Az ember, akit kétszer végeznek ki

• Egy tiszteletes feleségének meggyilkolásáért két férfit ítéltek halálra, az egyiket kivégezték, a másikat csak megpróbálták.
• Az eddigi egyetlen alkalommal hiába döfködték órákig, nem találtak alkalmas vénát.
• Az elítélt szerint egy újabb kivégzés embertelen lenne, de a beadványát elutasították.
• Most újra nekifutnak a kivégzésének egy olyan új módszerrel, amit nála fognak először alkalmazni.
  

34 rács mögött töltött év és egy félbeszakított kivégzési kísérlet után Alabama állam január 25-én újra megkísérli végrehajtani a halálbüntetést egy pap feleségének a gyilkosán. Kenneth Eugene Smith lesz a jelenlegi állás szerint az első az Egyesült Államokban, akinek az életét egy új kivégzési módszerrel, nitrogén-hipoxiával, azaz lényegében nitrogéngáz belélegeztetéssel oltják ki.

Kenneth Eugene Smith 23 éves volt 1988-ban, amikor egy ismerőse megkereste egy ajánlattal: 1000 dollárt kap, ha megöli Charles Sennett tiszteletes feleségét. A megrendelő nem az ismerős volt, ő csak közvetített, hanem maga a tiszteletes, akinek akkoriban kezdtek összecsapni a feje felett a hullámok. Adósságokba verte magát, és csalta a feleségét. Nagy értékű életbiztosítást kötött az asszonyra, Elizabeth Dorlene Sennettre, így a feleség hirtelen halála mindkét téren megoldotta volna a problémáit.

Nem bírta a nyomást

Billy Gray Williams, a közvetítő, akit megkért, hogy keressen neki bérgyilkost, két férfit fogadott fel. Kenneth Smith volt az egyik, a másikat úgy hívták, hogy John Forrest Parker. Hogy melyikük végzett ténylegesen az áldozattal, sosem sikerült pontosan tisztázni. A 45 éves asszony halálát szúrások és ütlegelés okozta 1988. március 18-án. A mellkasán nyolc, a nyakán két szúrt sebet ejtettek a gyilkosok, ezen kívül számos horzsolást, kisebb vágást szenvedett el. Elszántan küzdött a támadói ellen. A rendőrség, a bíróság előtt mindkét vádlott a másikra mutogatott. Smith a maga részéről kezdetben azt vallotta, hogy amikor elfogadta a megbízást, még nem is volt szó arról, hogy megöljék az asszonyt. Állítása szerint csak rá kellett volna ijeszteniük a nőre.

A tiszteletesre, aki felfedezte a haldokló asszonyt a házaspár Colbert megyei otthonában, hamar ráterelődött a gyanú. Nem sikerült túl meggyőzően, ami az eredeti terv lett volna, hogy balul sikerült rablótámadásnak tüntessék fel a történteket. Például azért nem, mert sok nyilvánvaló érték a helyén maradt, köztük több száz dollár. A tiszteletes nem bírta sokáig a nyomást. Egy héttel azután, hogy a nyomozás középpontjában találta magát, öngyilkos lett, de előtte még beismerte a fiai előtt, amit tett.

Meghaltak a társak

Smithék nem voltak olyan ravaszak, hogy sokáig elkerüljék az igazságszolgáltatást. Egy lakossági bejelentő hívta fel rájuk a nyomozók figyelmét. Még abban az évben vádat emeltek ellenük. Smith-t 1989-ben nyereségvágyból elkövetett emberölésért halálra ítélték. Pár évvel később sikerült kiharcolnia, hogy új tárgyalást tartsanak az ügyében, és egy ideig fel is támadhatott benne a remény, mert az esküdtszék ekkor tényleges életfogytiglan mellett döntött, de a bíró élt a felülbíráláshoz való jogával, és a végeredmény 1996-ban is ugyanaz lett: halálbüntetés. (Egyébként ma már ez nem történhetne meg, az alabamai bíróknak ma már nincs joga ilyenfajta felülbírálásra.)

Smith halálbüntetésének végrehajtásáig azonban sokáig nem jutottak. Eközben a bérgyilkosok közvetítője, aki ténylegesen a gyilkosságban nem vett részt, és egyébként a tiszteletes bérlője volt, életfogytiglani büntetését töltötte, majd 2020-ban betegségben meghalt a börtön falai között. A másik gyilkost, John Forrest Parkert pedig már 2010-ben kivégezték. Parker ugyanabban a Holman nevű büntetés-végrehajtási intézetben ült, ahol most Smith vár a kivégzésére. Az utolsó vacsorája halból, sültkrumpliból és jeges teából állt. Méreginjekciót kapott. Utolsó szavaival a barátainak mondott köszönetet, és megszólította a meggyilkolt asszony fiait, akik megjelentek a kivégzésen. Azt mondta nekik, hogy sajnálja a történteket.

Smith kivégzésének napját ekkor még ki sem tűzték.

Össze-vissza döfködték, mindhiába