Egy kis trükközés – és a fölényes sikert még betonbiztosabbá tette a Fidesz

• Mégis, miért húzta meg azt a Fidesz, hogy 2024-ben egyszerre szavazzunk az európai parlamenti és az önkormányzati képviselőkről?
• A megoldás egyszerű: így lehet még nagyobb az állampárt eddig is óriási fölénye az EP-választáson.
• Semmit sem bíznak a véletlenre, az alaptörvényt is átírták.

Két dolgot is köszönhetünk a 11., egyelőre utolsó, tavaly nyári alkotmánymódosításnak. Az egyik, hogy a „történelmi önazonosságra, a hagyományőrzésre és a demokrácia nemzeti karakterének erősítésére” hivatkozva a megyék helyett vármegyéket kell használni a hivatalos kommunikációban.

A másik, hogy – szakítva a rendszerváltás után kialakult hagyománnyal – nem októberben, hanem júniusban lesz az önkormányzati választás 2024-ben. Szépen hangzik az alaptörvény-módosítás indoklásában, hogy költséghatékony megoldás az önkormányzati és az európai parlamenti választásokat összevonni. De ez soha nem volt szempont a kormánynál eddig, hiszen például a legutóbbi, bombás plakátokkal felhangolt szankciós nemzeti konzultációra februárig 9 milliárd 868 millió 125 ezer 988 forintot költöttek. És csak ezután jött a konzultáció eredményét – vérmérséklet szerint erősen csúsztatónak vagy hazugnak nevezhető módon – kommunikáló kampány, „A magyarok döntöttek: 97 százalék nem a szankciókra” szöveggel. Amire a Lakmusz cikke szerint legalább 5 milliárd forint ment el, természetesen a sportautókat gyűjtő Balásy Gyula cégein keresztül.