A fiatalok és a nők állították meg a szélsőjobboldalt Ausztriában
Ugyan a szavazatokat még egész Ausztriában számolják, de az már biztos, hogy Alexander Van der Bellen, a Zöldek jelöltje lesz Ausztria következő elnöke. Vasárnap este már ellenfele, a szélsőjobboldali Norbert Hofer is elismerte a vereségét.
A közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy Alexander Van der Bellen leginkább azért tudott győzni a vasárnapi elnökválasztáson, mert nagyon sok olyan embert is el tudott vinni szavazni, akik az előző választáskor, májusban még otthon maradtak. A kampány végén már nem csak a liberális és a baloldali szavazókat célozták meg, hanem megpróbálták behúzni a konzervatívokat is.
Az elnökválasztást eredetileg tavasszal tartották, és meglepetésre ez a két jelölt jutott a második fordulóba. Akkor a nagyot hajrázó Van der Bellen minimális különbséggel legyőzte Hofert. Csakhogy a Szabadságpárt visszaélésekre hivatkozva megtámadta az eredményt, a legfelsőbb bíróság pedig ennek helyt adva meg is semmisítette azt, és elrendelte a második forduló megismétlését.
Hirtelen tétje lett az egyik legérdektelenebb választásnak
Annak ellenére, hogy közvetlenül választják, közjogilag az osztrák államfőnek sincs sokkal nagyobb hatalma, mint mondjuk a magyar köztársasági elnöknek. Most mégis komolyan lehetett tartani attól, hogy a Brexit és Donald Trump győzelme után Ausztriában folytatódik a populista jobboldal idei diadalmenete. Úgy látszik, ez elég indok volt ahhoz, hogy az osztrák középosztály megmozduljon, és elmenjen szavazni. A választási részvétel most 1,4 százalékkal volt magasabb, mint májusban, és az új szavazók túlnyomó része Van der Bellent támogatta.
A Sora Intézet felmérése szerint a szélsőjobboldali jelöltet a női választók utasították el a leginkább, minden korcsoportjukban Van der Bellennek volt többsége.
A női szavazók 62 százaléka Van der Bellent támogatta, viszont a férfiak 56 százaléka inkább Hoferre szavazott. A legnagyobb arányban a 30 alatti nők szavaztak a Zöldek jelöltjére, náluk 69 százalékot kapott. Közben a 30 alatti férfiak többsége inkább a szélsőjobbra húzott, náluk Hofer 53 százalékot szerzett.
A 30 és 59 közötti nőknél Van der Bellen 60 százalékot kapott, míg ugyanebben a korcsoportban a férfiak 58 százaléka inkább Hoferra szavazott. A 60 feletti nők között Van der Bellen 62 százalékkal tudott nyerni, míg az idős férfiaknak csak 47 százalékuk szavazott rá, ott a többség inkább a szélsőjobboldali jelöltet támogatta.
A nemeken túl az is meghatározó volt, hogy melyik jelölt szavazói voltak képzettebbek.
Norbert Hofer csak azokban a csoportokban tudott nyerni, akiknek még érettségijük sem volt.
A szélsőjobboldali elnökjelölt a csak általános iskolát végzetteknél 53 százalékot kapott, a szakmunkásképzősök között pedig 64-et. A szakközepet végzetteknél már csökkent a két jelölt közötti különbség, náluk Hofer épphogy nyerni tudott 51 százalékkal.
A magasabban képzettek között már egyértelműen Van der Bellen volt a befutó. Az érettségivel rendelkezők 74 százaléka szavazott a Zöldek elnökjelöltjére, a diplomások között pedig 83 százalékot kapott.
Ha a szavazatok megoszlását foglalkozások szerinti bontásban nézzük, akkor kiderül, hogy Hofer csak a fizikai munkást végzők között tudott nyerni, náluk 85 százalékot ért el. Ez egyben azt is mutatja, hogy az Osztrák Szabadságpárt már elhódította a szociáldemokraták célcsoportjának nagyobbik részét.
A náluk egy fokkal magasabb beosztásban dolgozó alkalmazottak már 60 százalékban Van der Bellent támogatták. Az önálló vállalkozók között a szélsőjobboldali jelölt csak 49 százalékot ért el. A legnagyobb arányban az állami szektorban dolgozók támogatták Van der Bellent, náluk 66 százalékot kapott. A nyugdíjasok között is sikerült nyernie, közülük 56 százalék szavazott rá.
Megkérdezték a választókat arról is, miért tartják jónak a jelöltet, akire szavaztak. Van der Bellennél a három leggyakrabban elhangzott érvként feljött, hogy jobban tudná képviselni Ausztriát külföldön (67 százalék), másrészt EU-párti (65 százalék), de sokakat az győzött meg, hogy megfelelően áll az elnöki feladatokhoz (59 százalék).
Hofer szavazóinak inkább az számított, hogy úgy érezték, a Szabadságpárt politikusa jobban megérti az hétköznapi emberek problémáit (55 százalék). Ugyanakkor legalább ennyien meg voltak győződve arról, hogy kompetens elnök lenne.
De a szavazóinak az is fontos szempont volt (54 százalék), hogy elutasítja a fennálló politikai rendszert.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.