Vihar után: a halál szaga Dernában

Aki Dernába érkezik, annak a katonák arcvédő maszkokat osztanak ki – minden autóba beadnak egyet, minden utasnak. Aki a másik irányba halad, mind maszkot visel, és hamarosan rájössz, hogy miért – olvasható a BBC szombat éjjel publikált riportjában.

„A halál szagát a város egyes részein szinte lehetetlen leírni. Részben a szennyvíz szaga, részben valami olyan, amit nehezebb azonosítani. Néha olyan erős, hogy felfordul a gyomrod – különösen, amikor a kikötőre nézel, ahol a mentőcsapatok szerint még mindig holttesteket mos partra a víz.”

A Daniel nevű vihar még hétfőre virradóra csapott le a százezer lakosú líbiai városra. Két gát átszakadt, aminek következtében szökőárral felérő víztömeg árasztotta el a városon átívelő völgyet. Mindent elsodort, ami az útjába került.

Péntek éjjel a kelet-líbiai kormány egészségügyi minisztere 3166 halottról számolt be. Az áldozatok számáról megjelent különböző adatok miatt a miniszter hangsúlyozta, hogy csak az ő tárcája illetékes ilyenet közölni. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szombati közleménye szerint 3958 ember holttestét találták meg és azonosították, és több mint kilencezren eltűntek. Hogy közülük sokan kerüljenek elő élve, arra nagyon kicsi az esély.

Korábban panaszkodtak a nemzetközi segítség hiányára, de már folyamatosan érkeznek szállítmányok. Szombaton

• egy egyesült arab emírségekbeli és egy iráni repülőgép érkezett Bengázi repülőterére, ahol több tonnányi segélyszállítmányt rakodtak át kamionokba, hogy a 300 kilométerrel keletebbre fekvő Dernába szállítsák.
• Egy olasz hajó is érkezett a dernai partok közelébe, egyebek mellett sátrakkal, takarókkal, vízszivattyúkkal, két helikopterrel és buldózerekkel.
• Szaúd-Arábia és Kuvait többtonnás segélyszállítmánya – élelmiszerekkel és orvosi felszerelésekkel – szintén megérkezett az ország keleti részébe.
• Két francia repülőgép tábori kórházat szállított a katasztrófa sújtotta város közelébe. A WHO 29 tonna, közel 250 ezer ember ellátásához elegendő orvosi felszerelést küldött dubaji elosztó központjából.

Manoelle Carton, az Orvosok Határok Nélkül (MSF) nemzetközi segélyszervezet koordinátora három napja érkezett Dernába, és azt mondta,

kaotikus a helyzet, ami megnehezíti az áldozatok pontos számbavételét és azonosítását.

A kutató és mentő csoportok munkáját akadályozza az észak-afrikai országban Muammar Kadhafi bukása után kialakult politikai káosz is: 2011 óta az országnak két kormánya van.

Uszama Hamad, a kelet-líbiai kormány vezetője bejelentette, szombattól csak a líbiai és külföldi mentőcsoportok és a nyomozók léphetnek be Dernába. A líbiai főügyész vizsgálatot indított, és közölte, hogy

a két átszakadt gáton 1998 óta repedések voltak.

A 2010-ben egy török cég által, többévi késlekedéssel megkezdett munkák a 2011. évi forradalom miatt abbamaradtak, és azóta sem folytatódtak – mondta a főügyész, aki szigorú elbánást ígért a felelősökkel szemben.

A gyászoló helyiek közül sokan a politikát hibáztatják, illetve a hatóságokat, akik azt mondták nekik, maradjanak az otthonukban, írja a BBC riportere, aki megkérdezte Hamad miniszterelnököt, hogyan történhetett ez, amikor a gátaknak az emberek biztonságát kellett volna biztosítaniuk? A válasz:

„Nagyon erős ciklon volt. Túl erős a gátakhoz. Ilyen a természet, és ilyen Allah.”

Az isteni akaraton és a gátak állapotán kívül más magyarázat is kínálkozik. Nehéz egy-egy időjárási eseményt az éghajlatváltozásnak tulajdonítani, „de tudjuk, hogy vannak olyan tényezők, amelyek szerepet játszhatnak” a Danielhez hasonló viharok esetében, amelyek valószínűbbé teszik azokat – mondta Kristen Corbosiero, az Albany Egyetem légkörkutatója.

Karsten Haustein, a Lipcsei Egyetem meteorológusa arra figyelmeztetett, hogy a tudósoknak még nem volt idejük tanulmányozni a Danielt, de megjegyezte, hogy a Földközi-tenger idén 2-3 Celsius-fokkal melegebb volt, mint korábban. Bár a Danielt kialakító időjárási minták az éghajlatváltozás nélkül is bekövetkeztek volna, a következmények valószínűleg nem lettek volna olyan súlyosak. A vihar hatalmas energiát merített a rendkívül meleg tengervízből, a melegebb légkör pedig több vízgőzt tartalmaz, amely eső formájában lehullhat. Egy hűvösebb világban a Daniel valószínűleg „nem fejlődött volna ki olyan gyorsan, és nem sújtotta volna Líbiát ilyen kegyetlen erővel.”

„Senki sem védett a Danielhez hasonló pusztító viharoktól, amint azt a közelmúltban Massachusettsben, Görögországban, Hongkongban, Duluthban és másutt bekövetkezett áradások is bizonyították” – mondta Jennifer Francis klímakutató. (AP, BBC, AFP, MTI)