A hvg.hu több forrásból is úgy értesült, hogy a Külügyminisztérium megtiltotta a külföldön dolgozó magyar diplomatáknak, hogy részt vegyenek december elsején a román nagykövetségeken szervezett ünnepségeken. (Illetve ha Romániában dolgozó diplomatákról van szó, akkor bármelyik intézményben szervezett ünnepségen.)

A lap megkereste a minisztériumot, ahonnan azt a választ kapták, hogy

"Mivel a magyar embereknek nincs mit ünnepelniük december elsején, ezért a külgazdasági és külügyminiszter minden diplomatának és minden minisztériumi alkalmazottnak megtiltotta a román nemzeti ünnepségeken való részvételt".

Erről Szijjártó Péter kétszer is tájékoztatta a parlamenti képviselőket: egyszer a Nemzeti Összetartozás Bizottság ülésén, egyszer pedig a Külügyi Bizottság és a Gazdasági Bizottság összevont ülésén.

Ez azt is jelenti, hogy a magyar külügyminisztériumból nem volt ott senki a hétfői, budapesti fogadáson sem, amit a román nagykövetségen tartottak. A hvg.hu beszámolója szerint ezen a rendezvényen Marius Lazurca nagykövet románul és magyarul egyaránt köszöntötte a vendégeket, majd angolul arról beszélt, hogy húsz éve írta alá Magyarország és Románia a kétoldalú alapszerződést, majd összefoglalta, hogyan lépett előbbre a két ország azóta főként gazdasági együttműködésben, miként lett Románia második legnagyobb exportpartnere, Magyarország pedig az ötödik a román rangsorban, milyen határ menti együttműködések vannak, miként halad a két ország például a gázvezetékek, illetve az autópályák összekötésében.

Romániában december elsején az 1918-ban megtartott gyulafehérvári nemzetgyűlés emlékét ünneplik. Ekkor történt, hogy 1228 küldött kinyilvánította szándékát, hogy Erdély, a Körösök vidéke, Bánát és Máramaros – összesen 26 történelmi vármegye – csatlakozzon a Román Királysághoz. Ugyan ekkor több ígéret is elhangzott nemzetiségi, vallási és kulturális autonómiára, politikai önrendelkezési jogokkal kapcsolatban, mindebből nem valósult meg semmi később. További részletekért ezt a rövid Rubicon-cikket érdemes elolvasni.