A legszegényebb gyerekek oktatása dőlhet most össze

Ahhoz képest, hogy legtöbbször mennyire kevés figyelmet kapnak, hihetetlen fontos munkát végeznek Magyarország legszegényebb régióiban a tanodák: ezek a civil szervezetek, alapítványok és egyházak által működtett közösségi-oktatási helyek a halmozottan hátrányos, többségében roma gyerekeknek kínálják mindazt, amit a közoktatás sokszor már nem tud megadni számukra.

A tanoda-program az elmúlt évtized nagyon kevés országos léptékű pedagógiai sikere közül az egyik legjelentősebb: azokban a falvakban nyújtottak segítséget, ahol a magyar állam már alig kínál értékelhető szolgáltatást.

A legtöbb tanoda korábban is sokat küzdött finanszírozási gondokkal, de az idei év a korábbinál is több nehézséget hozott. Annak ellenére, hogy a helyzet 2015-ben kifejezetten ígéretes volt: ekkor még reális forgatókönyvnek tűnt, hogy a sok éve működő tanodák végre folyamatos finanszírozáshoz jussanak.

Uniós forrásokból ugyanis az Emmi minden korábbinál nagyobb, 5,3 milliárd forintos keretet írt ki célzottan a tanodák működtetésére.

Az első idei nehézséget az jelentette, hogy az Emmi a rá vonatkozó szabályokat is megsértve, csak fél év késéssel, idén szeptemberben hozta nyilvánosságra a nyertes tanodák listáját. Ez már önmagában komoly gondot jelentett számos hely számára, hiszen úgy kellett felkészülniük a szeptemberben induló tanévre, hogy fogalmuk sem volt, mire lesz pénzük.

Ennél is nagyobb problémát jelentett viszont, hogy a népszavazási hisztériakampány utolsó szakaszában végül nyilvánosságra hozott eredményekből az derült ki, hogy számos sok éve működő, szakmai megbecsülésnek örvendő tanoda nem nyert a pályázaton. Helyettük viszont felbukkantak olyan nyertesek, akikről korábban a tanodák szakmai világán belül még senki nem hallott.

A TanodaPlatform összeállítása a nyertesekről

Senki nem boldog

Az eredményeket óriási szakmai felháborodás fogadta. Az uniós források megvonása miatt olyan tanodák működése került veszélybe, melyek éveken keresztül nagyon sokat tettek a hátrányos helyzetű gyerekek megsegítéséért.

Ráadásul a pályázatokon vesztes tanodák vezetői nem is kaptak értesítést arról, hogy mi volt a gond a pályázatukkal, csak személyes betekintés útján nézhettek bele az értékelésekbe, ami a gyakorlatban azt jelentette, hogy a vidéki falvakban dolgozó fejlesztőpedagógusoknak napokon belül Budapestre kellett volna utazniuk, hogy megtudhassák, miért pontozták le őket.

Ezt értelemszerűen nem is tudta mindenki megtenni, de azért akadtak, akik látták az értékelésüket. Így derült ki az is, hogy voltak pályázatok, amiket jó eséllyel el sem olvastak a bírálók. Több szakmailag elismert tanoda vezetője a múlt héten találkozott Czibere Károly államtitkárral, és úgy tudjuk, hogy a megbeszélésen hárman is jelezték, hogy bár hosszú évek óta vezetnek tanodát, pályázatukat azért utasították el, mert nincs megfelelő tapasztalatuk.

A felháborodás hatására a minisztérium közölte, hogy még az idén új pályázatot írnak ki, hogy a régebb óta működő, sikeres tanodákat is támogathassák. A kiírásról egyelőre nagyon kevés részletet tudni és egyelőre azt se látni, honnan lesz erre pénze a minisztériumnak. Gondot jelenthet az is, hogy ha még idén meg is jelenik a pályázat, abból leghamarabb 2017 első felében láthatnak pénzt a most kimaradt tanodák, ami ellehetetlenítheti az idei tanévet.

Tanodákkal foglalkozó szakemberek szerint ráadásul az igazán nagy veszélybe nem is a legeredményesebb, legismertebb tanodák kerültek most. Van pár olyan tanoda Magyarországon, ami sokat szerepel a sajtóban és szakmai konferenciákon, országszerte elismert munkát végeznek. És ugyan ezeket a tanodákat is érzékenyen érinti, hogy most nem nyertek a pályázaton, de pont ezek a szervezetek többször bizonyították már, hogy ügyes adománygyűjtők, jó érdekérvényesítők, megtanulták már több lábon állni és valószínűleg át fogják vészelni ezt az időszakot.

Sokkal nehezebb a helyzete viszont a középmezőnynek: azoknak a tanodáknak, melyekben nem zajlik országos hírű pedagógiai munka, de sokat dolgozva rengeteget tettek az elmúlt években egy-egy falu vagy város hátrányos helyzetű gyerekeinek megsegítéséért. Számukra ez a pályázat volt az egyetlen elérhető forrás, és nem látni, hogyan tudnának fennmaradni enélkül.

