Semjén Zsolt töröltetné Táncsics és Kossuth egykori börtönének műemléki védettségét

Semjén Zsolt KDNP-s miniszterelnök-helyettes az 1848-as forradalom és szabadságharc 176. évfordulója előtt három nappal – bármiféle indoklás nélkül – benyújtott az Országgyűlésnek egy törvényjavaslatot, amit kedden már meg is tárgyalnak.

Ebben az áll, hogy:

„A Budapest I. kerület 6546 helyrajzi számú ingatlan törlésre kerül a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő, műemléki védelem alatt álló építmények és építményegyüttesek köréből.”

A 24 írta meg, hogy ez a Várnegyed szívében lévő Táncsics Mihály utca 9. alatti, egykori József-kaszárnyát jelenti, ami leginkább Kossuth Lajos 1837 és 1840, valamint Táncsics Mihály 1847 és 1848, illetve 1860 és 1867 közötti börtöneként vált ismertté, de rövid ideig Batthyány Lajos és Wesselényi Miklós is raboskodott itt.

Ha az épület lekerül a védettségi listáról, szabad utat kapnak a műemlékvédelmi alapelveken túlmutató átalakítások vagy akár a kisebb-nagyobb bontások.

A kaszárnya fő tömbjét egy 1810 és 1833 között született, 2 emeletes barokk sarokház adja, aminek az udvarán egy 1720 körül épült, szintén barokk épület áll. 1887-ben kibővítették, az akkor már a Térparancsnokság épületeként (Platz Commando Gebäude) emlegetett, cseréptetős épületegyüttes 1920-ban a Pénzügyminisztérium, majd a II. világháború után az USA birtokába került, az állapota hosszú évtizedekig jó maradt.

Az 1948 és 2014 közti időszakban többek közt tengerészgyalogosok és a nagykövetség munkatársai által is lakott épület végül tíz éve lett újra a magyar államé, így elhárultak az akadályok a lehető legteljesebb régészeti feltárás elől. Ez 2016-ban indult el, felszínre hozva a Vár védelmi rendszerének egyik legjobb állapotban megmaradt részletét: az 1530-as években Szapolyai János által építtetett Erdélyi bástya a királyi rezidenciát (Kamerhof) védő maradványait, de a munkák során kályhacsempék, használati tárgyak, pénzérmék, ékszerek, illetve ágyú- és muskétagolyók is előkerültek – írja a 24.

A lap szerint az egyetlen józan megoldás az lehet, hogy a régészeti munkák folytatásához az évszázados falak egy részét le kell bontani, hogy felszínre kerülhessen egy középkori vagy kora újkori struktúra.