Megmozdult a keleti arcvonal

Jelentős mértékben fokozódott a harcok intenzitása az ukrajnai háború keleti arcvonalán az elmúlt két napban. Orosz források már hétfőn kora reggel ukrán támadások visszaveréséről jelentettek, kissé tán elhamarkodottan. Bár hétfőn az amerikai katonai felderítés is a harcok fokozódásáról számolt be, a jelenlegi információk alapján nehéz kikövetkeztetni, hogy egészen pontosan mi is történik. Az mindenesetre biztos, hogy ha netán valóban az ukrán hadsereg régóta várt nagy ellentámadása indult volna meg, az lassan fog kibontakozni, napok is eltelhetnek, mielőtt bármi biztosat állíthatnánk erről.

link Forrás

Hogy mást ne mondjunk, a régóta várt nagy ellentámadásnál léptékekkel kisebb, egyben jóval kevésbé összetett herszoni offenzíváját az ukrán hadsereg 2022 augusztusában indította meg, de csak október tájára bontakozott ki teljesen - miközben szeptemberben az ukrán erők meglepetésszerű offenzívát indítottak a front legtávolabbi szakaszán, Harkiv megyében is, ahol viszont nagyon gyorsan kibontakozó támadással napokon belül jelentős területeket szabadítottak fel. Vagyis akár gyorsan is történhetnek dolgok, de lassan is.

Az ukrán hadsereg a tavaly őszi műveleteivel már bizonyította, hogy igen erős a műveleti biztonságban. A herszoni frontot újságírók megközelíteni se tudták, gyakorlatilag semmilyen információ nem szivárgott ki onnan egészen a Dnyeper jobb partján fekvő területek teljes felszabadításáig. Ugyanilyen titokban tudták tartani a harkivi offenzíva előkészületeit. Hivatalosan akkor még azt se erősítették meg, hogy Herszonban offenzíva zajlana.

Most se várható, hogy bejelentsék az offenzíva kezdetét. Erre tekintettel érdemes értékelni az ukrán védelmiminiszter-helyettes, Hanna Maljar szavait, aki szokásos napi tájékoztatóján a Bahmut körüli harcokra koncentrált, amit "az ellenségeskedés epicentrumaként" jellemzett. Ha valamit elég magabiztosan mernénk állítani, az az, hogy az ukrán ellentámadás nem a stratégiailag jelentéktelen Bahmut felszabadítására koncentrál majd, stratégiai csapást ettől jóval távolabbi frontszakaszon, Zaporizzsja és Donyeck megyék déli részein mérhetnének az orosz megszállókra, mivel itt tudnák elvágni a Krím szárazföldi utánpótlási vonalait. Márpedig a Krím elvágása alapfeltétele az ukrán vezetés hangoztatott céljának, a 2014-ben megszállt félsziget visszaszerzésének.

Mindazonáltal az Institute for the Study of War napi jelentése szerint Bahmut környékén valóban intenzív harcok zajlanak, és az ukrán erők több irányban is több száz méternyit haladtak előre. Ez azonban merő opportunizmusból is fakadhat: Bahmut bevétele után Jevgenyij Prigozsin kivonta magánhadserege, a Wagner alakulatait a városból, a váltás pedig elég zavart okozhat, amit az ukrán erők könnyen kihasználhatnak.

A jelentések szerint az ukrán erők a Donyeck megye hosszában észak-déli irányban húzódó frontszakasz más szakaszain is támadásba lendültek - miközben az oroszok a front legészakibb szakaszán, Luhanszk és Harkiv megye határán aktivizálták magukat -, ezek a jelentések szerint több zászlóaljnyi erővel megindított támadások még inkább tekinthetők erőfelderítésnek, a védelem gyenge pontjai letapogatásának. A következő napokban sem a sikerekből, sem a kudarcokból nem érdemes még messzemenő következtetéseket levonni. (Via BBC, Institute for the Study of War)