Ez a férfi azért élhet, mert 34 éve napi 10 füves cigit kap az amerikai kormánytól

Egészségügy
2016 szeptember 11., 20:11
comments 251

Irvin Rosenfeld a számításai szerint 1982 óta kb. 135 ezer füves cigit szívott el, az elmúlt 34 év minden egyes napján nagyjából 10 szálat. A kormányzati Food and Drug Administration ugyanis az Investigational New Drug-programban gyógyszerjelölt vizsgálati készítményként havi 300 jointot bocsát a rendelkezésére.

A 63 éves floridai férfi a Vice szerint annak ellenére, hogy többet szív, mint Mr Klausz és Snoop Dogg együtt, teljesen átlagos életet él: vezető bróker egy nagy biztonsági cégnél, és minden szombaton fogyatékkal élő felnőtteknek és gyerekeknek segít önkéntesként. Mint mondta, ha nem kapná meg a havi adagját, már rég halálba kergette volna a fájdalom.

Forrás: News21 / Vimeo
photo_camera Forrás: News21 / Vimeo

Rosenfeld ugyanis egy ritka csontbetegséggel született. Az orvosok 10 éves korában több mint 200 növekvő, szaporodó daganatot találtak a csontjain, ezek pedig olyan kinövéseket okoztak, amik elviselhetetlen fájdalmat keltenek Rosenfeldben. Két forgatókönyv létezett: a fiúnak a legjobb esetben is egész életében erős fájdalommal kell küzdenie, miközben rászokik az erős fájdalomcsillapítókra, legrosszabb esetben pedig a rosszindulatúvá váló daganatok megölik. Nem volt fényes a jövője.

Aztán 1971-ben a főiskolán életében először kipróbálta a marihuánát, és hamarosan minden megváltozott.

Kb. tizedszerre füvezett, amikor olyat tapasztalt, amit előtte soha: észrevette, hogy már vagy fél órája sakkozik a barátjával, és teljesen fájdalommentesen ül. Eddig a pontig  az idegesítő fájdalomtól sosem tudott 10 percnél tovább egy helyben ülni, most pedig nem érzett semmit, pedig a fájdalomcsillapítóját sem szedte be. Ilyen pozitív hatást semmilyen gyógyszer sem ért el nála soha.

Az első amerikai, aki szabadon szívhatott, hogy egészséges maradjon

1972-ben otthagyta a főiskolát, és kérelmeket nyújtott be a szövetségi kormánynak, hogy jogszerűen használhassa a marihuánát gyógyszerként, de lepattant a rendszerről. Aztán 1977-ben megismerte Robert Randallt, akit a húszas éveiben diagnosztizálták zöld hályoggal, és az orvosok azt mondták, 30 éves korára megvakulhat. Egy nap viszont Randall észrevette, hogy a marihuánától kisebbek lettek a foltok a látóterében. Így a feleségével rendszeres fogyasztók lettek, amivel persze megszegték a törvényt.

1975-ben le is tartóztatták őket, mert a washingtoni otthonukban – 8 háztömbre a kapitóliumtól – 5 tő kendert növesztettek az erkélyükön. Megúszhatták volna egy egyszerű bírsággal, ehelyett bíróságra vitték az ügyet, orvosi szükségletekre hivatkozva. Nem sokkal korábban jelent meg a UCLA egyik tanulmánya, ami pont azt bizonyította, hogy a marihuána csökkenti a belső szemnyomást. Randall pont az egyik utolsó résztvevője volt a kísérletnek, és így be tudta mutatni, hogy segített rajta a szer, és évekkel később fog csak megvakulni. A bíróság végül ejtette az ellene felhozott vádakat.

Különös betegségeknek hála nőtt a mozgalom

Randall ezután jelentkezett a két, marihuánakutatással foglalkozó szövetségi hivatalnál, a Food and Drug Administrationnél és a National Institute for Drug Addictionnél, hogy a zöld hártyája miatt hadd férjen hozzá a kannabiszukhoz. Nagyon meglepődtek, de megkapta az engedélyt, ezzel ő lett az első legálisan orvosi marihuánát fogyasztó amerikai a marihuána 1937-es betiltása óta.

