A vombat internetszerte az egyik legnépszerűbb állat, mégis illetlenül keveset tudunk viselt dolgairól. Arról viszonylag sok cikk született már, hogy miért kockaalakú az ürüléke (azért, mert túl száraz), arról azonban eddig kevesebb szó esett, hogy micsoda bitang egy segge van ezeknek az erszényeseknek.

Ezt törte most meg a Washington Post, a lap amelyik pár nappal Trump közel-kicsinálása után most a vombattémában dobott nagyot: megszólaltattak egy ritka állatokkal ritka tulajdonságaival foglalkozó szakértőt, Alyce Swinbourne-t, aki elmondta mindazt, amit vombatfenék témában tudni érdemes.

A kérdés megközelítéséhez érdemes onnan kiindulni, hogy a vombatok óriási föld alatti építkezők: hosszú üregrendszereket ásnak a föld alá, meglehetősen mélyre. Egy átlag vombat simán párhuzamosan akár tíz üregben is fészkel, ezekben bujkálnak a ragadozók elől és eleve lehetőleg csak este járnak ki.

Viszont van amikor így is rajtakapja őket egy ragadozó, és ekkor a testes, pufók állatnak menekülnie kell, ami nem mindig megy könnyen a szűk alagutakban. Itt jön képbe fegyverként a vombatsegg.

Ez ugyanis borzasztó kemény, mondta el Swinbourne: négy egybeforrt csontból áll, amit porcréteg, zsír, bőr és szőrme borít. Ez pedig a vombatok elsőszámú védelmi vonala a dingók és egyéb ragadozók ellen: ha menekülni kell, Micimackó-szerűen betuszkolják magukat egy üregbe, úgy, hogy csak a fenekük lóg ki, azt pedig haraphatja vagy karmolhatja a rosszban sántikáló ragadozó, komoly kárt nem tud tenni az állatban.

És létezik arra is bizonyíték, hogy van, amikor a vombat seggpáncélját támadó fegyverként használta: ha a ragadozó nem adja fel túl hamar a támadást, előfordul, hogy a vombat hozzácsapja a fenekével a ragadozó fejét az alagút falához, ezzel összetörve a koponyáját.

Swinbourne férje, a szintén vomatbológus Michael Swinbourne elmondása szerint többször látott már döglött rókákat vombatüreg közelében, akikkel vélhetően ez történt.

A vombatoknak mellé nagyon éles és nagy karmaik vannak, amivel gyakorlatilag bármin átássák magukat és nagyon éles foguk is. Swinbourne mesélt arról, hogy látta már, mit tud tenni egy vombat egy állatkerti gondozóval és ez bizony nem szép látvány.

Szóval a tanácsuk az, hogy ha természetben összefutnánk vombattal (erre Közép-Európában persze kevés az esély), akkor inkább ne közelítsük meg és ne próbáljunk vele kezdeni semmit, bármennyire is aranyosnak tűnik. (Washington Post)