• Május óta az Egyesült Államokban egyre több szó esik a kínai hackerekről.
• A dolog már Obamát is zavarta, ezért bejelentette, hogy rákérdez a kínai elnöknél.
• Aki aztán visszaszólt, hogy azért az Egyesült Államok sem ártatlan.
• És közben kitört a lehallgatási botrány is.
• Így a téma valószínűleg mégse került szóba a két elnök hétvégi találkozóján.
• Ellenben a Foreign Policy megírta, hogy is néz ki Obama titkos kiberhadserege.

Május óta, amikor a Washington Post a címlapján hozott egy sztorit az amerikai katonai titkok után kutakodó kínai hackerekről, az Egyesült Államokban egyre többen morogtak emiatt. Végül már maga Barack Obama elnök is, aki szokatlan módon már a találkozó előtt elárulta, hogy titkos, négyszemközti megbeszélésén Hu Csin-tao kínai elnökkel fel akarja hozni a témát.

Ami aztán több szempontból is kifejezetten kellemetlen lett. Egyrészt menet közben kirobbant az évtized titkosszolgálati botránya. Másrészt Hu finoman jelezte, hogy azért az amerikai kormány sem túl szemérmes, ha hackelésről van szó. Még azt is mondta, hogy erről "adathegyeik" vannak. Ezután, és mert a lehallgatási botrányt kirobbantó Edward Snowden is Hong Kongba menekült, végül aligha eshetett erről sok szó a hétvégi megbeszélésen.

A Foreign Policy megírta, hogy is néz ki Obama szupertitkos kiberhadserege, aminek az egyik fő célpontja éppen Kína.

Az egész központjában, ahogy a lehallgatási botrányéban is, az NSA áll.

Az NSA, aminek sokáig a létezését is tagadták, a marylandi Fort Meade-ban van. A hatalmas komplexum tán legörzöttebb részlege a kémszervezetek vicces nomenklatúrájában is különösen vicces "Személyre Szabott Hozzáférési Műveletek" (Tailored Access Operations, TAO) nevű, kb. ezer embert foglalkoztató részlet. A TAO nehéz acélajtók mögött van, amiket fegyveres őrök védenek. A bejutáshoz nem elég begépelni a hatjegyű azonosítót, a belépőt retinaszkenner azonosítja.

Ezen a szuperbiztos részlegen belül működik egy még szuperbiztosabb részleg, a még semmitmondóbban elnevezett Távoli Műveletek Központja (Remote Operations Center, ROC). Itt úgy hatszáz hacker - a kémnomenklatúrában CNE-operátor, amiben a CNE a komputeres hálózatok kihasználását jelenti - dolgozik, katonák és civilek vegyesen.

Mit csinálnak?

• Napi 24 órában, heti 7 napban gyenge pontokat keresnek a számítógépes és telekommunikációs hálózatokban.
• Ha ez megvan, a ROC CNE-operátorai feltörik a rendszert.
• Lelopnak mindent, amit érnek.
• Majd kedvesen becézett programokat, "buggie-kat" telepítenek, amikkel a TAO lehallgatói - ők működtetik a PRISM rendszert is - elfoghatják a feltört gépekről küldött üzeneteket.
• Végső soron pedig ők azok, akik az elnök utasítására megbéníthatják egy ország teljes számítógépes és kommunikációs hálózatát.

A TAO és a ROC munkáját két technikai csoport is segíti. A Data Network Technologies lehallgató és adathalász szoftvereket gyárt, a Telecommunications Network Technologies pedig hackerszoftvereket, amivel a CNE-operátorok észrevétlenül behatolhatnak a hálózatokba.

A TAO-t 1997-ben hozták létre. Egy évvel később a CNE-operátorok már feltörték a kínai telekommunikációs hálózatot, és azóta ők lettek a legfőbb forrásai a Kínáról szóló hírszerzési információknak. De a csoport a terrorista hálózatokat is sikerrel törte fel. A CNE-operátorok 2007-ben száznál is több iraki al-Kaida csoportot lokalizáltak, nagyban hozzájárulva a háború menetét megfordító Surge sikeréhez.