Vajon kibírja-e bő egy napon át Donald Trump világrengető botrány nélkül? December 19-én, hétfőn gyűlnek össze az ötven amerikai tagállam fővárosában az elektorok, hogy ténylegesen is megválasszák az Egyesült Államok elnökét. A döntés papíron lefutott dolog, Donald Trump ugyan bő kétmillióval kevesebb szavazatot szerzett, de jóval több tagállamban nyert Hillary Clintonnál, így elméletben 306 elektori szavazatra számíthat az 538 fős testületben, ahol 270 szavazatra van szüksége a győzelemhez.

A demokraták, illetve a Trump-ellenesek utolsó reménye, hogy 37 republikánus elektor meggondolja magát, így Trumpnak nem lesz meg a többsége az elektori kollégiumban.

Erre, lássuk be, vajmi kevés az esély.Ugyan az elektorok egy része már a választás másnapján szervezkedésbe kezdett, de a magukat az alapító atyák egyike, az elektori kollégium fő támogatója után Hamilton elektoroknak nevező csoport javarészt demokrata elektorokból áll, az ő szavazatuk pedig ez ügyben nem oszt, nem szoroz. Csupán annyiban van jelentősége, ha maguk mellé tudnak állítani még legalább 37 republikánus elektort is, ezzel patthelyzetet kialakítva a testületben.

Az elektori lázadás esélyét némileg növelték azok a hírek, amelyek szerint Oroszország egyértelműen Donald Trump érdekében avatkozott be az amerikai választási folyamatba. Az elektorok egy része épp ezért kezdeményezte, hogy még a szavazás előtt tájékoztatást kapjanak a történtekről az amerikai hírszerzés főigazgatójától, James Clappertől. Ezt azonban a legfrissebb hírek szerint nem kapják majd meg.

Így most már úgy tűnik, hogy csak maga Donald Trump akadályozhatja meg saját elnökké választását, amennyiben a következő valamivel több mint 24 órában sikerülne minden eddiginél nagyobb botrányt kavarnia. Ez pedig olyasmi, amivel nem lehet nem számolni, végülis még mindig nem vették el Trumptól a telefont, amiről tweetelni szokott, és szombat éjjel megint voltak sajátos meglátásai.

Például közölte, hogy neki nem kell vissza az amerikai haditengerészetnek az a drónja, amit a kínaiak emeltek ki a tengerből, komolyabb diplomáciai feszültséget okozva.

Ha netán sikerrel járnának a Hamilton elektorok, vagyis az elektori kollégium mégse választaná meg elnöknek Donald Trumpot, akkor az amerikai képviselőháznak kéne elnököt választania úgy, hogy a képviselők nem egyénileg, hanem tagállamonként szavaznának az elnökről. Ez, a képviselőház összetétele alapján Trumpnak, illetve a republikánusoknak kedvez. Az igazán nagy kérdés az, hogy a Trumpot elutasító elektorok hogy szavaznak. A szabályok szerint az elektori kollégium döntésképtelensége esetén a képviselők a három legtöbb elektori szavazatot kapó jelölt közül választhatnak elnököt. És mert a képviselőházban a republikánusok vannak többségben, reális esélye csak akkor lenne Trump elnöksége megakadályozásának, ha Trump és Clinton mellett egy harmadik, republikánus jelöltre is szavazhatnának.

De ez esetben se volna túl nagy az esély. Annak azért elég jelentős politikai kockázata volna, ha a republikánus képviselők pártjuk támogatóinak akaratával szemben egy másik jelöltet támogatnának.

Arra amúgy még nem volt példa, hogy az elektori kollégium megváltoztassa egy elnökválasztás végeredményét - bár arra már igen, hogy egy-két elektor ne arra szavazzon, akire mandátuma alapján kellett volna. (Via Quartz)