• A legutóbbi népszámlálás adatai szerint már csak 9 937 628-an laktak az országban.
• Ez 261 ezerrel kevesebb, mint 2001-ben.
• 250 ezerrel kevesebb gyermekkorú, 171 ezerrel kevesebb 15-39 éves és 92 ezerrel kevesebb 40-59 éves él az országban, mint tíz éve.
• Rohamosan öregedik a népesség, 2011-ben 250 ezerrel több 60 éven felüli élt az országban, minden tizedik magyar 70 éves vagy öregebb.
• A kormány egy még el nem fogadott EU-direktívára hivatkozva most a magyar szülők külföldön született, de Magyarországon is anyakönyvezett gyerekeit is beleszámíttatná a népességbe.
• Ez azért is fontos, mert az Európai Parlamentben a népesség alapján osztják a képviselői helyeket.

Fogyunk. A 2011-es népszámlálás végleges adatai szerint már tízmilliónál kevesebb lakója van az országnak. A kilátások sem jók, a születések száma is csökken. 2001-ben száz nőre még 153 gyerek jutott, 2011-ben már csak 147. Ugyan 2012-ben már újra kilencvenezernél több gyerek született - 1990-ben még 125 ezer, és már ez sem ellensúlyozta a halálozásokat -, a halálozások miatt a természetes fogyás így is 39 ezer fő volt. A 2013-as adatok pedig egyelőre még a mélypontot jelentő 2011-es évnél is rosszabbak.

A kormány eddig különböző családtámogatási politikákkal próbált fordítani a folyamaton. Bevezették a családi adókedvezményt, újra három évig jár a gyes. Azt állítani, hogy ezek kudarcot vallottak, tudománytalan lenne. az intézkedések hatásait a bevezetésük óta eltelt idő rövidsége miatt még nem lehet vizsgálni. Azt több kutatás is igazolta már, hogy a gyerekvállalásra igenis jó hatással van, ha a gyerek nevelésére a korábbinál több pénz jut.

Az is biztos, hogy a kormány viszont elégedetlen a népesedési számokkal. Erre utal legalábbis a statisztikai törvény módosítása, amit hétfőn fogadhat el a parlament.

A népmozgalmi események körében kell megfigyelni a magyarországi lakcímmel rendelkező személyek külföldön bekövetkező halálhozását, valamint a magyarországi lakcímmel rendelkező anyák külföldön történt szülését, amennyiben az esemény anyakönyvezésére Magyarországon is sor kerül.

Hogy világos legyen, ez azt jelenti, hogy a magyar anyák külföldön született gyerekeit is hozzászámolják ezentúl a magyar népességhez. Ha ugyanis egy anya azt szeretné, hogy a gyermeke magyar útlevelet kaphasson, Magyarországon is anyakönyveztetnie kell a születését.A törvényjavaslat indoklása mindezt bonyolult uniós jogi fejtegetésekbe csomagolja. Hosszasan hivatkoznak egy még el sem fogadott uniós rendeletre, de a lényeg a 32. sorban van elrejtve.

Mindezek alapján tehát a Központi Statisztikai Hivatal által megállapított népesség adat képezi Magyarország uniós szavazati arányának megállapítási alapját, ezért kiemelt érdek fűződik a lehető legszélesebb körű adatok gyűjtéséhez.

Mégpedig azért, mert az elmúlt években megnövekedett kivándorlás miatt "a magyar lakcímmel rendelkező személyek külföldön bekövetkezett népmozgalmi eseményeiről is szükséges" az adatgyűjtés.