A PISA tesztet három évente végzik el a világ 72 országában. 500 ezer 15 éves diák képességeit mérik fel, elsősorban matekból, természettudományokból és szövegértésből. A 2012-ben elvégzett és 2013-ban nyilvánosságra hozott eredmények is súlyos visszaesést mutattak 2009-hez képest, és úgy néz ki, hogy ez a zuhanás azóta tovább folytatódott.

A természettudományokban

477 pontot értünk el, 2012-ben még 494 pont volt a magyar átlag (-17 pont)

Szövegértésből

470 pontot értünk el, 2012-ben még 488 pont volt a magyar átlag (-18 pont)

Matematikából

477 pontot értünk el, 2012-ben pontosan ugyanennyi volt a magyar átlag. (változatlan)

Ezekkel az eredményekkel minden kategóriában jóval az OECD átlag alatt vagyunk, ami

• természettudományokból 493 pont
  
• szövegértésből 493 pont
  
• és matekból 490 pont
  

hároméves trendekben az OECD országok átlagosan 1 pontot rontottak a 2012-es eredményekhez képest.

Természettudományból csak három ország van (Szlovákia, Finnország és az Egyesült Arab Emirátusok), amelyik többet rontott volna a 2006-os PISA eredményéhez képest, mint a magyarok.

Különösen ijesztő, hogy nincs egyetlen más ország sem, amelyiknek a diákjai 2006-ban a magyarhoz hasonló szinten voltak természettudományból, és aztán azóta ugyanolyan vagy rosszabb szinten tartanának, mint mi. A magas szinten teljesítő diákok száma csökkent, az alacsonyabb szinten teljesítő diákok száma nőtt. Óriási különbségek vannak az iskolák teljesítménye között. Az lenne a jobb, ha az iskolán belül lennének nagy különbségek, ez mutatná, hogy az egyéni képesség hangsúlyosabban határozza meg az eredményeket, mint az intézmény. Itthon sajnos nem ez a helyzet, azok között az országok között vagyunk (Bulgáriával, Kínával és Hollandiával együtt), ahol a suli nagyon is meghatározza, hogyan fog teljesíteni egy diák.

Óriási különbség van a gazdasági szempontból előnyös és hátrányos helyzetű diákok teljesítménye között, úgy néz ki, hogy a világon a magyar oktatási rendszer az egyik legrosszabb abban, hogy az iskolában csillapítsa a diákok otthonról hozott különbségeit. Aki tehetős családból származik, az többnyire jól fog teljesíteni, a szegényből, az rosszul, az iskola ebből alig egyensúlyoz ki valamit.

A szövegértés is jelentősen romlott 2009 óta, ezzel is a sereghajtók között vagyunk. Nálunk nagyobb esést az elmúlt 7 évben csak Szlovákia, Törökország, Vietnam és Tunézia produkált. Szövegértésből leginkább az amúgy is rosszul teljesítő diákok eredménye romlott Magyarországon, tehát pont azok tudnak még kevésbé olvasni, akiknek ez eddig sem ment nagyon jól.

Nagyon keveset is költünk a gyerekekre, a felmérés szerint 6 és 15 éves koruk között oktatásra csak Mexikó, Törökország és Chile áldoz nálunk kevesebbet.

A minisztérium szerint zavarta a diákokat, hogy digitális a teszt

Az Index közli az emberminisztérium állásfoglalását a sosem látott rossz eredményekről. Ezek szerint

részben magyarázhatja a romló adatokat – a digitális tesztek és néhány feladattípus szokatlan lehet a magyar gyerekeknek,

ezenkívül azt írják, hogy nálunk a tesztet végző gyerekek csak kilencedikesek voltak, míg máshol tizedikesek (minden országban 15 éves gyerekek töltik ki a tesztet), és szerintük Magyarország amúgy is szegényebb ország, mint azok, amelyek jól szerepeltek.