Norvégiában még a gyilkos összeesküvéseket is olyan udvariasan szervezik

Sorozat
2016 december 25., 14:46
comments 68
  • Lesz benne spoiler.

Sosem jártam Norvégiában, annyit tudok róla, mint bárki. A világ egyik leggazdagabb, legfejletebb, az emberi jogok szempontjából leghaladóbb bezzegországa, ahol valószínűleg százmilliók szeretnének élni. Már akiket nem zavar a hideg, és hogy évszak szerint nagyon sokat van világos / sötét.

A Nobel-békedíjat olyanoknak adják, akik a saját hazájukat szeretnék olyanná tenni, mint Norvégia, nem olyanoknak, akik elhagynák az otthonukat, hogy ők maguk költözzenek Norvégiába

- így beszélget egymással két szereplő a Nobel című norvég sorozat közepe felé, és norvégok közül biztosan sokan tényleg büszkék rá, hogy valami utópiaként állnak a világ szerencsétlenebb országai előtt.

De meddig tart az álmok Norvégiája, és mi a Nobel történetének része? Amikor például egy tágas házat mutatnak medencével, akkor azt akarják jelezni, hogy a benne élő minisztériumi tisztviselőnek sok pénze van, esetleg korrupt, vagy Norvégiában így néz ki egy jól menő köztisztviselő háza?

Magyar szemmel nézve volt egy csomó ilyen érdekes bizonytalanság, és amerikai filmeken szocializálva pár egészen abszurdan "norvég" jelenet. A főszereplő kommandós, Erling felesége egyik kollégájánál tölti az éjszakát, éppen annál a munkatársánál, aki egyébként részese lehet a sorozat középpontjában lévő gyilkos összeesküvésnek. Erling meglátogatja a férfit a lakásában, és elbeszélget vele. Mármint tényleg csak beszélgetnek. Nincs lövöldözés, verekedés, fenyegetőzés, csak feszült, őszinte vita. A norvég társadalom önmagában is elég távol van a magyartól, hogy érdekes legyen, a Nobelben pedig ettől függetlenül is messze van a karakterek a bevett jófiú / fő gonosz / stb toposzoktól.

A történet alapvetően két idősíkon bonyolódik: az egyiken Erling és a norvég kommandósok afganisztáni küldetésének történéseit látjuk, a másikon a hazatérésük után, már Norvégiában játszódó eseményeket.

A Nobel sokféle izgalmas témát mutat be.

Van egy személyes szint, ami például olyasmikről szól, hogyan hat valakinek személyiségére, ha az foglalkozása, hogy embereket öl. Mi lesz a házasságoddal, ha sosem oszthatod meg otthon, ami veled történik, és mi akkor, ha mégis elmondod, hogy le kellett lőnöd egy gyereket, aki pont annyi idős, mint a fiad, mert öngyilkos merényletre készült.

A másik szint az Afganisztánról és a globális világról szól.

Hogyan lehet meggyőzni egy helyi törzsi vezetőt és egy tálib parancsnokot, hogy norvégokkal üzleteljenek olajügyben, mert bár a személyes hasznuk kevesebb lesz, mintha a kínaiakhoz mennének, de több a profitból több maradna Afganisztánban, és lehetne belőle iskolát, utat meg kórházat építeni? Ha a kórházak, utak, iskolák építése valóban jó ügy, akkor meddig lehet elmenni a szolgálatukban? Elnézni a drogcsempészetet? Részt venni benne? Embert öletni érte? Egyáltalán, érdemes-e, szabad-e belefolyni mindenféle távoli országok ügyeibe akár a legjobb szándékkal, vagy annak eleve csak rossz vége lehet? (Norvég-alap, hahó!)

Nagyon jól látszik a sorozatból, milyen képlékeny ezekben a háborúkban az ellenség fogalma. Akivel tegnap még jó viszonyra törekedtél, az ma már lehet egy akció célpontja. Hiába tudod valakiről, hogy az életedre tör, lehet, hogy meg kell állapodnod vele. Az, hogy ezek a dolgok gyakran, és nehezen követhető érdekek alapján változnak, megnehezíti a fronton harcoló katonák dolgát, akik naponta kockáztatják életüket a saját perspektívájukból néha érthetetlen célokért.

Az is előkerül, hogyan működik a modern háború, milyen szerepe van benne a médiának, a politikusoknak és katonáknak. Hogy a győzelem egy csomó részben látszatokról szól, az, hogy valaki egy csatatéren, vagy tűzharcban győztesként jön ki, még nem jelenti, hogy el tudja érni, amit akar.

A Nobelben az is jó, hogy miközben árnyaltan mutatja be ezeket a drámákat és dilemmákat többnyire objektív marad, nem foglal egyértelműen állást. Megmutatja hogy működik a világ, és aztán mindenki eldöntheti, hogy ennek melyik részét tartja felháborítónak, és melyiket igazságosnak.

A Netfilxen már fent van norvégul, angol felirattal nyolc rész, egy pár nap alatt végig lehet pörgetni.

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.