Nemzetbiztonsági főtanácsadójává nevezheti ki egyik legkorábbi szövetségesét Michael T. Flynn nyugalmazott altábornagyot az Egyesült Államok következő elnöke, Donald Trump.

Ügyes húzás. Egy nemzetbiztonsági főtanácsadó kinevezéséhez – szemben mondjuk a miniszterekkel, államtitkárokkal, vagy a CIA, FBI és egyébb kormányügynökségek vezetőivel – nem kell a törvényhozás hozzájárulása. Annak ellenére sem, hogy a nemzetbiztonsági főtanácsadó az elnök egyik legközelebbi és legbefolyásosabb munkatársa.

Jelen esetben egy olyan ember, aki kényszerű, 2014-es visszavonulása után az orosz állami propagandatévé, az RT fizetett kommentátora és vendégszónoka volt, magánhírszerző cége pedig külföldi ügyfeleknek dolgozott, legalább egynek pedig fizetett washingtoni lobbistája volt.

Egy különleges karrier

Michael Flynn nem mindennapi karriert futott be az amerikai hadseregben. Szemben a katonai vezetők döntő többségével ő nem az elit tisztképző, a West Point-i katonai akadémia növendékeként, hanem a Rhode Island-i Egyetem mellett működő tartalékostiszt-képzőből jutott el az amerikai katonai hierarchia csúcsáig úgy, hogy közben első megbízatásától, 1981-től kezdve elitalakulatoknál – a 82-es légideszantnál, és a XVIII. légiszállítású hadtestnél szolgált, általában ezeken belül is a különleges egységeknél vagy a katonai hírszerzésnél. Utolsó harctéri megbízatásaként az afganisztáni nemzetközi haderő, az ISAF hírszerzőfőnöke volt.

2011-ben altábornaggyá, három csillagos tábornokká léptették elő, 2012-ben pedig Barack Obama a DIA, a CIA katonai megfelelőjének élére nevezte ki.

Egy ilyen megbízatás jellemzően három évre szól, így némileg váratlan volt, amikor alig valamivel több mint két évvel kinevezése után Flynn bejelentette visszavonulását. Flynn maga annak tulajdonította bukását, hogy szemben a kormányzati tanácsadókkal ő vitatta, hogy visszaszorulóban lennének az iszlámista szélsőségesek Irakban – amiben a jelen állás szerint igaza is volt. Minden más forrás szerint kirúgása valódi oka rendkívül kaotikus vezetési stílusa volt. A DIA igazgatójaként neki kellett volna levezényelni a hírszerzés átszervezését, de olyan káoszt hagyott maga után, aminek a terheit állítólag a mai napig nyögik utódai.

Érdekütközések

A csúnya vég ellenére bírálói nem az utolsó állomásáig makulátlan katonai pályáját vetik Flynn szemére. Afganisztáni szolgálata idejéből úgy emlékeznek rá, mint aki bár remek információgyűjtő, az egymásnak ellentmondó vagy párhuzamos értesülések kiértékeléséhez „nem eléggé elemző elme”. Egykori beosztottja, a most a Carnegie Alapítványnál dolgozó Sarah Chayes szerint gyakran képtelen következetesen értelmezni az információkat. „Ha figyeled, tíz percen belül két-háromszor is ellentmond önmagának” – mondta a New York Timesnak.

A két fő kifogás Flynnel szemben

• már-már vakhitűségnek tűnő meggyőződése, hogy az Egyesült Államokat fenyegető legnagyobb veszély a szélsőséges iszlám;
  
• illetve a komoly érdekkonfliktus, ami abból adódik, hogy az elmúlt években olyan külföldi hatalmaknak dolgozott, amelyek szívesen befolyásolnák az amerikai kül- és biztonságpolitikát.
  

Az előbbi önmagában még nem volna probléma. Vitathatatlan tény, hogy a szélsőséges iszlám fenyegetést jelent az Egyesült Államokra, ahogy az sem érthetetlen, hogy valaki, aki karrierje utolsó évtizedében szélsőséges iszlamisták ellen harcolt, ezt tartsa a legnagyobb fenyegetésnek. A baj ezzel az, hogy visszavonulása óta, így a kampányban tett nyilatkozatai alapján

mindent alárendelne ennek a harcnak,

amiben még Vlagyimir Putyinnal is szövetkezne. Akár annak árán is, hogy Putyin szabad kezet kaphasson az orosz érdekszférában, így Szíriában is.

