Azért veszik el a gyereket, mert szegény a család

Horváth Bence
jog
2016 szeptember 17., 13:13
  • Kampányt és figyelemfelhívó akciókat indított a Társaság a Szabadságjogokért (Tasz), hogy a hatóságok ne szakítsanak ki gyerekeket a családjukból csak a család szegénysége miatt.
  • Ez ugyanis rendszeresen megtörténik, és több ezer családot érint Magyarországon.

A Tasz Romaprogramjában három éve kezdtek el kiemelten foglalkozni gyerekvédelmi ügyekkel. A szervezet jogászai többek között olyan eseteket vállaltak el, amikor azt sejtették, hogy a család szegénysége miatt emelt ki gyerekeket a gyámhivatal.

Pár konkrét esettel indult az egész, de aztán hamar kiderült, hogy rendszerszintű problémáról van szó, és ez a jelenség sokkal gyakoribb, mint azt elsőre gondolták volna. Erről Boros Ilona, a Tasz jogásza mesélt nekünk. Ezért most A Város Mindenkiével összefogva kampányt indítottak: aláírásokat gyűjtenek és szeptember 20-án tüntetni is fognak az Emmi épülete előtt.

Azt ugyanis, hogy egy család anyagi helyzete miatt emeljenek ki onnan gyerekeket, a gyermekvédelmi törvény is határozottan tiltja. Egy ilyen lépés nagyon komoly lelki traumákat okoz a gyereknek, és egész felnőtt életét is súlyosan befolyásolhatja. Ezek a gyerekek család nélkül nőnek fel, szüleiktől elidegenednek, nem lesznek közös élményeik és emlékeik.

Jelenleg 23 ezer kiskorú él szakellátásban vagy nevelőszülőnél Magyarországon, évente 6-7 ezer gyerek lép be a rendszerbe. Ebbe beletartoznak az árva gyerekek és azok is, akiket kiszakítottak a családjukból. Vannak persze indokolt és jogos esetek: ha a gyereket fizikailag, lelkileg vagy szexuálisan bántalmazták, vagy esetleg érzelmileg elhanyagolták.

De a Tasz jogászai által megismert esetekben egészen más okok köszöntek rendszeresen vissza. A védőnői, gyermekjóléti szolgálati jelentésekben olyan mondatok bukkantak fel, mint hogy

  • "Megjegyzem, hogy a várandós lenge öltözékben, papucsban jelent meg.
  • "Ápolatlan, rendetlen küllemű várandós. Haja kócos, hiányos orálhigiéné, ruházata rendetlen, szakadt, piszkos.”
  • „Kezelhetetlen, öntörvényű gravida."
  • „napközben a várandós nem tartózkodik otthon, állandóan úton van, anyósánál étkezik, napközben ott ücsörög, múlatja az időt – évek óta így élnek folyamatosan.”
  • „Szociális ellátásokból élnek, csak az apának van némi jövedelme – közmunka program keretén belül jelenleg „képzésre” jár.”

Boros elmondása szerint számos esetben tapasztalták azt, hogy nem volt olyan fokú veszélyeztetettség, ami indokolhatta volna a gyerekek elvételét és a jelentésekből kitapintható, hogy a családhoz látogató szakemberek előítéletekkel érkeztek. A Tasz több pert is indított az elmúlt években és a bíróság pedig rendre a családoknak adott igazat.

Legutóbbi nyertes perük, egy tavaszi ítélet után éppen a héten jelzett a gyámügy, hogy négy hónappal a jogerős ítélet után végre végrehajtják az ítéletet, és visszaadják a gyerekeket a családnak.