Amikor néhány hónappal később Rosenfeld megismerkedett vele, és elmesélte, hogyan húzza az időt a kormány, Randall segített neki, és 1982-ben Rosenfeld lett a második, aki orvosi marihuánát kaphatott, ezzel pedig elindult az Investigational New Drug-program. Az 1980-as években az IND-program egyre nőtt, és már AIDS-betegek meg különböző ritka rákbetegségektől szenvedők is részt vehettek benne. Rosenfeld és Randall évekig együtt kampányolt az orvosi marihuána mellett. 1992-ben viszont a Bush-kormány leállította, és csak 13 páciens kaphatta tovább az orvosi füvet.

Rossz cucc, de használ

Rosenfeld volt az egyikük. Ő 5 havonta kap 6 fémdobozt, amiben 300-300 előre megsodort füves cigi van. A bennük lévő összes marihuána a Mississippi Egyetemről származik. Ez az egyetlen hely, ahol a szövetségi kormány marihuánát termeszt. Szüret után a növényeket egyben elküldik az észak-karolinai Raleigh-be, ahol a füvet beletöltik egy cigarettagépbe. A cigiket ezután fagyasztva kiszárítják, fémdobozba töltik, és határozatlan időre hűtőbe rakják. Rosenfeld azt mondta, azokat a cigiket, amiket most szív, 2009-ben csomagolták, de szívott már 13 éves cigiket is.

A Mississippi Egyetem kenderültetvénye (Fotó: Wikipedia)
photo_camera A Mississippi Egyetem kenderültetvénye (Fotó: Wikipedia)

Rosenfeld szövetségi füve gyengébb a forgalomban lévő kábítószernél (a THC-tartalma 4 százalék), be se tép tőle, de nem is erre kell neki. Egyébként még sosem tépett be, mert nem megfelelően működnek az agyában lévő, kannabioidokat érzékelő receptorok. De a fájdalmat kezeli a szer, és ez a lényeg.

Mit okoz több évtizednyi kemény szívás?

Furcsa, de annak ellenére, hogy a programban részt vevők egészségügyi helyzetét 2 évente felmérik, a jelentéseket sosem vizsgálták a marihuána hosszú távú hatásait illetően. Viszont egy, a programban részt vevőkről szóló független tanulmány szerint a páciensek – az eredeti betegségük okozta elváltozásoktól eltekintve – teljesen egészségesek voltak.

Más szóval a havi több száz füves cigi elszívása semmilyen rossz hatással nem volt a szervezetükre.

Sőt, néhány esetben még látványosan javított is az életminőségükön. Randall például az 53 éves korában bekövetkezett haláláig megőrizte a látását, pedig az orvosok azt mondták, 30 éves korára meg fog vakulni. Rosenfeldnek pedig azt mondták, hogy a csontjain lévő daganatok nőni és szaporodni fognak, de mióta rendszeresen szív, a folyamat megállt. Ebben a floridai orvosi marihuánáért kampányoló tavalyi videóban elmondta, a fűnek köszönhetően 1990 óta nem is szedett opiátot:

link Forrás

Nálunk marad a drogmentes blala

Egyre több kiterjedt kutatás veszi védelmébe az orvosi marihuánát, ami – amellett, hogy nyilván vannak veszélyei is – segít azoknak, akiknek krónikus fájdalmuk van, és a használata csökkenti a gyógyszer-túladagolásos elhalálozások számát is. Azokban az amerikai államokban pedig, ahol legális orvosi marihuánát felírni, nemcsak a gyógyszer-túladagolás kevesebb, de az addiktológiára is kevesebben kerülnek be.

Eközben Magyarországon a kormány azt szeretné, hogy 2020-ra teljesen drogmentes legyen az ország, pedig még az egészségügyi államtitkárság is azt mondta, hogy indokolt lehet a gyógyászatban a kannabisz.

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.