Közben az amerikai elnök vámokat vetne ki azokra, akik nem hajlandók együttműködni az Egyesült Államokkal Grönlanddal kapcsolatban.
Trump eközben büntetővámokkal fenyegeti azokat az országokat, melyek ellenzik Grönland átvételére irányuló terveit.
A cég szerint a fiatalabb felhasználók védelmét szolgálja, hogy a 18 év alattiaknál napi 60 perces képernyőidő-korlát lesz érvényben, és „lefekvési idő után” nem kapnak értesítéseket.
Mindeközben több európai ország is katonákat küld Grönlandra hadgyakorlatozni.
A Fehér Házban alkudozott a dán és a grönlandi kormány a világ legnagyobb szigetének sorsáról, de nem sikerült leállítaniuk az amerikai követeléseket.
Ezzel kívánt boldog új évet az EU külpolitikájának irányítója. Kallas szavai megnyugtatóan hatottak.
A külügyminiszter amerikai kollégájával tárgyalt Grönlandról, azt mondta, „alapvető ellentétek” maradtak a felek között.
Éppen azon a napon jelentették ezt be, amikor a dán külügyminiszter Washingtonba utazott a sziget jövőjéről tárgyalni.
A téma a Trump fejében élő invázió.
Visszaüzent a kormány Trumpnak.
Mert csak ezzel tudnák megakadályozni, hogy Kína vagy Oroszország megszerezze.
A helyi parancsnokságra bízzák a döntést.
Miért került Szentendrén óriásplakátra Vitályos Eszter? Mit nyert Magyarország Trump visszatérésével? Mi változott a venezuelaiak szuverenitásának elismerését illetően? Sikerült-e a gazdasági repülőrajt? Ezeket kérdeztük a Kormányinfón.
Trump egy éve hajtogatja, hogy kell neki Grönland, de eddig csak félig-meddig hittek neki. Venezuela óta viszont már kevesen kételkednek ebben. Mi van az elnök Grönland-mániája mögött, és miért furcsább ez a többi kilátásba helyezett amerikai akciónál? Mit tehetnek a dánok és mit akarnak a grönlandiak?
És mindenkit óva intett attól, hogy pánikba essen, ugyanis nincs olyan helyzet, hogy az USA képes lenne meghódítani Grönlandot.