Teljes gőzzel beindult a kormányzati gépezet, amikor 2014 végén Komáromban bezárt a Nokia helyi gyára, és ezzel eltűnt az ipari park legnagyobb szereplője.

Szijjártó Péter jelenlegi külgazdasági miniszter még a gyár bezárása előtt - akkor még államtitkárként - utasította a Nemzeti Befektetési Ügynökség vezetőit, hogy gyorsítsák fel a tárgyalásokat azokkal a cégekkel, amelyek Komáromban terveznek beruházást indítani. Két nagy beruházás azóta meg is valósult, és uniós támogatásból a város is fejleszteni kezdte a parkot, hogy még vonzóbb legyen a befektetni kívánó cégeknek.

Néhány hónapja aztán ennek az ipari parknak az egyik értékes ingatlanában szerzett többségi tulajdonrészt a miniszterelnök veje, Tiborcz István is. Az még nem világos, hogy Tiborczék miként fogják hasznosítani ezt a hatalmas telephelyet, de a város vezetése nemrég még úgy számolt, hogy ezt az ingatlant fogja használni egy dél-koreai autóipari cég, amely a magyar kormány csábítására érkezne az országba.

Tiborcz István augusztusban jelent meg többségi tulajdonosként egy győri milliárdos, Paár Attila WHB Ingatlan Kft. nevű cégében. Tiborcz a 166 millió forintos törzstőkéjű cég tulajdonrészének 75 százalékát vásárolta meg tőle. A cégiratokból nem derül ki, hogy a miniszterelnök veje mennyit fizetett az üzletrészért, de ezzel hozzá került a cég idén vásárolt értékes komáromi ingatlanának a többsége is.

A WHB Ingatlan márciusban vásárolta meg a komáromi ipari park egyik régóta elhagyott üzemét. Az ingatlan közvetlenül a 2014 óta üresen álló volt Nokia gyár mellett fekszik. Egykor a Perlos nevű nemzetközi cég gyártott itt műanyag alkatrészeket a Nokia mobiltelefonjaihoz, de a cég magyarországi vállalkozását már 2009-ben ledöntötte a lábáról a gazdasági világválság. A 3,7 hektáros telken álló 13 ezer négyzetméteres üzem azóta nagyrészt üresen áll, és a Perlos próbált túladni rajta. 2012-ben egyszer már majdnem sikerült, egy kínai tulajdonú cég ezt a helyet nézte ki napelemgyárnak. A napelemes cég akkori vezetőjétől úgy tudjuk, hogy a 4,5 millió eurós vételárból 900 ezer eurót ki is fizettek foglalónak, de aztán a tulajdonosok meggondolták magukat, és visszaléptek az üzlettől.

A gyárat végül 2016 március végén sikerült eladni a WHB Ingatlan Kft.-nek. A WHB Ingatlan ügyvezetője, Tóth Csaba titoktartási kötelezettségükre hivatkozva nem árult el további részleteket az ingatlanvásárlásról, így azt sem, hogy pontosan mennyit fizettek érte. A Perlos tavalyi évzáró mérlegében az ingatlan 3,28 millió eurós értékkel szerepelt, ami akkori árfolyammal számolva 1,027 milliárd forintnak felel meg. A cég egyik munkatársa megerősítette, hogy ez volt az ingatlan könyv szerinti értéke, és azt mondta, hogy “körülbelül ennyiért is adtuk el”. Az ingatlanon nincs jelzálog, így a tavaly alig 8 millió forintos forgalmat bonyolító WHB Ingatlan valószínűleg nem hitelből vette meg az egymilliárd forintos épületet.

A Direkt36 nonprofit szervezet. Ha fontosnak tartod a tényfeltáró újságírást, támogasd a munkánkat!

A WHB Ingatlan ügyvezetője a kérdésünkre azt írta, hogy a megvásárolt gyárépület egy részét bérbe adják egy szállítmányozással, fuvarozással foglalkozó cégnek, de nem zárható ki az sem, hogy a jövőben tovább értékesítik az ingatlant.

