Már megint egy új állam a láthatáron a Balkánon

Szuverén államot alakítanának ki az albán fővárosban a bektási muszlimoknak, amivel a mérsékeltséget, a toleranciát és a békés együttélést szeretnék előmozdítani, jelentette be Edi Rama albán miniszterelnök az ENSZ közgyűlése előtt New Yorkban.

A kormányfő szavai szerint a Vatikán mintájára hoznák létre a muszlim misztikus rendekhez tartozó bektásik államát Tiranán belül, néhányhektáros területen. Beszédében Edi Rama felidézte, hogy Albánia számos zsidó embernek nyújtott menedéket a második világháború idején, és afgánokat is befogadott a tálibok három évvel ezelőtti hatalomra kerülése után. Kiemelte: Albánia adta a világnak Teréz anyát is, aki „az emberiség iránti szeretetet testesítette meg”.

Az albániai muszlimok 10 százaléka

„Teréz anya arra tanított minket, hogy nem tudunk mindannyian nagy dolgokat véghez vinni, de mindannyian megtehetünk kisebb dolgokat, nagy szeretettel. Ez inspirál minket arra, hogy a bektási rendnek szuverén államot biztosítsunk Tiranában” – mondta az albán kormányfő vasárnapi felszólalásában.

A 2,4 milliós albán népesség nagyjából fele muszlim vallású, a másik 50 százalékot katolikus és ortodox keresztények, illetve egyéb kisebb vallási közösségek követői képezik. A bektási rend követői az albániai muszlimok 10 százalékát teszik ki a legutóbbi népszámlálás adatai szerint.

Az albán függetlenséget is egy bektási kiáltotta ki

Egyelőre nem világos, jogilag pontosan hogyan lehet majd a vallási közösség számára szuverén államot kialakítani, de a bektási rend máris egy új korszak kezdetének nevezte a miniszterelnök bejelentését.

„Ennek a történelmi lépésnek az a célja, hogy szuverén, önkormányzattal rendelkező államként ismerjék el a bektási rendet, amely a Vatikánéval megegyező önállóságra tehet így szert, és Albániától függetlenül, saját maga rendelkezhet majd vallási és közigazgatási ügyekben” – állt a rend közleményében. Állampolgárságot csak a legfelsőbb vezetés tagjainak adnak. Az új állam kizárólagosan a lelki vezetésre törekszik majd.

A bektási rend gyökerei egészen a 13. századig, az Oszmán Birodalomig nyúlnak vissza. Politikai jelentőségre tettek szert a 15. században, amikor a rend tagjai irányították a szultánt szolgáló janicsárokat. A Török Köztársaság megalapítása után Kemal Atatürk számos vallási intézményt betiltott, és a bektási muszlimok Albániába települtek át, ahol hamar a politikai életben is szerepet vállaltak. A bektási rend tagja volt Ismail Qemali, az albán nemzeti mozgalom kiemelkedő alakja is, aki 1912-ben kikiáltotta Albánia függetlenségét. (MTI)