról, mélygarázs fölött kialakított zöldfelületről beszélnek.

És hogy egy valahány százalékos zöldfelületnek számító térköves sétány díszfái hogy viszonyulnak egy öregfás parkhoz? Ennek érzékeltetésére lefotóztunk egy-egy díszfát a belvárosban és az újpesti Tescónál: vízhiány és elegendő termőtalaj és terjeszkedési lehetőség híján ezek a fák nem nőnek nagyra, még csak emlékeztetni sem fognak a Városliget fáira.

Ráadásul a nagy fák nem két perc alatt nőnek meg. Egy ma kivágott 50 éves fa helyén csak 50 év múlva lesz ugyanakkora. Pedig a város levegőjét, a szálló port a nagy lombkorona tisztítja, nem az apró, cserjenagyságú fácskák.

A projekt által kimutatott és erőteljesen kommunikált zöldfelületi növekmény túlnyomó részét tehát a zöldtetők és a tó vízfelülete adják majd, ahogy azt Bathó Tivadar építész az Építészfórumon kiszámolta.

A maradékot, ami teljes értékű zöldfelületnek számít be, pedig a széles utak szűkítésével, egyéb burkolatok csökkentésével érhetik el, amely megoldásnál erősen kérdéses, hogy a felszabadított vékonyka zöld sávok alkalmasak lesznek-e nagyobb fák befogadására.

Ahogy az sem mellékes szempont, hogy a megnövekedett látogatószámot (a Liget projekt évi 4 millióról 6 millióra növelné a látogatók számát) a radikálisan csökkentett szilárd burkolat el fogja-e bírni, vagy jelentős részük az erőszakkal beszuszakolt gyeptéglákon fog-e tipegni a kiállítások felé.

Most így néznek ki az arányok a közparkbeosorlású zöldterülethez képest:

5. Bárhogy is változik a projekt tartalma, ismételgesd az eredeti számot!

Lehet, hogy összejön tehát kínkeservesen ez a 65%, ha már ennyit ismételgetik, jóllehet a projektben történtek a trükközéseket is érintő zöldfelületi változások az elmúlt egy évben:

• a Fotómúzeum és az Építészeti múzeum helyét a Néprajzi Múzeum váltotta fel (56-osok tere);
  
• a Közlekedési Múzeum alatti mélygarázs és kiállítótér elhelyezkedéséről három verziót találtam már (augusztusra ígérnek végleges tervet), pedig ez a felszínt erősen befolyásolja;
  
• januárban kiderült, hogy a Magyar Zene Háza tetején nem lesz, az Új Nemzeti Galéria hatalmas épülettömbjének a tetején csak részben lesz zöldtető;
  
• kerékpárutakból kevesebb lesz, mint amennyi most van – ez még egyeztetés alatt – a burkolatok ugyanis viszik zöldfelületet;
  
• az új épületeknek továbbra is csak a nettó alapterülete ismert, a bruttó (falakkal, egyebekkel számított) nem;
• továbbra sem tudni, hova kerül a projektben szereplő épületek maradéka (lásd táblázat);
• időközben a park Dózsa György út menti oldalon 7 méterrel „megrövidült” (VÉSZ, 62. o.); tekintve, hogy ez egy kb. egykilométeres lebetonozott szakasz, kérdés, hogy a zöld területi arányszámításokat ez hogy befolyásolja (Lásd Trükk #1).

A tartalom csak jövő augusztusra véglegesedik, a zöldfelület kommunikált aránya változatlan. Viszont az, hogy hány fát vágnak ki, nem nagyon változhat, hiszen az építési területek adottak, sőt az építkezések már ősztől kezdődnének.

Válaszolva az eredeti kérdésre: nem, továbbra sem tud a kecske is jóllakni és a káposzta is megmaradni, azaz egy közpark nem tud felszívni egy egész Múzeumi Negyedet, hogy közben a nyugis parkjelleget is megőrizze. Ha mindenáron múzeumokat akar a kormány Budapest legértékesebb közparkjába építeni, akkor ott valahol, valamiből húzni kell. Vagy a fákból, vagy a napozórétekből, vagy a kerékpárutakból, vagy a focipályákból vagy a játszóterekből. Mindabból tehát, amitől egy közpark közpark. Ez viszont végleg tönkrevágja az elmúlt 150 évben félig már amúgy is tönkrevágott parkot.

Pedig meglenne a történelmi lehetőség arra, hogy visszaállítsa a reformkori állapot egy részét a kormány – ha már mindenáron historizálni akar – egy szimpla parkfelújítással:

Akkor egyébként – Bathó számítása szerint – meg lehetne közelíteni a kívánt 3%-os beépítettségi szintet, és ahogy korábban írtuk, irtó olcsón, akár 10-20 milliárdból fel lehetne újítani a parkot a régi, nem használt épületek bontásával, a burkolatok, kiszolgáló épületek felújításával.

Egy ilyen projektnek a budapestiek is kifejezetten örülnének, mert Európa nagyvárosainak lakosai közül ők a legkevésbé elégedettek lakóhelyük zöldterületeivel:

A cikk alapjául a projekttel szakmailag kritikus forrásmunkákat használtam fel, segítségemre volt Bardóczi Sándor tájépítész.

A területszámításokat Bathó Tivadar építész készítette, aki az Építészfórum hasábjain közölt igen részletes cikkeket a témában. Az adatok a Liget-projekt honlapjáról, illetve a Városligeti Építési Szabályzat (VÉSZ), 2016-os módosításához csatolt, a Budapest.hu-n található munkaanyagokból számaznak.

Grafikák, CSS: Tamás Bence Gáspár

---