Flynn tanácsadói és cége lobbitevékenysége – amit azért fogalmazok meg ilyen bonyolultan, mert Flynn nem váltott ki lobbista igazolványt, és határozottan állítja, hogy ő maga nem is lobbizott – viszont már komoly érdekellentétet és összeférhetetlenséget feltételez. Ebből a szempontból különösen aggasztó, hogy Flynn Donald Trump jelölté választása után személyesen vett részt azokon a nemzetbiztonsági tájékoztatókon, ahol az elnökjelölteket már részben beavatják az amerikai nemzetbiztonság folyó ügyeibe.

Hogy miért aggasztó ez? Az egy dolog, hogy Flynn 2014 után többször is dolgozott az orosz propagandatévének, az RT-nek, aminek 2015-ben még a tizedik évfordulós díszvacsoráján is fizetett szónok volt. Az amerikai politikai életben egyáltalán nem szokatlan, sőt, inkább törvényszerű, hogy visszavonulásuk után ilyen fizetett szakértéssel, szónoklatokkal tartsák el magukat az egykori vezetők. Az már aggasztóbb, hogy Flynn cége, miközben a főnök már nemzetbiztonsági tájékoztatókon vett részt, saját bevallásuk szerint is „több hazai és nemzetközi ügyfélnek” adott hírszerzési tájékoztatókat. Szeptembertől pedig egy Erdoganhoz közeli, a török elnök év eleji amerikai útjának szervezésében is részt vevő üzletember, Ekim Alptekin Hollandiában bejegyzett cége érdekében lobbiztak Washingtonban „több tízezer dolláros” díjazás fejében.

Flynn tagadja, hogy ő maga személyesen érintett lenne az üzletben, ahogy azt is, hogy ennek a megbízásnak bármi köze lett volna ahhoz a választás napján, november 8-án megjelent publicisztikájához, amelyben Erdogan legfőbb politikai ellenfelét, az Egyesült Államokban élő Fetullah Gülent a török bin Ladennek nevezte és követelte a kiadatását Törökországnak.

A Kormányzati Ellenőrzési Projekt nevű civil szervezet ügyvezető igazgatója, Danielle Brian az ilyen összefonódásokat mélyen aggasztónak nevezte. „Ez pontosan afféle összefonódás, amit a törvényeinknek ki kéne zárniuk” – mondta Michael Istikoffnak, a Yahoo News oknyomozó újságírójának.

Donald Trump kedd óta már nemcsak az elnökjelölteknek adott, a legtitkosabb titkokat azért elhallgató nemzetbiztonsági tájékoztatókat kapja, hanem ugyanazt az Elnök Napi Tájékoztatójának (President's Daily Briefing, PDB) nevezett titkosszolgálati összefoglalót, amit a még regnáló Obama is. Istikoff forrásai szerint Flynn az első tájékoztatón még nem vett részt, de ha kinevezik, már ő is meg fogja kapni ezeket az anyagokat.

A létező, gyakorlati problémáknál is aggasztóbbnak tűnik egy elméleti eshetőség. Flynn a kampányban a durvaságig kritikus volt a nemzetbiztonsági és titkosszolgálati szakemberekkel. Így többek szerint reális esély van rá, hogy kinevezése távozási hullámot indít el – ami igen komoly problémákat okozhat most, amikor a republikánus nemzetbiztonsági és külpolitikai szakértők színe-virága a kampányban határozottan Trumppal szemben foglalt állást, és a viszony azóta sem rendeződött. Eliot Cohen, Bush külügyminisztériumának egykori munkatársa és a republikánus szakik Trump-ellenes levelének egyik kezdeményezője a választás után békülni próbált, még cikket is publikált, amiben kollégáit arra bíztatta, hogy fogadják el a felajánlott állásokat. Aztán maga is tárgyalt Trump stábjával. Tapasztalatait egy rövid tweetben foglalta össze:

„Miután beszéltem Trump átadás-átvételi csapatával, megváltoztatom az ajánlásomat: tartsátok magatokat távol tőlük. Dühösek, arrogánsak, azt kiabálják, hogy »vesztettetek«. Csúnya lesz” – írta.