A miniszterelnök vejének több cégben is van érdekeltsége, de a legjövedelmezőbb vállalkozását, az Elios Zrt-t tavaly tavasszal eladta annak a Paár Attilának, akitől most megvette a WHB Ingatlan többségi tulajdonrészét. Az Elios állami megrendeléseknek köszönhetően lett 8 milliárdos forgalmú piacvezető cég a LED-lámpás közvilágítások piacán. A cég tavay rekordnyereséget, 900 millió forintot termelt, ezt már az új tulajdonos, Paár cége vette fel. Tiborcz Istvánnak jelenleg egy informatikai cég a legjövedelmezőbb vállalkozása, abból tavaly közel 400 milllió forint osztalékot vett ki.

A koreai üzlet

Amikor november közepén a WHB ingatlanánál jártunk, a főbejárat kerítésénél állva a bérlőnek semmi nyomát nem láttuk, az épület teljesen üresnek, elhagyottnak tűnt. A hatalmas udvaron csak egy autó állt, közvetlenül a portásfülke mellett. A fülkéből előbújó biztonsági őr is azt mondta, hogy az épület üres, senki nem használja, és megjegyezte azt is, hogy nemrég eladták. A hatalmas csarnok mögötti útról viszont egy felirat nélküli kamiont láttunk az épület egyik hátsó kapujánál.

Az egykori Perlos-gyár az ipari park szélén fekszik, a kerítése mellett rögtön egy uniós beruházást hirdető tábla áll: az önkormányzat tavaly 600 millió forintos támogatásból újította meg az utat és a közvilágítást többek között a Nokia utcában is. Nemrég két új cég, a lengyel Alumetal és az elektromos buszokat gyártó kínai BYD indított gyárat az ipari parkban, mindkettő kormányzati támogatással. A város vezetői azt remélik, hogy ez a két vállalkozás és a hamarosan megépülő Duna-híd újabb autóipari cégeket vonz majd az ipari parkba, ezért nemrég 40 hektárral bővítették is a területét.

A Nokia gyár bezárásakor a lengyel Alumetalon kívül a dél-koreai Woory Industrial vezetőivel is tárgyalt egy komáromi befektetésről a Nemzeti Befektetési Ügynökség, és hamarosan sikerült is megállapodni velük egy új gyárról. A beruházás indítását Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter jelentette be 2014 november végén Szöulban egy dél-koreai-magyar üzleti fórumon, amin részt vett Orbán Viktor miniszterelnök és Varga Mihály gazdasági miniszter is. Akkor azt mondták, hogy a Woory Industrial 2015 és 2018 között 38 millió dolláros befektetéssel indít majd gyárat Komáromban, és ezzel 150 munkahelyet teremtenek. A befektetésről azóta egyetlen hír jelent meg: Varga Mihály gazdasági miniszter idén február végén találkozott a Woory Industrial képviselőivel, és tárgyaltak a leendő komáromi gyárról.

A beruházást a komáromi önkormányzatnál annyira biztosra vették, hogy már az ipari park térképén is feltüntették a cég logóját. A város honlapjáról is letölthető térképen a Woory Industrial logója pont azon az épületen van, ami most Tiborcz István új cégének tulajdonában van. Tóth Nándor, az ipari park önkormányzati kapcsolattartója telefonon megerősítette a Direkt36-nak, hogy a Woory Industrial ebben az épületben tervezett gyárat indítani, de hozzátette, úgy tudja, hogy a cég azóta elállt ettől a szándékától. Az önkormányzat az írásban küldött kérdéseinkre viszont már azt írta, hogy nincs információjuk a cég döntéséről.

Kérdéseinkkel megkerestük a dél-koreai céget is, de egyelőre nem kaptunk választ arra, hogy továbbra is akarnak-e Komáromban gyárat indítani, és ha igen, akkor pontosan hol.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium a beruházással kapcsolatos kérdéseinkre azt írta, hogy a 2014 novemberi bejelentés óta már több tárgyalásuk volt a Woory Industrial képviselőivel, de egyelőre nem tudnak részleteket megosztani a beruházás ütemezéséről. Megjegyezték, hogy jelenleg is több kiajánlásuk illetve befektetői megkeresésük van a komáromi ipari parkkal kapcsolatban, az érdeklődő befektetők főképp a járműiparhoz kapcsolódnak. Megkerestük a Nemzetgazdasági Minisztériumot is, de egyelőre nem kaptunk választ.

A céges információkért az Opten és a Céginfo szolgáltatásait használtuk.

Címlapkép: Magyar Nemzet / Székelyhidi Balázs