Rákot okozhat a műfüves focipályákra szórt gumigranulátum

Az utánpótlásképzéséről híres Hollandiában az Ajax után a héten a Vitesse focicsapata is bejelentette, hogy gyerekek ezentúl nem játszhatnak a klub műfüves pályáin, sőt azt a pályát, amelyiken töltelékanyagként gumigranulátumot használnak, fel is számolják.

Az időjárásra nem érzékeny, egyszeri nagyobb befektetés után olcsón üzemeltethető műfüves futballpályák nemcsak Magyarországon lettek a megújuló utánpótlásképzés alapjai: Hollandiában tíz évvel ezelőtt 300, ma már 2000 ilyen pálya van - sőt már 6 élvonalbeli csapat stadionját is műfű borítja - , Nagy-Britanniában most indul a program, és a FIFA is dollármilliárdokat tervez műanyag pályákra költeni a következő 10 évben. Nem is csoda: míg egy műfüvesen akár heti 80 órányi edzést is gond nélkül le lehet zavarni, egy igazi kényes füves pálya nem bír el többet hetente 5 óránál.

Minden előnyük mellett a műfüves pályáknak van egy hatalmas hátrányuk: az ember a ruganyos talaj + fű kombó helyett lényegében egy hatalmas betonlapon játszik. Aki kiskorában sokat focizott beton játszótéren, az tudja, a rugalmatlan aljzat mennyire kicsinálja az ízületeket. A műfüves pályákra ezért szórnak olyan ruganyos ütközőanyagot, ami tompítja a térd- és bokaízületet minden lépésnél érő ütéseket. Ez az anyag a legtöbb esetben autógumik vagy más gumitárgyak felaprításával előállított őrlemény.

Egyetlen nagypályához 20 ezer darált abroncs maradványait használják fel.

Hollandiában egy oknyomozó tévéadás váltotta ki a pánikot. A közsszolgálati tévé egyik műsora leleplezte, hogy micsoda szarvashibákat követtek el annak a 2006-os, állami pénzből finanszírozott vizsgálatnak a során, ami végül arra jutott, hogy a gumiőrlemény biztonságos. Egészen apró mintákat vizdsgáltak és egy rakás további slendriánságot követtek el, pedig lényegében ez a vizsgálat döntött arról, hogy engedélyezik-e a műfüves pályák elterjedését.

De miért okoz ez pánikot, ha egyszer 40-nél is több releváns tudományos kutatás mondta ki korábban, hogy az őrlemény nem ártalmas az emberi szervezetre?

A dolog egyik oka egy amerikai tévéadás lehet. Az ESPN-en ment le az a műsor, amit a korábban 272 válogatottságig jutó amerikai focistanő, Julie Foudy készített. Ebben bemutatták azt a 200 nevet tartalmazó listát, amit Amy Griffin kapus, Foudy korábbi csapattársa állított össze.

Mind a kétszáz sportoló műfüves pályán edzett és rákot kapott. Közülük 158 focista van, akik közül 101-en kapusok.

Az adás rámutatott több ellentmondásra is: miközben Kalifornia állam 14 év alatt 45 millió dolláros támogatást adott műfüves pályák építésére, az állam egyik, környezeti egészségügyi kockázatokkal foglalkozó hivatala 2,9 millióból épp azt kutatja, hogy nem káros-e mégis a gumiőrlemény. A Consumer Product Safety Commission nevű szövetségi intézmény pedig, amelyik 2008-ban még "játékra alkalmasnak" minősített a gumigranulátumot, ma már erősebb kételyeket fogalmaz meg.

A szintén amerikai Amy Griffin egyetemi fociedző 2014-ben 38 olyan sportoló esetét vizsgálta, akik műfüvön játszottak és rákot kaptak. Közülük 34 kapus volt. Griffin ezt azzal magyarázta, hogy a vetődések miatt mélyebben és közelebbről lélegezték be a gumidarát, ami az apró sebeikbe is könnyebben bejutott.

A helyzet azért is összetett, mert az EU-nak szigorú előírásai vannak arra, hogy milyen gumiből szabad pályára való granulátumot őrülni, a holland tényfeltáró adás viszont például azt is leleplezte, hogy az ő pályáikon a petrolkémiai iparban használt gumicsövek maradványait is felhasználták. Bemutatták azt is, hogy műfüvespálya- és használtgumiipari cégek eredményesen lobbiztak azért a holland kormánynál, hogy ne kelljen betartaniuk az őrleményre vonatkozó legújabb EU-s előírásokat. Azt ugyanakkor elég nehéz ellenőrizni, hogy egy adott gumidaraszállítmány pontosan milyen eredetű gumikból készült.

Azonnali megoldás ezzel együtt lenne, csak éppen baromi drágán.

A műfűszálak közé ugyanis nemcsak gumit, hanem más rugalmas anyagot is lehetne szórni. Létezik például egy olyan növényi alapű őrlemény, ami parafából és kókuszdiórostból készül és ugyanolyan jó minőségű, mint a gumi. Csak éppen pályánként 15 ezer euróval kerül többe, vagyis csak Hollandiában 45 millió eurót pluszkiadást jelentene az átállás a mai árakon.

A műfüves pályák veszélyeit Nagy-Britanniában újra megvizsgálják, Gianni Infantino, a FIFA első embere pedig októberben már azt nyilatkozta, hogy örülne, ha a tízéves futballfejlesztési programjukban építendő pályák nagyobb része lenne természetes füves.

(via Telegraph)

További cikkeink
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.