Olimpiai pályát építenének Simicska Lajos háza mellé
2016 október 01., 08:28
Budapest 2024: Ha jól néz ki a drónfelvételen, a természetvédelem sem számít
- Véglegesednek a 2024-es budapesti olimpiai pályázatban a versenyek helyszínei.
- A mountain bike az első tervekben még csillebérci rendezéssel szerepelt, majd átkerült az óbudai Testvérhegyre. Végül a fővárosi közgyűlés szeptember 28-án úgy döntött, hogy a Hármashatárhegyen kerekezzenek az olimpikonok.
- A Hármashatárhegy nagy része Natura 2000-es terület és a Budai Tájvédelmi Körzet része.
- A helyszínről előzetesen sem az ottélőket, sem a második kerületi képviselő-testületet, sem a sportági szervezetet nem kérdezték, tájékoztatták. A helyiek felháborodása miatt lakossági fórumot szervezett hétfő estére az ügyet támogató fideszes vezetés és a Budapest 2024 Nonprofit Zrt.
Döcögve indult a hétfő esti fórum, pedig szinte megtelt a pesthidegkúti Klebelsberg Kúria terme érdeklődőkkel. Szigorúan végig kellett hallgatni előbb a szokásos köröket, hogy miért is éri meg a magyar fővárosnak olimpiát rendezni (többek közt azért, mert olyan lesz mint Barcelona), mire a prezentáció eljutott oda, amit mindenki érdekelt: mi fog épülni a Hármashatárhegyen és miért. A versenyhelyszín kezdetleges terveit Finta Sándor, a Budapest 2024 Nonprofit Zt. építészeti és városfejlesztési igazgatója ismertette.
- Ideiglenes, később elbontott pálya, kétezer fős lelátó, és kiszolgáló sátortábor épülne.
- A szervezők 5-10 ezer szurkolóval számolnak a két versenynapra. Parkoló számukra nem épülne, mindannyian gyalog, BKV-val vagy biciklivel érkeznének a helyszínre.
- És két utcát leaszfaltoznának.
Ezek voltak a konkrétumok a városfejlesztési igazgató prezentációjában, amiben a bicikliversenyzők tervezett nyomvonaláról csak annyi szó esett, hogy
pont a Natura 2000, illetve a Budai Tájvédelmi Körzet határán futna.
Legalábbis a szervezők szerint. A lakossági fórumon kivetített képen, és a Natura 2000 hivatalos térképén ugyanis nem egyeznek a védett területek.
A két térkép közti eltérést nem tudta megmagyarázni Finta, a terület védettségéért felelős Duna-Ipoly Nemzeti Parktól kapott adatokra hivatkozott. És, hogy Csillebérc, Testvérhegy után miért ezt a helyszínt választották végül a szervezők?
Mert drónfelvételeken jól mutat a háttérben Budapest.
A fővárosi közgyűlésnek is azzal indokolták a változást, hogy
"erősíti Budapest bemutatásának lehetőségét a médián keresztül."
Arra a fórumon felvetett kérdésre, hogy miért egy családi házakkal körülvett, természetvédelmi területet szemeltek ki mondjuk egy vidéki elhagyatott helyszínnel szemben, dr. Schneller Márton Domonkos, a pályázat stratégiai igazgatója csak annyit válaszolt, hogy
"a Bakonyban is élnek emberek."
A mountain bike cross county szakága az 1996-os atlantai olimpián szerepelt először a nyári játékok programjában.
- A számot 4-6 kilométeres emelkedőket-lejtőket tartalmazó tereppályán rendezik.
- Nincsenek selejtezők, az olimpiai kvalifikációt megszerző női és férfi sportolók egy-egy versenyen állnak rajthoz. A körszámtól függően másfél-két óra hosszat tartó körözést általában a játékok záróhétvégéjén rendezik.
Bár a helyiek elé álló szervezők pontosan tudták, hogy hány utcát aszfaltoznának le, és ezek közül melyik lenne egyirányúsítva a verseny hétvégéjére, ijesztően fogalmatlannak tűntek a rendezendő sportszámban. Dr. Schneller stratégiai igazgató szerint például
"a pályához elég csak murva."
Összehasonlításként érdemes megnézni az idei riói nyári olimpiát, ahol egy katonai kiképzőbázison lévő dombon építették meg a mountain bike versenyeket helyszínét, a Deodoro X-Park-ot. A 2012-es londoni helyszín tervezője, Nick Floros rajzolta a kört, mégpedig úgy, hogy
az 5,4 kilométeres pályán korábban nem látott mennyiségben alkalmazott épített, mesterséges terepakadályokat a minél keményebb verseny miatt.
A budapesti szervezők prezentációjukban egy szót sem ejtettek a környezet átépítéséről, az "amerre emelkedik, ott fölfelé tekernek, ahol lejt, ott lejönnek" elképzelés uralkodott. Szemben a valósággal. Nick Floros és csapata
- a londoni pályához több száz tonna követ mozgatott meg,
- Rióban pedig felépítettek egy egy kilométeres emelkedőt, hogy azon húzzák szét a mezőnyt és mivel rendkívül gyorsan fejlődő sportágról van szó, az ugratókat, letöréseket, akadályokat a nagyobb, nem rég elterjedt 29"-es kerékméterhez tervezték.
A versenyzők mellett a nézőket és a tévéközvetíthetőséget is figyelembe kell a tervezésnél. Az idei olimpia ebben is újat mutatott: a londoni 60 százalékos láthatósági arányt jelentősen túlszárnyalták,
a tervezett 25 ezres nézősereg a pálya 80-90 százalékát belátta Rióban.
A növekedéshez gyakorlatilag csak annyi kellett, hogy
ne legyenek fák a pálya környékén.
A hétfő esti pesthidegkúti lakossági fórumon a láthatóságról sem beszéltek.
link
Forrás
Pedig nem először látna mountain bike versenyt a Hármashatárhegy, a terület tizenkét évig adott otthont a szezonnyitó Buda Maratonnak. Legutóbb 2014-ben rendezték meg a területet természetes adottságait kihasználó bicikliversenyt, amit a szervezők szerettek volna fejleszteni és nemzetközivé tenni.
"Rendkívül jó területek találhatóak azon a részen. Nagyon kell azonban figyelnünk, mivel ez Natura 2000 terület,"
mondta Harangvölgyi András főszervező akkoriban a Velo.hu-nak. Ez időtájt kezdődött a vitorlázóreptér körüli huzavona, nem is rendeztek azóta Buda Maratont,
a pereskedés viszont még mindig zajlik.
A második kerület alpolgármestere, Dankó Virág az ezt feszegető kérdésekre nem adott egyértelmű választ. Szerinte az a fontos, hogy Pesthidegkútnak jót tesz egy lehetséges olimpiai versenyhelyszín,
ami lényegében egy elképzelt drónfelvétel miatt lesz ott, ahol. Csak.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.