Magyar kutatók azonosítottak egy markert, ami a mesterséges megtermékenyítés sikerességét befolyásolja

A mesterséges megtermékenyítés sikerességét befolyásoló markert azonosított a Pécsi Tudományegyetem (PTE) és a Semmelweis Egyetem (SE) 20 fős közös kutatócsoportja – közölte Szekeres Júlia immunológus az MTI-vel.

A Nature Scientific Reports folyóiratában a napokban jelent meg a tanulmányuk, amiről az egyetemi tanár elmondta, hogy a fejlett országokban egyre későbbi időpontra tolódik a gyerekvállalás, és emiatt egyre nagyobb igény mutatkozik a mesterséges megtermékenyítés alkalmazására.

A beavatkozás jelenlegi gyakorlata szerint egynél több embriót ültetnek be az anya méhébe, hogy fokozzák a terhesség létrejöttének esélyét. De sok esetben 2 embrió is beágyazódik – vagy akár az összes –, viszont az iker- és a többes terhesség a csecsemők fejlődési visszamaradását is eredményezheti, és a koraszülés egyik leggyakoribb oka – mondta a kutató. Ezért a cél azon egyetlen embrió beültetése lenne, ami a legjobb beágyazódási képességgel rendelkezik.

Most a morfológiai megjelenésük alapján választják ki a beültetésre szánt embriókat, „bebizonyosodott azonban, hogy a »szép« embrió nem feltétlenül jó is egyben, ezért számos próbálkozás irányul olyan jellemzők, markerek azonosítására, amelyek segítségével a beágyazódni képes embrió felismerhető”.

A sejtek folyamatosan kibocsátanak membránnal körülvett „hólyagocskákat”, extracelluláris vesiculumokat. E „hólyagocskák” különféle molekulákat tartalmaznak, és alkalmasak arra, hogy információt közvetítsenek az egyik sejttől a másikig – mondta. „Az általunk alkalmazott módszer azon a megfigyelésen alapul, hogy a sikeresen beágyazódó embrió tenyésztőfolyadékában lényegesen kevesebb a nukleinsavat tartalmazó extracelluláris vesiculum, mint a beágyazódni képtelen embrióéban” – magyarázta.

„Klinikai adatok ismeretében megállapítható, hogy ha két embrió beültetése után egyes terhesség jött létre, az egyik beültetett embrió tenyésztőfolyadékában a nukleinsavat tartalmazó extracelluláris vesiculumok száma alacsony, a másikéban pedig magas. Ha két embrió beültetése ikerterhességet eredményezett, mindkét embrió tenyésztőfolyadékában alacsony a nukleinsavat tartalmazó extracelluláris vesiculumok száma” – mondta.

160 embrió tenyésztőfolyadékának vizsgálata igazolta, hogy az ilyen módon azonosított embrió beágyazódásának 90 százalék az esélye – mondta. „Mivel azonban a terhesség létrejöttében az anyai tényezők is jelentős szerepet játszanak, ez természetesen nem jelenti azt, hogy az ilyen embriók beültetése után 90 százalék lesz a sikeres terhesség valószínűsége” – mondta a kutató, aki szerint a módszerük alkalmazása jelentősen fokozhatja a mesterséges megtermékenyítési eljárások hatékonyságát és csökkentheti az ikerterhességek gyakoriságát.

A most használatos eljárásokkal szemben az új módszer előnye, hogy a vizsgálat nagyon gyorsan és viszonylag egyszerűen elvégezhető, így lehetőség van arra, hogy a tenyésztett embriók közül közvetlenül a beültetés előtt kiválasszák a legalkalmasabbat – összegezte.

A PTE-n e kutatással párhuzamosan folyik egy mintegy 2 milliárd forintos költségvetésből megvalósuló – a chip-technológiát a mesterséges megtermékenyítés sikerességének növelése érdekében alkalmazó – kutatói program is. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával megvalósuló, tavaly novemberben indult 3 éves projekt céljáról a pécsi egyetem korábban azt közölte, hogy a mesterséges megtermékenyítéssel eddig elért 30 százalékos eredményességet kívánják 50 százalék fölé emelni egy olyan laboratóriumi megközelítéssel, aminek az egyszerűsége, költséghatékonysága lehetővé teszi a szülészeti rutinba történő beillesztést. (MTI)

További cikkeink
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.
;