Az Emmi sajtóosztályánál mi is rákérdeztünk arra, hogy mit lehet tudni az új pályázatról, hogy tervezik-e valahogy az átmeneti időszakban kisegíteni a bajba jutott tanodákat, illetve hogy ismerik-e a kritikákat, melyek szerint miközben régóta működő helyeket utasítottak el tapasztalat hiányára hivatkozva, addig szakmai körökben teljesen ismeretlen alapítványok nyertek el egy rakás pénzt tanodák működtetésére.

A sajtóosztály válaszából gyakorlatilag semmiféle konkrétum nem derült ki, azon kívül, hogy a minisztérium új pályázat kiírásán dolgozik, hogy a több éve működő tanodákat továbbra is támogatásban részesítse és ennek meghirdetése még idén várható.

Nemtörődömség és/vagy koncepciózus döntések

Mivel az egész tanodaműfaj meglehetősen fiatal jelenség Magyarországon, közös érdekképviseletük és szakmai együttműködésük sem alakult még ki teljesen. Az egyik legnagyobb hálózat a 2013-ban létrehozott Tanodaplatform, ami mára 86 tanodát fog össze.

A mostani pályázati körről és az eredményekről a Tanodaplatform készített egy jelentést az Antiszegregációs Kerekasztalra, ez honlapjukról is elérhető.

Ebben arról írnak, hogy

"Az értékelési szempontokban deklarált módon a már működő tanodák munkájának folytatása fontos célként jelent meg, ugyanakkor az EFOP 3.3.1-15 nyerteseinek listáján főként olyan szervezetek szerepeltek, akik korábban még nem működtettek tanodát, mindössze a nyertesek negyedének volt korábban tanodamegvalósítói tapasztalata.

Létezik néhány olyan tanoda Magyarországon, amely évtizedes múltra tekint vissza, és olyan, többségében cigány/roma családok által lakott kistelepülésen működik, ahol nemcsak a gyermekek és a fiatalok számára kínál programokat, hanem részben a hiányzó kulturális lehetőségeket is pótolja a település egész lakosságát tekintve. E referenciatanodák többsége nem nyert."

A TanodaPlatform jelentésének összefoglalója

A TanodaPlatform jelentésében arról is ír, hogy a támogatottak egy része olyan mennyiségű projekt megvalósítását kezdeményezte, amit tapasztalattal bíró tanodavezetők biztos hogy nem mertek volna bevállalni.

A jelentés azzal folytatódik, hogy

"A szakmaiság, a tapasztalat, az innovatív szemlélet, a közoktatáshoz fűződő speciális viszony érzékelése és kezelése a szükségesnél kevésbé volt hangsúlyos szempont a pályázati kiírásban, de még nagyobb probléma, hogy a bírálatokban e kitételek sem érvényesültek.

"Olyan mélységben tapasztaltuk ezt az anomáliát, illetve találkoztunk egyértelműen téves pontozással, hogy a hozzáértés hiányán kívül a nemtörődömség és/vagy a koncepciózus döntések vádját is felveti a bírálókkal szemben."

Azokkal a rejtélyes pályázókkal, akik egyáltalán nem voltak ismertek a tanodákkal foglalkozó szakemberek számára, most viszont több hely vezetésére is tízmilliókat nyertek el, hamarosan külön cikkben foglalkozunk.

Nyerni sem feltétlen öröm

A Tanodaplatform jelentése kitér arra is, hogy nem elég, hogy számos korábban tanodát vezető alapítvány nem nyert most, de még azok sem lehetnek maradéktalanul elégedettek, akiknek jutott a támogatásból.

A nyertesek listáit böngészve ugyanis úgy fest, hogy mindenhol rendszerszerű levonások zajlottak: a maximum elnyerhető 30 millió forint helyett számos tanodára 10 százalékkal kisebb összeget ítéltek meg, és a Tanodaplatform által összegyűjtött információk szerint a levonások rendre híján voltak bármiféle szakmai szempontnak.

"Ilyen példa lehet, hogy a pályázatok egyikében a 40 órás tanodavezető munkakörre tervezett forrásokat csökkentették le. Eredetileg bruttó 188 976 Ft-ot keresett volna havonta a tanoda mindennapjait koordináló és pedagógiai feladatokat egyaránt ellátó, korábban hátránykompenzáló oktatási programokban, többek között tanodában több éves tapasztalattal rendelkező munkavállaló. A betervezett összeg jóval, több mint 30 000 Ft-tal alattamarad a köznevelésben elérhető – hasonló feladatok elvégzése esetében egy hasonlótapasztalatokkal rendelkező pedagógusi – keresetnél.

A 2016 szeptemberétől érvényes bértábla szerint a köznevelésben hasonló életkorú és tapasztalattal rendelkező pedagógusok (II. kategória, 3–5 év tapasztalat, Pedagógus I., felsőfokú végzettség) esetében a minimális kereset bruttó 212 541 Ft.

A bírálók szerint a 40 órás tanodavezetői munkakör kevesebb mint nettó 67 000 Ft-ot ér."

További cikkeink
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.