Ki verte át Lázár Jánost a gyógyszállóval?
Amikor találkoztunk a nagy alakú táblával, amely a félkészen álló épület előtt rendíthetetlenül hirdeti, hogy az Európai Unió és a magyar állam 822 milliós támogatásának köszönhetően itt már két éve gyógyászati központ működik,
elég gyanúsnak tűnt, hogy itt valaki átverte az Európai Uniót és a magyar államot.
Sajnos a projekt levezényléséért felelős Nemzetgazdasági Minisztérium nem árulta el nekünk, miért nem áztathatják magukat a vendégek a forró termálvízben, ha már egyszer ennyi pénzt fizettek ki rá. Egy ekkora beruházásnál az elakadás azért is fura, mert az uniós támogatás kifizetésének alapfeltétele lett volna, hogy 2012-ben a pályázó Royal Casa pontos terveket és számításokat adjon le arról, hogyan fogja elkölteni a pénzt. Elvileg csak akkor hívhatták volna le a 822 milliót, ha igazolni tudják, hogy hozzá tudják tenni a 30 százalékos önrészüket. A nagy leállás azt mutatja, hogy itt nem ez történt.
Az nem teljesen tiszta, mégis miért nem kapott észbe az állam, mielőtt betonba öntötték volna a pénzét. Az építkezéséért felelős vállalkozótól megtudtuk, hogy pont akkor jöttek a gondok, amikor az államtól kapott pénz elfogyott, és a saját részüket nem tudták hozzátenni. Lázár Jánoshoz hasonlóan Gulyás Zoltán, a Royal Casa projektmenedzsere is úgy érzi, csőbe húzták, mert ő már csak akkor vette át a projektet 2014-ben, amikor az eredetileg pályázó tulajdonosok már egy rakás pénzt elköltöttek anélkül, hogy az építkezés megkezdődött volt.
De nem az volt az egyetlen meglepetés, hogy a Royal Casa korábbi tulajdonosai elköltötték a pénz egy részét, hanem menet közben még az is kiderült, hogy nincs meg a 300 milliós önrész, mert a kiállított bankgarancia mögött nem volt fedezet, és nem kaptak rá hitelt. Gulyás Zoltán azóta a kitolt határidőkkel versenyt futva pórbált befektetőket találni a szállóhoz. Az NGM szerint 6 hónap alatt be lehetne fejezni a munkákat, de december 31-én az utolsó határidő is lejárt. Tény, hogy mindenki jobban járna, ha a szálló megépülne, minthogy a fantomépület tovább korhadozzon az alföldi pusztában.
Ugyanakkor a kisiklott projekt tökéletesen megmutatja, hogy az állam az uniós pénzek kipörgetése közben mennyire nem figyelt oda , mire adja áldását.
Pedig ez még csak a kezdet
Márpedig a kisteleki önkormányzatot nem bizonytalanította el a hitelt megtagadó bankok pesszimizmusa, akik arra hivatkozva nem adtak pénzt a vállalkozónak, hogy itt nem lehet üdülőközpontot építeni. Az elvérzett hotelprojekt csak a nyitánya lett volna a város merészebb elképzeléseinek. A település 2020-ig tartó
fejlesztési stratégiája szerint
pár év alatt idegenforgalmi központtá alakítanák a külterületet. A dokumentumban, ahol már eleve befejezettnek tekintik a gyógyszállót, ezen kívül még szabadidőparkot, tájházat, golfpályát, lovardát és egy új lakónegyedet álmodtak a területre.
A terv része a filmben látható játszótér és BMX-pálya is, amelynek a megépítésére 29,5 millió forintos támogatást kapott az önkormányzat Darányi Ignác Tervből. A pálya 2014 novemberére el is készült, még önerő sem kellett hozzá, mindent az unió fizetett.
Az egyetlen szépséghibája az, hogy mivel egy vidékfejlesztési alapból jött a pénz, a BMX-pálya csak a várostól messze, a külterületen valósulhatott meg.Így a bringásoknak és deszkásoknak át kell jutniuk a földes úton, hogy rászabaduljanak a pályára. Az ugratók mellett egy játszótér is áll a kisebbeknek, amit babakocsival megközelíteni még nagyobb kihívás.
Megnéztük az elhíresült kerékpáros kilátót, amely mellé egy méter bicikliút sem készült, aztán kimentünk a tóra, hogy közelről is rácsodálkozzunk a milliárdokból kikotort iszapra, amely mára visszament a tóba. Fejlesztések uniós pénzből a Tisza-tó körül.