Egy történet a Tasz kampányából:

link Forrás

Alapesetben, ha jelzés érkezik egy családra, mert mondjuk a gyerek mindig ugyanabba a ruhába megy iskolába, vagy koszos, tetves vagy sokat hiányzik, akkor kimegy a gyerekjóléti szolgálat munkatársa,a szociális munkás, megismerkedik a családdal, és felméri, mik a problémák, majd megnézi, mit tudnak ezekből kezelni, akár pszichológus vagy az önkormányzat bevonásával, foglalja össze Boros, hogy néz ki jogszerűen egy ilyen eljárás.

"A gyermekvédelmi törvény szerint a cél mindig a kiemelés megelőzése, a kiemelés utolsó utáni eszköz lehetne csak. Az eljárás akkor jogszerű, ha betartották a fokozatossági lépéseket, elsőnek helyben próbáltak segíteni, majd ha nem volt elég, védelem alá helyezték a gyereket, és ha ez sem segített, akkor jöhetnek az átmeneti elhelyezési formák, vagy más segítség. Ha nincs más lehetőség, és a gyerek egészsége, élete, lelki-szellemi épsége van súlyosan veszélyeztetve, csak akkor jöhet a határozat a kiemelésről. De a gyakorlatban sokszor nem ez történik."

Az állam egyébként már az egész procedúra elején jogsértést követ el: a törvény szerint a kiemelés kezdetén 30 napra ideiglenesen kell elvinni a gyereket a családjától, és utána felül kell vizsgálni, hogy rendeződött-e a helyzet. De ez a valóságban soha nem 30 napot jelent, 3-4 hónapig is elhúzódhat ez az időszak. Ez különösen azért súlyos mulasztás, mivel ekkor a gyerekeknek nincs törvényes képviselőjük: szüleiktől már elvették őket, de gyámot vagy nevelőszülőt még nem kaptak: képviselet nélkül lebegnek ilyenkor egy nagyon bizonytalan, kiszolgáltatott helyzetben, ami lelkileg is nagyon megterheli őket.

A gyermekvédelmi törvény arra is kitér, hogy ha ki is emelik a gyereket, akkor minél előbb vissza kell helyezni a családba, ahogy a körülmények ezt lehetővé teszik. De ez nagyon ritkán történik meg: a statisztikák szerint nagyon ritkán fordul elő hazagondozás, a kiemelt gyerekek többsége 18 éves koráig otthonban vagy nevelőszülőnél marad.

Ahonnan 18 éves korukban, egyik napról a másikra kell távozniuk (hacsak nem kapnak esetenként utógondozást). Család, rokonok és szociális háló nélkül. Boros elmondása szerint számos statisztika áll rendelkezésre arról, hogyan távoznak a gyerekek a szakellátásból: iskolai végzettség és mentális egészség tekintetében is sokkal rosszabb helyzetben vannak kortársaiknál.

"Ennek ellenére viszont a rendszer nagyon drága: egy állami gondozott havi költsége 200 ezer forint körül mozog. Ha ennek az összegnek egy részét azokra a szolgáltatásokra lehetne fordítani, amivel megelőzhető lenne, hogy a családok ennyire leszakadjanak, akkor az egész folyamat megelőzhető lenne."

Mert tényleg akadnak olyan mélyszegénységben élő családok, ahol a körülmények ellehetetlenítik egy gyerek felnevelését. De Boros szerint az állam felelőssége abban lenne, hogy ne hagyja leszakadni ezeket a családokat, nem pedig abban, hogy válaszul elvegye a gyereküket.

A Tasz szervezésében szeptember 20-án érintett családtagok fognak beszélni az Emmi épülete előtt, addig pedig aláírásokat gyűjtenek. Nem törvénymódosítást szeretnének, a mostani gyermekvédelmi törvény ugyanis szerintük egy jól összerakott jogszabály. Hanem csak a létező törvények betartását, mert ezek jelenleg nem valósulnak meg.

A gyerekvédelmi rendszer átalakításával a közelmúltban foglalkoztunk, azt a cikkünket itt lehet elolvasni:

link Forrás
kiemelés gyerekvédelem boros ilona tasz