A miniszterelnök népszavazás utáni beszéde valószínűleg nagyon hasonlított ahhoz, mint amit akkor mondott volna, ha a népszavazás érvényes lett volna. Legfeljebb vidámabb tekintettel adta volna elő, esetleg még nagyobbat ünnepelt volna így is vastapsban kitörő közönsége.

Ehhez a teljesítményhez az kellett, hogy figyelmen kívül hagyja, hogy a népszavazás érvénytelen lett. Kevesen mentek el és még kevesebben adtak le érvényes szavazatot. A valóságnak e figyelmen kívül hagyása több mint nagyvonalúság. Aki csak Magyarország miniszterelnökét hallgatta meg vasárnap este, akár azt is hihetné, hogy ez egy jogi szempontból is győztes népszavazás volt. Holott nem volt az. Érthető, hogy olyan sajtótájékoztatót tartott, ahová nem mehetett be újságíró. Még egy kérdésben elhangzott volna a titok, hogy a népszavazás érvénytelen lett.

Orbán a törvényben előírt érvényességi küszöb helyett egy másik mértékegységet talált magának, és a "nem" szavazatokat ahhoz hasonlította, hogy mennyien szavaztak 2003-ban az EU-s csatlakozásra. Utólag jelölte ki a pályát a meccshez, hogy ne látszódjon, az alapvonalon túlra gurult már a labda.

Orbán és Lázár is hazudtak

Bejelentette, hogy a parlament elé viszi az alkotmány módosítását. Így a helyzet olyan lesz, mintha a népszavazás érvényes lett volna. Pedig tíz napja még ezt mondta: "A népszavazás eredménye határozza meg, hogy milyen irányban indulunk tovább. (...) Ha eredményes, meggyőző erejű, akkor abból más természetű lépések következnek, mintha satnyább."

Nem mondott igazat. A népszavazás érvénytelen lett, de ugyanazt teszi, mintha érvényes lett volna.

Ahogy Lázár János sem mondott igazat, amikor 10 napja ezt mondta a kormányinfón: "Ha érvényes és eredményes lesz a kvótareferendum, a kormány akár az alaptörvény és az európai jogi keretek módosítását is javasolhatja”.

Nem lett érvényes a népszavazás, mégis módosítják az alkotmányt. Ez is mutatja, hogy sem tétje, sem értelme nem volt a népszavazásnak. Elköltöttek több mint tízmilliárd forintot, csak úgy. Még az érvényességéről sem szólt egy szót sem a miniszterelnök.

Háborúzik tovább

Csatákat és ütközeteket ígért "Brüsszellel" szemben, a kvóták ellen. Mivel a kötelező kvóták minden jel szerint lekerültek az EU-s politika napirendjéről, ezért a harcot várhatóan áttolja egy elvontabb, jogi síkra.

Berak az alkotmányba egy olyan passzust, ami nemzeti hatáskörbe von olyat, ami a brüsszeli intézmények szerint EU-s hatáskörbe tartozik. Ha az Európai Bizottság tiltakozik ez ellen, akkor Orbán azt fogja mondani itthon, hogy lám, "Brüsszel védi a kvótáját". Ha az Európai Bizottság szó nélkül hagyja az EU-s jogrendet felülíró passzust, akkor kinyitja az EU szétesése előtt az ajtót, hiszen legközelebb egy másik ország írja majd felül azt, ami nem tetszik neki.

Holott a kérdés egyébként egy év múlva rendeződik jogszerű módon. Magyarország az EU bíróságához fordult, hogy döntsék el, kvóta-ügyben kinek a joga határozni: a tagállamoknak vagy az uniónak? De a magyar kormány nem várja ki az ítéletet, hogy addig is lehessen úgy tenni, mintha szabadságharcot kellene vívni. Egy olyan ügy ellen, ami egyébként nincs napirenden.