Migránsos feladat az állami földrajz tankönyvben, egészen meglepő válaszokkal

oktatás
2016 szeptember 30., 08:18
comments 416

Nehezen találták meg a helyét, de végül a mérsékelt földrajzi övezetek (1. fejezet) és az EU földrajza (3. fejezet) közé sikerült beszuszakolni az új, állami nyolcadikos földrajzkönyvbe a menekülttémát.

Az Európa alkonya vagy új hajnala elnevezésű fejezetben van menekültútvonal, rajz,

miközben párhuzamosan ír arról, hogy Európában öregszik a társadalom és lassul a népességnövekedés, amin a bevándorlás javít.

A tankönyvben érintik a multikulturalizmust, azt írják, hogy a 21. századra a bevándorlás a korábbi nemzetállamok lakosságát is sokszínűvé tette. "Európa népességének egyik fő jellemzője a különböző népcsoportok (kultúrájuk, nyelvük, vallásuk, szokásai) több-kevésbé békés együttélése, vagyis a multikulturális jelleg”.

A folytatásban sincs nyílt migránsozás, le sincs írva a migráns szó, inkább csak a be nem fejezett gondolatmenetekben érhető tetten némi szándék, "az elöregedő népességű országok kezdetben támogatták a bevándorlók befogadását".

És elismerik, hogy több millió menekültet természeti katasztrófák vagy nemzetiségük, vallásuk, politikai meggyőződésük miatt üldöztek el otthonukból.

Van a tankönyvnek egy munkafüzete. Nem tudom, hogy látták-e ezt odafönt, de egy indexes cikk szerepel benne.

Ha csak a köztévé híradóján élnék, akkor a válaszaim így néznének ki:

  1. I
  2. I
  3. I
  4. I
  5. I
  6. I
  7. H
  8. életerős, terroristának való férfiak jönnek egyedül, ahelyett, hogy otthon harcolnának

De azért elkértem az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézettől a hivatalos megoldásokat.

Ez alapján például hamis, hogy a menekültek a magasabb fizetések reményében hagyják el otthonaikat és a fejlett európai országok juttatásai (például munkanélküli segély) vonzzák őket.

A válaszokból az derül ki, hogy a líbiai hatóságok sem segítik őket a menkülteket, hogy minél hamarabb Európába érjenek, és nagyobb eséllyel indul útnak az, akit a családja is elkísér. A köztévében én ezeket nem így hallottam.

A szövegértési feladat után rögtön van egy másik, menekültekről szóló.

Na, ez már sokkal ismerősebb az elmúlt hónapokból, 5:1 arányban simán lehetne fideszes polgármester szórólapján is. Elkértem itt is a megfelelő válaszokat.

„A feladat célja nem kész válasz megtanítása, hanem a téma körüljáráshoz való kiindulópont, a kritikus gondolkodás megalapozása, vitaindítás, érvelési technikák tanítása és gyakorlása”.

Ha nincs hivatalos színkód, akkor milyen sorvezetőt adnak a tanároknak?

„A munkafüzeti feladatot felhasználhatja vagy elhagyhatja a pedagógus saját pedagógiai munkája során, megoldása nem kötelező.

A kritikai gondolkodás kompetenciájának, képességének elsajátítása a tankönyvek egyik kitűzött célja. Mindehhez ugyanakkor kevés csak a tankönyv, a pedagógus módszerei, osztálytermi és azon túli munkája nélkülözhetetlenek a kritikus, felelős és aktív állampolgárok nevelésében.”

Ha nyolcadikos a gyereke, érdeklődjön, hogyan ugrotta meg a feladatot a pedagógus, most már pont túl vannak ezen a részen.

Ez a tankönyv a munkafüzettel annyira friss, hogy már használják ugyan, de még kísérleti szakaszban van, „a kiadványt használó pedagógusok és tanulók véleményezik a taneszközöket munkanaplókban, interjúk formájában”. A 2017/2018. tanév alatt ezen visszajelzések, tapasztalatok alapján a tankönyveket a fejlesztők átdolgozzák, véglegesítik, tankönyvi nyilvánításra nyújtják be, ezt követően jelenhetnek meg végleges formában, úgynevezett újgenerációs tankönyvként.

Vagyis lehet még ezen változtatni. Bármilyen irányba.

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.