Ami csak balul sülhetett el, az balul sült el. Az amerikai elitkommandó, a Navy SEAL Team 6 külön-külön is évekig, több millió dollár ráfordítással kiképzett harcosainak észrevétlenül kellett volna megközelíteniük a világ egyik legveszélyesebb terrorcsoportja, az al-Kaida jemeni szárnyának (AQAP) bázisát az erődítményszerűen védett Jaklában. Épp ezért tervezték úgy az akciót, hogy az újhold idejére essen. Ez utóbbi szempont miatt lett ez az akkor még csak egy bő hete elnöklő Donald Trump első nagyobb szabású titkos katonai akciója.

A terveket a Pentagon már hetekkel ezelőtt, még Barack Obama elnöknek vezette elő, de a távozóban levő elnök hosszas mérlegelés után inkább utódjára hagyta a döntést. Trump pedig elnöksége ötödik napján védelmi minisztere és vezérkari főnöke mellett fő ideológusát, Steve Bannont és vejét, Jared Kushnert is megkérdezve engedélyt adott az ambíciózus terv végrehajtására.

A cél ezúttal nem szimplán a terrorcsoport egyik vezetőjének kiiktatása volt - ez esetben bőven elég lett volna az Obama idején preferált módszer, a dróncsapás. A tervezők esélyt láttak rá, hogy bő két évvel jemeni hírszerzési kapacitásaik felszámolása után végre hasznos hírszerző tevékenységet folytassanak:

azért volt szükség szárazföldi akcióra, hogy laptopokat és mobiltelefonokat is elhozhassanak a fontos terroristabázisról.

Az amerikaiaknak 2015-ig kiterjedt kémhálózata működött Jemenben, de a terrorellenes háborúban velük szövetséges Abdu Rabu Manszúr Hadi elnök 2015 márciusi bukása után ki kellett vonniuk 125 "különleges műveleti tanácsadójukat". Ezt a hírszerzési vakfoltot remélték eltüntetni a vasárnapi rajtaütéssel.

A kommandósok - több tucatnyian, mert lehetett számítani ellenállásra - nyolc kilométernyire a célponttól szálltak le a tökéletesen sötét éjszakában. Egy elfogott rádióüzenetből azonnal tudták, hogy érkezésük nem maradt titokban. Talán a helyi törzsi vezetők elmondása szerint a szokásosnál alacsonyabban repülő, így hallhatóbb drónok buktatták le őket.

Akárhogy is, az akció sikerében fontos meglepetést bukták. Ahelyett, hogy csendben belopózhattak volna a faluba, azonnal tűzharcba keveredtek a magukat lakóházakba, a helyi iskolába, kórházba és mecsetbe beássó al-kaidásokkal, akik nőket és gyerekeket is pajzsként használtak. A tűzharcban több nő és gyerek, köztük az AQAP későbbi közlése szerint a 2011. szeptember 30-án dróncsapással meggyilkolt, amerikai állampolgárságú Anwar al-Awlaki nyolcéves lánya is életét vesztette. Az amerikai hatóságok elsőre tagadták, hogy civil áldozatai is lettek volna a támadásnak, de szerdán vonakodva bár, de elismerték. Igaz, 

a Pentagon szerint az összecsapás egyik váratlan fordulata volt, amikor az addig csak pajzsként használt nők is tüzet nyitottak a kommandósokra.

A tűzharc olyan heves volt, hogy a kommandósok légi támogatást kértek. Amerikai támadóhelikopterek és a tengerészgyalogság Harrierjei kezdték bombázni a falut, a kommandósok kimentésére pedig útnak indítottak egy gyorsreagálású tengerészgyalogos egységet a jemeni partoknál hajózó USS Makin Island fedélzetéről.

A mentőakció szintén balul sült el. A tengerészgyalogosok egyik MV-22 Ospreys típusú gépe, amivel kimenekítették volna a sebesült kommandósokat, meghibásodott, és olyan erővel csapódott földnek a landoláskor, hogy használhatatlanná is vált. A működésképtelen, 75 millió dolláros gépet végül egy Harrierről ledobott bombával semmisítették meg, nehogy az al-Kaida kezére kerülhessen.

Mire végül sikerült kimenekíteni a kommandósokat, egyikük, William "Ryan" Owens már halott volt. Három társa a tűzharcban sérült meg, de megsérült a lezuhant Ospreys személyzetének két tagja is. A faluban a helyi források szerint legalább 16 civil vesztette életét - hogy közülük valójában hányan vettek részt a tűzharcban, az vitatott.

Az amerikai hadsereg regionális, Középső Parancsnokságának szerdai tájékoztatása szerint az akció annyiban sikeres volt, hogy pár laptopot és mobilt sikerült lefoglalni, amelyekből már sikerült némi, terrorelhárítási szempontból hasznos információt kinyerni, de ezt azért nem részletezték.

Az akciót, mint a cikk elején már utaltam rá, még Obama elnöksége alatt kezdték megtervezni. Obama és tanácsadói a New York Times értesülései szerint hetekig tárgyaltak róla, végül úgy ítélték meg, hogy a sikeres végrehajtására már csak Obama távozása után van lehetőség. De munkatársai folytatták az előkészítését, részletesen kiértékelt terveket adtak át az új kormányzatnak.

Donald Trump elnöksége ötödik napján, egy vacsora során beszélte át a terveket tanácsadóival. A megbeszélésen a védelmi miniszter James Mattis és a vezérkari főnök Joseph Dunford mellett Trump két legközelebbi, bár ilyen témákban egyáltalán nem jártas embere, 

a főideológus Stephen Bannon és az elnöki vő, Jared Kushner

is jelen volt, ahogy Mike Pence alelnök és a nemzetbiztonsági főtanácsadó, Michael T. Flynn.

Hogy ők miről beszéltek, azt a Pentagon még csak körülírni se akarta. Csak annyit mondtak, hogy az akciót Trump jóváhagyta, és a Pentagon a jogszerűségét vizsgáló ügyvédei is ellenjegyezték.

A végső döntésben résztvevők közül Flynn és az általa vezetett nemzetbiztonsági tanácsadói csapat a félresikerült akció ellenére is azon van, hogy a jövőben ilyen támadásokat akár alacsonyabb szinteken is elrendelhessenek, közvetlen elnöki felhatalmazás nélkül. Ettől azt remélik, hogy a haderő gyorsabban reagálhatna. A Times értesülései szerint a Pentagonban már több terven is dolgoznak az AQAP jemeni bázisai ellen. (Via The New York Times, The Washington Post)