Végre lesz Nemzeti Konzultációkért felelős miniszteri biztosa e lángokkal ölelt, sokat szenvedett kis országnak
2018 július 24., 18:40
Meredeken zuhant a magyarok nemzeti konzultációs lelkesedése
A nemzeti konzultáció ezek szerint mégsem olyan, mint a vizes világbajnokság, hogy mindig az minden idők legjobbja, amelyik éppen véget ért. Dömötör Csaba pénteken azt jelentette be, hogy valamivel több mint 1,3 millióan töltötték ki a családvédelminek mondott, de valójában a szokásos migránsozásra kifuttatott kérdőívet. Ami persze simán lehet még magasabb szám, hiszen péntek volt a postára adás végső határideje. Hátha az utolsó pillanatban még több százezren kaptak észbe, és küldték el a helyes megoldást.
Eddig hat nemzeti konzultáció volt ebből a klaszikus típusból, amikor a kormány mindenkinek szétküldi az íveket, és vissza kell küldeni. Alkalmanként körülbelül nyolcmillió levelet küldtek ki, visszaküldési hajlandósá pedig a hivatalos adatok szerint eddig így alakult:
- 2011. február: „Állampolgári kérdőív az Alaptörvényről” – 920 000-et küldték vissza.
- 2011. május: „Szociális konzultáció” – Orbán Viktor szerint 1,14 millióan küldték vissza. (Ennél kellett törölni a személyes adatokat Jóri András, adatvédelmi biztos fellépése után, mert törvénysértő módon „politikai vélemény körébe tartozó különleges adatokat” is kezelt a konzultáció).
- 2012. szeptember: „Gazdasági konzultáció” – majdnem 700 ezer visszaküldött ív.
- 2015. május: A „Bevándorlásról és a terrorizmusról szóló nemzeti konzultációs kérdőívből” cirka egymilliót küldtek vissza
- 2017. április: „Állítsuk meg Brüsszelt” – 1,68 millió válasz.
- 2017. október: Konzultáció a Soros-tervről – 2,3 millióan válaszoltak.
Ehhez képest most 1,3 millió. Ami vagy azt jelenti, hogy az emberek leginkább Brüsszel megállításáról és a Soros-tervről akarnak konzultálni, a magyar családokról nem annyira, hiába kötötte össze a kormány ezt is Brüsszellel és a migránsokkal. Vagy a magyarok már nem akarnak annyira konzultálni. Esetleg azt érezték, hogy már válaszoltak a családok vagy migránsok témában korábban, például 2015-ben, a bevándorlásról szólónál: „12. Egyetért-e Ön a magyar kormánnyal abban, hogy a bevándorlás helyett inkább a magyar családok és a születendő gyermekek támogatására van szükség?”
Lehet persze másképpen is értelmezni a számokat (a nemzeti konzultációnak pont ez a legnagyobb előnye: a kormány mindig úgy és azt értelmezhet belőle, amit akar: mindig kiolvashatja belőle a saját megfejtését): lehet, hogy most kevesebben küldték vissza az íveket, de mi van, ha a kormány támogatását éppen a nem visszaküldéssel akarták kifejezni? Orbán Viktor mondta 2011-ben, az 1,1 millió válaszolós konzultáció után: „Akik nem küldték vissza a kérdőívet, a kormányra és a parlamentre bízták a megoldást, engedélyt adtak arra, hogy saját belátásunk és legjobb tudásunk szerint meghozzuk a szükséges döntéseket”.
Dömötör Csaba 2017 májusban, az akkor rekordot hozó – azóta a Soros-terves teszt mögött csak második legnépszerűbb – nemzeti konzultációt értékelve azt mondta, hogy az 1 millió 680 ezer visszküldött levél csaknem 400 ezerrel több, mint ahányan 2014-ben baloldali pártokra szavaztak, és majdnem 700 ezerrel több, mint amennyien a Jobbikra. Ha így számolunk most, akkor azt kapjuk, hogy az 1,3 millió válaszadó feleannyi, mint amennyien idén tavasszal a Fideszre voskoltak, és egymillióval kevesebb, mint amennyien az ellenzéki pártokra.
Hogy mindez mennyibe kerül, azt nem annyira könnyű megmondani. Azt elárulják, hogy technikailag mennyi a levél előállítása, felcímkézése és a postaköltség.
Ez nagyjából így nézett ki:
- alaptörvényes 750-800 millió
- szociális, 750-800 millió
- gazdasági, 976 millió
- bevándorlás-terrorizmus összekapcsolása, 960 millió
- Brüsszel megállítása 1,2 milliárd
- Soros-terv 1 milliárd fölött.
De ez nyilvánvalóan csak töredéke a valódi költségeknek, mivel a konzultációkat óriási médiakampány is kíséri, igazi hirdetéscunami, főleg a házimédiában. Csak a két tavalyi nemzeti konzultációt (vagyis Soros Györgyöt) 12 milliárd forintért reklámozta a kormány, az Átlátszó összegyűjtött adatai szerint.
Vagyis a levelezési költség hatszorosát költötték el a Fidesz lebutított üzeneteinek továbbítására.
Az óriási reklámköltésból jelentős hasznot húznak a baráti médiacégek, a 12 milliárd harmada például Mészáros Lőrinc érdekeltségeinél landolt, de több NER-cég reklámfelületét is megtöltötték ezek az állami hirdetések, kiszorítva más állami hirdetéseket, de százmillió forintnál több jutott azért az ATV-nek és a Népszavának is.
Azt gondolhatnánk már az állami milliárdok kiszórásának legalizálása és a politikai üzenetek sulykolása miatt is megéri konzultálgatni, de a Fidesz széméra nem ez az egyetlen haszna a kérdőívezésnek: a szavazói adatbázisok frissítése sem utolsó szempont.
A most véget ért nemzeti konzultáció költségeiről csak később jelennek meg olyan adatok, ami alapján ki lehet majd számolni, mennyiért védték meg a magyar polgárok Európát, és ebből mennyi ment hirdetésekre. De van még egy költségelem, amit most sem fog senki kiszámolni, ahogy a korábbi konzultációknál sem számolt kis senki: vajon mennyibe kerülhet, hogy a fél magyar államszervezet, az összes fideszes képviselő, önkormányzatokig bezárólag ezen a témán kattog hetekig, hónapokig?
Hogy vannak még tervei a kormánynak nemzeti konzultációs vonalon, azt pompásan jelzi, hogy - egy fájó űrt betöltve, évszázados adósságot törlesztve, gyógyírként a régi sebekre - nyár óta van Nemzeti Konzultációkért felelős miniszteri biztosa is a hazának. Egyelőre 2020-ig.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.