Elkészült a nemzeti népegészségügyi stratégia

A Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára bejelentette, hogy elkészült a nemzeti népegészségügyi stratégia, ami a következő tíz évre határozza meg a terület fő célkitűzéseit, a tennivalókat, a beavatkozási pontokat és az eredmények követését.

Takács Péter azt mondta, a dokumentum a prevenciós szemléletet helyezi előtérbe, de a korai betegségfelismerés is hangsúlyt kap, és a cél, hogy az emberek egészségben eltöltött éveinek száma növekedjen.

Ezen a területen „komoly elmaradásban” van az ország az EU-s átlaghoz képest, ami nemcsak az egyes emberek életminőségére, hanem az ország gazdasági teljesítményére is hatással van – mondta. Takács azt mondta, egyes tanulmányok szerint minden egészségben eltöltött életév 0,4 százalékkal növeli a GDP-t, és az uniós átlagtól való 3-3,5 éves hátrány egy jelentős lemaradás.

A népegészségügyi stratégia elkészítésére a Népegészségügyi Képző- és Kutatóhelyek Országos Egyesületét (NKE) kérte fel a Belügyminisztérium, a dokumentum egyfajta „sorvezetőként, vezérfonalként” szolgál majd a jogalkotáshoz és az egészségügyi szakpolitika kidolgozásához – mondta az államtitkár.

Eredmények

Takács Péter beszámolt arról, hogy a közös munkának már vannak eredményei. Ezek között említette, hogy országossá terjesztették a vastagbélszűrést az 50-70 éves korosztálynál. Idén szeptembertől az egészségnevelés az iskolai tananyag része lett a felső tagozatban, ezt később bevezetik az óvodákban és az alsó tagozaton, valamint a gimnáziumban és a szakiskolai oktatásban is.

Szintén a közös munka eredménye az új szűrési keretrendszer meghatározása, ez most a társadalmi egyeztetés szakaszában van, hamarosan kormány elé kerül a tervezet – mondta Takács. Ennek része az általánosan bevezetett egészségfelmérés, amit térítésmentesen biztosít majd az állam a munkaképes korúaknak.

Dolgoznak egy országos lefedettségű egészségmonitoring-rendszer kialakításán, hogy megalapozott, adatokon alapuló szakpolitikai döntések születhessenek, tovább vizsgálják a daganatszűrések kiterjesztésének lehetőségét. Ezeken kívül sokkal nagyobb szerepet szánnak az alapellátásnak az ismeretterjesztésben, a szűrésszervezésben és az „egészségpromócióban”. Utóbbinál számítanak az egészségfejlesztési irodákra is – mondta az államtitkár.

Ádány Róza, a Népegészségügyi Képző- és Kutatóhelyek Országos Egyesületének alapító elnöke a népegészségügyi stratégiáról azt mondta, az sok tudományterületből építkezik, de siker csak abban az esetben remélhető, ha a társadalom különböző szektorai, a kormányzati és civil szervezetek a program mögé állnak.

A dokumentum foglalkozik többek között az anya- és gyerekvédelemmel, ifjúság-egészségvédelemmel, az idősek egészségével, a fogászati ellátás prevenciójával, a járványügyi biztonsággal, a krónikus nem fertőző betegségekkel, a mozgásszervi és mentális egészséggel, a baleseti sérülések és erőszakos cselekmények megelőzésével. Fókuszban van az egészséget támogató környezet kialakítása, az alapellátás és az egészségügyi ellátás egyéb szektorainak erősítése. (MTI)