Szarmata családi sírt tártak fel Monoron

A Monor határában fekvő régészeti lelőhelyen egy 2-3. századi temető 30 sírját tárták fel a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ munkatársai, akik a sírokban az Alföldet a római korban benépesítő, keleti eredetű szarmaták emlékanyagát találták meg.

A közlemény szerint az M4-s gyorsforgalmi út M0-s autópálya és Cegléd közötti szakaszának építése előtt a beruházó Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. régészeti feltárások elvégzését rendelte meg a kiemelt közlekedési infrastruktúra beruházások régészeti előmunkálatait koordináló Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központtól.

A feltárt temető több sírját a szarmatákra jellemzően körárok veszi körül. A régészek a halottakat a szarmata hagyományok szerint hátukra fektetve, nyújtott helyzetben, a túlvilági útra melléjük helyezett ételmellékletek edényeivel, markukban érmekkel, testükön az öltözet különböző elemeivel és ékszereikkel találták meg.

Az egyik, körárokkal határolt területen három egymással párhuzamosan fekvő sír került elő:

  1. A középsőt valaha kirabolták, így csak néhány csontszilánk maradt meg.
  2. A tőle nyugatra fekvő sírban egy gyerek feküdt, a lábfejénél edénnyel, a mellkasán bronz fibulával, azaz ruhakapcsoló tűvel.
  3. A harmadik sírba egy felékszerezett asszonyt temettek el, akinek mellkasán egy aranyozott bronz korongfibula került elő, hosszú ruhájának láb felöli szegélyét pedig sűrűn üveggyöngyökkel varrták ki. A lába mellé egy bronzveretekkel díszített ládikát helyeztek.

A három sírban valószínűleg egy család tagjai feküdtek, akik nagyjából egy időben haltak meg, például betegség vagy egy járvány miatt, vagy a szokásossal ellentétben nem személyenként külön körárokkal határolt területre temették őket, hanem családi parcellát hoztak létre.

A sírcsoporttól nem messze egy 3-4. századi női sír észak-déli tájolású töredékes váza is napvilágot látott. Érdekessége, hogy a sír közepén, a medence helyén egy második koponyát helyeztek el. A felső koponyán egy nagy ezüst- vagy bronzlemezből készült kúp alakú korongfibula volt, amit borostyángombbal díszítettek. Két spiráldíszes római stílusú fülbevalót viselt, nyakát fonott bronz nyakperec díszítette. A lábaknál a bronz karikából készült lánc a csizma éke volt, derekánál borostyán, karneol és üvegpaszta gyöngyök. (MTI)

További cikkeink
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.