A magyar költészetnek és a magyar drámának is régóta van ünnepnapja. Előbbit április 11-én, József Attila születésnapján, utóbbit szeptember 21-én, Az ember tragédiája bemutatójának napján ülik minden évben. A magyar próza azonban ünnep nélkül árválkodott.

Egészen a tavalyi könyvhétig. Ekkor a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) kezdeményezte, hogy 

Esterházy Péter születésnapja, április 14. legyen a magyar próza napja. 

„Sorsszerű, őrületes véletlen, hogy József Attila születésnapja, április 11., azaz a magyar költészet napja milyen közel esik április 14-hez. Ez egy nagyszerű csomópont lehet, amikor néhány napig a magyar lírát és a prózát is ünnepelhetjük” – mondta az Origónak Kocsis András Sándor.

De ez így túl egyszerű lett volna.

Pár hónappal később az ellenzékben és kormányon is a Fidesz mellett álló Magyar Írószövetségnek hirtelen bevillant, ami évtizedeken keresztül nem jutott eszükbe: hogy csak meg kellene ünnepelni azt az édes magyar prózát! A számtalan kínálkozó dátum közül ráadásul egy olyan írót és olyan napot választottak, amivel 2018-ban be tudják előzni Esterházy születésnapját:

az ő javaslatuk szerint legyen a magyar próza ünnepe február 18-án, Jókai Mór születésnapján.

Az Írószövetség közleménye egyáltalán nem említi, hogy volt egy másik, az övéket megelőző javaslat, csak egy sunyi célzást tesz, amikor azt írja: „a február 18-án megrendezésre kerülő Magyar Próza Napja a tavaszi könyves szezon méltó nyitánya lenne, amely kellő távolságban van más nemzeti és kulturális ünnepeinktől, nem kell attól tartani, hogy egybemosódik pl. a Költészet Napja vagy más nevezetes közösségi esemény megünneplésével, mint a korábban a sajtóban is megjelent dátumok.”

A novemberi döntéshez képest az az egyik fejlemény, hogy az MMA közölte: a milliárdos állami támogatásból működő köztestület lesz a magyar próza napja „kiemelt támogatója”.

Azért sem érthető, miért nem tudta elfogadni az Írószövetség, hogy a Fideszt többször kritizáló író születésnapján is lehet ünnepelni a magyar prózát, mert Esterházy halálakor Szentmártoni János elnök még azt nyilatkozta, hogy „a Magyar Írószövetség megrendülten búcsúzik Esterházy Péter Kossuth-díjas írótól”. Szentmártoni az MTI-nek arról beszélt, hogy a Termelési regény, a Bevezetés a szépirodalomba, a Tizenhét hattyúk és a Harmonia caelestis szerzője a magyar prózairodalom egyik kiemelkedő megújítója volt. Bár Esterházy 2004-ben kilépett a Magyar Írószövetségből, 

életműve intézmények fölött álló érték, amellyel jól kell gazdálkodnia majd az utókornak

- tette hozzá Szentmártoni János.

A jó gazdálkodás ebben az esetben valószínűleg azzal fog járni, hogy elkezdődik a vita: méltó-e Esterházy Péter egy ilyen tiszteletadásra.