Úgy tűnik, Tiborcz jár majd a legjobban a gazdasági bevándorlókkal

belföld
2023 november 20., 05:49

November 9-én egy kormányinfón jelentették be, hogy szigorítják az idegenrendészeti törvényt a növekvő migrációra hivatkozva. Bár leginkább korlátozások szerepelnek a változtatásokban, van olyan terület, ahol épp új lehetőségeket nyit a törvénymódosítás. Ilyen a „vendégbefektetői jogviszony” megteremtése.

Ez kilencven napot meghaladó tartózkodásra, többszöri beutazásra ad lehetőséget, de ennél fontosabb: feljogosít vendégbefektetői tartózkodási engedély igénylésére, ami gyakorlatilag szabad- ki és beutazást jelent Magyarországra – írja a Népszava. Ezt a jogviszonyt háromféle módon lehet megszerezni. Ha valaki

  • legalább 250 ezer euró összegű befektetési jegyet vesz,
  • legalább 500 ezer eurót érő ingatlant vásárol,
  • vagy minimum egymillió eurós támogatást ad „a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézmény részére”.

Mivel az első verzió a legolcsóbb módja annak, hogy valaki tartózkodási engedélyhez jusson, így valószínűleg a befektetési jegyek lesznek a legnépszerűbbek. A jegybank honlapján jelenleg 24 alapot tartanak nyilván. A lista élén pedig éppen a Tiborcz Istvánhoz köthető két alap áll, a Central European Ingatlanalap (CEI) és a Diófa Thales.

photo_camera Tiborcz István apósa munkahelyén. Fotó: Németh Dániel/444

A Népszava is felhívja a figyelmet, hogy ez a megoldás kísértetiesen hasonlít a 2012 és 2017 között létezett, Rogán Antal nevéhez kötődő letelepedési kötvényes rendszerre. Annak lényege az volt, hogy letelepedési- vagy tartózkodási engedélyt kapott az az EU-n kívülről érkező állampolgár és családja, aki 250-300 ezer euróért vásárolt magyar államkötvényt. Így körülbelül 20 ezer harmadik világbeli, kínai, orosz, arab – akár nemzetbiztonsági kockázatot jelentő – személy juthatott be az EU-ba. A kötvényeket nem közvetlenül az államkincstártól vehették meg, hanem közvetítőktől, amelyeknél óriási haszon képződött, ugyanakkor az eladott államkötvények után igen magas, vevőcsalogató kamatszintet kötöttek ki, amit a magyar költségvetésnek kellett állnia. A Habony Árpádhoz köthető közvetítőcégek a Transparency International szerint 162 milliárdos haszonra tettek szert, míg a magyar államot 30 milliárd forint veszteség érte.