• Az agrárkamarai törvény módosítása lényegében egy ember kedvéért készült
• A módosítást megfontolásra küldte vissza a parlamentnek csütörtökön Áder János
• A törvénymódosítást az összes Fejér megyei fideszes közösen nyújtotta be
• A módosítás közvetlen eredménye az volna, hogy Zászlós Tibor Fejér megyei kamarai elnök egyszerre országos alelnök is lehessen

Miközben az információszabadságról szóló törvény miatt izgul mindenki, a köztársasági elnök által parlamentnek visszaküldött másik törvény tétjéről nincs sehol sem szó. A 444.hu ezért vette a fáradtságot, hogy megértse, miről van szó.

Az derült ki, hogy valójában nem az a kérdés, hogy miről szól, hanem hogy kiről. A visszaküldött agrárkamarai törvénymódosítás kulcsa bizonyos Zászlós Tibor.

A törvénymódosítás lényege, hogy engedné, hogy az agrárkamara megyei elnökei az országos elnökségben is tisztséget viseljenek. Vagyis lehessenek országos elnökök vagy alelnökök is.

A törvénymódosítás az ellenzék szerint (és itt Jobbik, az LMP, a PM és az MSZP kritikája egyhangon szólt) azért született, hogy Zászlós Tibor országos alelnök és Fejér megyei elnök maradhasson egyszerre.

Zászlós a kamara Fejér megyei elnöke. Amikor országos alelnökké is megválasztották, akkor még élt az összeférhetetlenségi szabály. A parlament azonban utólag módosította a törvényt, hogy megyei elnök lehessen országos elnök és alelnök is.

A módosítást a Fidesz frakció összes Fejér megyei képviselője közösen adta be.

Ez is arra utal, hogy kifejezetten Zászlós Tibor kedvéért készült a törvény. A törvény kritikusai szerint ez nagyon nem fair. Például a többi megyei elnök azért nem indult országos tisztségért, úgy tudták, hogy nem lehet. Ehhez képest utólag a parlament úgy szabta a törvényt, hogy mégis lehessen. Általában is fura, hogy egy választás után módosítják a választás szabályait.

Az összeférhetetlenséggel Zászlós is tisztában volt, és azt ígérte, hogy lemond majd a megyei elnökségről. A Fejér megyei fideszesek azonban azt mondták, hogy megkeresték őket a helyi gazdák, akik kérték, hadd ülhesse meg Zászlós mindkét lovat egyszerre. Így beterjesztették a törvénymódosítást, ami át is ment, csak éppen Áder János most nem írta alá.

A törvény most ismét a parlament elé kerül. Ha újra elfogadják, akkor Ádernek már alá kell írnia.

Kicsoda Zászlós Tibor?

• 1982-1999. Annamajori Célgazdaság, Baracska: főállattenyésztő, főagronómus, megbízott igazgató, Kft-vé alakulást követően ügyvezető igazgató
• 1999-től a Mezőfalvai Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Részvénytársaság vezérigazgatója.
• 2000-2001. Magyar Hereford, Angus, Galloway Tenyésztők Egyesületének elnöke
• 2006--tól Húsmarhatenyésztők, Húsmarhatermelők Országos Szövetségének (HUMOSZ) elnökségi tagja
• 2006. A Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának Címzetes Egyetemi Docense
• 2011- Szent István Egyetem Gazdasági Tanácsának tagja

Az egész agrárkamarai törvény gyanús

A mostani agrárkamarai vezetés kritikusai szerint az egész törvény a Fideszhez közel álló mezőgazdasági lobbi megerősítéséről szól. A Zászlós ügy csak egy könnyen átélhető példája annak a logikának, ami alapján az egész felépült.

Tavaly ősszel a földművelésügyi miniszter feloszlatta az agrárkamarát, és ideiglenesen kinevezett egy új vezetést. Ebben mindenki a Magosz embere volt. Ez az a gazdaszervezet, amelynek vezetése a Fidesz frakcióban is ott ül, és elvben a kisbirtokosok érdekeit képviselik. Jakab István, a Magosz elnöke most a parlament alelnöke is (Fidesz); Budai Gyula szövetségi igazgató pedig a vidékfejlesztési minisztérium államtitkára, és szintén fideszes képviselő.

Az ideiglenes vezetés idén januárra új választást írt ki, amelynek szabályait a parlamenti ellenzéken kívül több szakmai szervezet is élesen kritizált. A Magosz fő riválisának számító, másik nagy mezőgazdasági érdekvédelmi szövetség, a gazdasági társaságokat tömörítő MOSZ például úgy döntött, hogy bojkottálnak. A jelöltállítás szabályait ugyanis úgy írták ki, hogy öt munkanap alatt igazolások és támogatói aláírások sorát kellett beszerezni, listát állítani, ami lehetetlenségnek tűnt a MOSZ-osok (és még néhány, szintén bojkottáló szervezet) szerint.

Időközben a parlament elfogadta az új kamarai törvényt, ami megerősítette az agrárkamarát (a korábbinál szélesebb körben büntethet, igazolásokat adhat ki, és a beszámolási kötelezettségeken keresztül pontosan belelát minden gazda és gazdálkodó cég zsebébe). A tagságot kötelezővé tették, nemcsak a gazdálkodóknak, de a kereskedőknek és feldolgozóknak is.

A rendkívül gyorsan lezavart kamarai választáson a tagok nem egészen 8 százaléka vett csak részt. Az ideiglenes Magosz-os vezetés összetétele alig változott, ellenjelöltek nem is voltak, csak a Magosz által támogatott zárt listára lehetett szavazni.

Filipsz László, a MOSZ egyik vezetőségi tagja szerint most az a helyzet, hogy tagdíjaikkal ők tartják el a riválisok vezette kamarát. A törvénnyel szemben a MOSZ már tiltakozott Áder Jánosnál, kérték, hogy az egészet ne írja alá. Ehhez képest a mostani ügy már nem érdekli őket.