• Három hét múlva a törökök újra átengedhetik a menekülteket az EU felé. Kivéve, ha a török állampolgárok vízummentességet kapnak a schengeni övezetbe.
• Az EU megadná a mentességet, ha a törökök módosítanának néhány terrorizmus-ellenes törvény szigorán.
• A törökök nem hajlandóak módosítani.

Tavasz óta alig érkeznek menekültek az úgynevezett balkáni útvonalon az EU-ba.

Tavaly októberben még naponta 7000 menekült kelt át az Égei-tengeren, Törökországból Görögországba. Számuk 2016 elejére napi 1700 főre csökkent, ez nagyjából megmutatta, hogy a kerítésekkel és a balkáni haladás lassításával milyen mértékben tudták visszaszorítani a menekülteket.

Aztán márciusban életbe lépett az EU – török egyezmény, aminek értelmében a törökökhöz vissza lehet toloncolni az érlezőket. Idén nyárra már csak naponta 85-en érkeztek ezen az útvonalon.

Az alku óta csak azokat nem fordítják vissza, akiknek a biztonsága Törökországban veszélyben van. A többi menekültet visszatoloncolják Törökországba. Ha a visszatoloncoltak között szír állampolgárok is vannak, akkor a török kormány helyettük más szír menekülteket küldhetnek az EU-ba. Márciustól szeptember végéig 578 menekültet küldtek vissza Görögországból Törökországba, és több mint 1600 szír menekültet telepítettek Törökországból az EU-ba (a különbség abból adódik, hogy több EU-s tagállam vállalta már a megállapodás előtt is, hogy átvesz néhány menekültet a Szíriával határos országok táboraiból).

Sokan nem bíztak abban, hogy ez a bonyolult rendszer működhet, de működik. Hogy ebben mennyire lehet az is benne, hogy a török hatóságok leállították a sokáig teljesen háborítatlanul működő csempészbandákat, az nem világos.

A három török feltételből egyik se teljesült még

A törököknek a „minden szírért adunk egy másik szírt” elven túl volt még három fontos feltétele: egyrészt pénzt kértek, legalább 3 milliárd eurót a menekültek ellátására. Az EU-s csatlakozási tárgyalások felgyorsítását is kérték. Továbbá vízummentességet követeltek a török állampolgároknak a schengeni övezet országaiba, már 2016 júniusától.

Erdogan török elnök október elején kifakadt az EU-ra: azt mondta, hogy még a 3 milliárd eurót még mindig nem küldte el az EU. A bizottság szerint valamivel több mint 1,2 milliárdot utaltak eddig. A törökök várják sürgősen a többit is. Valószínűleg meg fogják kapni.

A csatlakozási tárgyalások sem haladnak, de ezt már egyik fél se erőltetné. A nyári török puccskísérlet nyomán bevezetett rendkívüli intézkedések eleve szembe mennek az EU által elvárt jogi környezettel. Erdogan is arról beszélt október első napján a török parlamentben, hogy ezeknek a tárgyalásoknak már nincs értelmük.

Eddig halogatták

A legnagyobb gond a vízummentességgel van. Augusztus közepén a török külügyminiszter konkrétan megfenyegette az EU-t, hogy ha ezt nem teljesítik októberben sem, akkor bukik a menekültekről szóló alku, és óriási embertömeg indulhat ismét útnak az EU felé.

Az első határidő június lett volna, ám akkor sikerült időt nyerni, és októberre halasztani a vízummentességről szóló döntést. Az EU ugyanis 72 török törvény módosítását kérte a vízummentesség megadásáért. Ezek nagy részét a törökök végre is hajtották, azonban néhányat nem, és megmondták, hogy ezekhez már nem is nyúlnak. Olyan terror-ellenes törvényekről van szó, amelyek Brüsszel szerint aránytalanul korlátozzák a szólásszabadságot és a méltányos perhez való jogot.

Formálisan ez patthelyzet. A törökök a vízumtól teszik függővé a menekültekről szóló megállapodás betartását, az EU pedig a törvények módosításától a vízummentesség megadását.

Meddig lehet zsarolni és mettől lehet alkudni?

Az EU nagyon akarja, hogy a megállapodás érvényben maradjon. Ezt belerakták a pozsonyi csúcs záródokumentumába, és a német kancellár is minden menekültekről szóló nyitalkozatába beleteszi, hogy minden megoldás kiindulópontja a török alku. Hasonló alkukat kötnének Brüsszelben afrikai országokkal is.

Csakhogy az EU azt sem engedheti meg magának, hogy lazán túllépjen a saját maga által meghatározott feltételeken. Nyilvánvalóvá válna az unió sebezhetősége, zsarolhatósága, amivel akár a törökök, akár más későbbi szerződő felek visszaélhetnek.

Ennek szellemében a bizottság szeptember végén világossá tette, hogy akkor lehet szó vízummentességről, ha a maradék hét törvényt is módosítják a törökök.

Az olasz külügyminiszter csütörtök este mondta ki először, hogy szerinte az EU-nak rugalmasnak kell lennie, meg kell adni a vízummentességet így is.

A hétvégén pedig az EU külügyi főképviselőjének a stábjából egy tanácsadó azt mondta egy török lapnak, hogy október végére szerinte lesz egyezség vízum-ügyben, és 2017 elejétől a török állampolgárok vízum nélkül utazhatnak már a schengeni övezetbe.

Az Európai Bizottság is kitalált valamit: benyújtottak egy tervezetet, ami alapján a schengeni övezetben az eddigieknél sokkal könnyebben és gyorsabban fel lehessen függeszteni egyes országok vízummentességét. Az új szabályt látszatra Grúzia miatt hozták, mert a volt szovjet tagköztársaság polgárai hamarosan megkapják a vízummentességet, annak ellenére is, hogy több európai kormány aggódik, hogy szervezett bűnözői csoportok használják majd ki a helyzetet. Ebből lett az, hogy a politikai szempontból fontos kedvezményt megadják, de a rendszerbe egy féket is beleraknak, a mentesség gyors visszavonhatóságával. Lehetséges, hogy e fék elég lesz arra, hogy a törökök is megkapják a mentességet.

A nagyon kemény nyilatkozatoktól október 1. óta mindkét oldal tartózkodik. Úgy tűnik, hogy a németek nagyon akarják, hogy a törökök ne engedjék tovább a menekülteket, és a törökök is egyelőre kivárnak, Erdogannak nagy belpolitikai siker lenne, ha bejelenthetné, kijárta a mentességet. Van még három hét az októberből, hogy megegyezzenek.