Egyhangú döntéssel ítélte Magyarországnak a FINA a 2021-es úszó és vízilabda világbajnokság rendezési jogát. 2019-ben Dél-Korea a rendező. Magyarország több Európa-bajnokság után először rendezhet vizes világbajnokságot.

#Worlds 2019: Gwangju. #Worlds 2021: Budapest pic.twitter.com/u4BURSlE1b

— FINA (@fina1908) July 19, 2013

Nem siettük el

Az utolsó pillanatban, február 21-én dőlt el, hogy pályázik Magyarország az úszó világbajnokságra. Orbán Viktor óvatos lehetett már a pályázatot vezető Gyárfás Tamással, hiszen volt már kandidálásunk, aminek ő állt az élén, a 2012-es labdarúgó Európa-bajnokságé. Ott a horvátokkal közösen indultunk, semmi mást nem lehetett hallani, mint hogy miénk a legerősebb pályázat, miniszterelnökként még Gyurcsány Ferenc is elutazott 2007-ben Cardiffba, ahol döntöttek a pályázatokról. Őszöd után volt már, minden siker csak használt volna neki. Mondjuk nem a kandidálásunk kudarca pecsételte meg a sorsát.

Gyárfás is szavazott

Azt már lehetett sejteni, hogy szemben a labdarúgó Eb-s pályázatunkkal, ami 0 szavazatot kapott, itt legalább egy támogató voksunk lesz. Mégpedig azért, mert Gyárfás Tamás tagja annak a 22 fős testületnek, ami a vb helyszínéről szavaz. Az eredetileg magyar-történelem szakos tanár, majd sportújságíró Gyárfás előbb a kosárlabdaszövetségben kezdte el sportvezetői karrierjét, 1989-ben alelnök, aztán társelnök is volt, majd váltott az úszásra, 1993-ban lett először a magyar úszószövetség első embere. 1996-ban kénytelen volt lemondani, amikor kiderült, hogy az atlantai olimpiára úgy jutott ki több sportoló, hogy egy meg sem tartott verseny kamu eredményeivel nevezték őket. De Gyárfást 2000-ben már újra elnökké válaszották, és azóta is rendre meghosszabbítják a mandátumát, legutóbb tavaly decemberben újabb négy évre. A "válsághelyzetben lévő magyar úszósport sikeres megújításáért és a világversenyeken elért eredményekért" 2003-ban megkapja a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét, bár többek szerint ebben szerepe volt annak is, hogy a Nap-keltét is vezette, ahol soha nem volt probléma,ha kormánytag vagy kormánypárti politikus akart megszólalni.

2003-ban történt meg az is, hogy Gyárfást maga Deutsch Tamás dicsérte meg. A volt sportminiszter amiatt állt ki Gyárfás mellett, mert az akkori kormány veszélybe sodorta a 2006-os úszó Európa-bajnokság megrendezését a helyszín miatti hezitálással, de a helyzetet az úszószövetség elnöke mentette meg jó sportdiplomáciai összekötettéseivel. Közéleti tevékenységéhez ilyen támogatást már nem kapott, a jobboldal bojkottálta a Nap-keltét, 2009 szeptemberében pedig megtörtént, amit sokan nem hittek volna, már a kormányváltás előtti bemelegítésnél elvették Gyárfástól az MTV reggeli sávját. Gyárfás elbukta a harcot a Magyar Olimpiai Bizottság elnöki posztjáért is Schmitt Pállal szemben. 2012-ben a sikeres londoni olimpia után aztán a mostani kormánytól is megkapta a maga kitüntetését, a Magyar Érdemrend Középkeresztjét.

Gyárfás nemzetközi vizeken

Vizes vonalon Gyárfás közben bedolgozta magát a nemzetközi szövetségekbe is. 2004-ben előbb az Európai Úszószövetség elnökségi tagja, a média kapcsolatokért felelős vezető lett. Itt most alelnök, tavaly óta a szervezet gazdasági vezetője. Az európai után a nemzetközi szövetségben is pozícióhoz jutott, 2009 óta a végrehajtó bizottság tagja.

Ilyen hátországgal könnyebben tudta kijelenteni, hogy "Ez az a megmérettetés, amelyen a második hely már valóban kudarc", és közölte azt is, hogy nem Magyarország nyer, akkor lemond az úszószövetség vezetéséről. Két helyszínről döntöttek most, a 2019-esről és a 2021-esről. Eredetileg pályázott Magyarország mellett Kína, Japán, Dél-Korea, Azerbajdzsán és az Egyesült Arab Emírségek. Kína és Japán visszalépett, Gyárfás egy interjúban azt sejtette, hogy megértették: ők már rendeztek úszó világbajnokságot, mi még nem, nekünk kell jönnünk. Az Egyesült Arab Emírségek alól úgy húznánk ki a talajt, hogy a környékbeli országok több nemzetközi úszóverseny megrendezését kapták meg, ráadásul nincs is olyan sportmúltjuk és jelenük, mint nekünk. Az Emírségek rendelkezésére álló pénzről Gyárfás nem ejtett szót. Azerbajdzsánnál az érvünk az, hogy előbb talán tessék Európa-bajnokság rendezni, ahogy mi is, aztán majd támogatjuk őket a következő pályázatnál. A kiengedett baltásgyilkosról nem esett szó. És arról sem, hogy az ENSZ BT-tagságot például ők happolták el előlünk. Dél-Koreával meg megegyezünk, és elosztjuk a két időpontot. Végül kiderült, az Egyesült Arab Emírségek és Azerbajdzsán is visszalépett, és tényleg elosztottuk a két vébét Dél-Koreával.

Fontos ez egyáltalán?

Az úszó világbajnokság benne van az öt legkiemelkedőbb nemzetközi sportesemény között (olimpia, labdarúgó világbajnokság és Európa-bajnokság, atlétikai vb, úszó vb). Rendeztünk már egy rakás úszó Európa-bajnokságot, az elsőt rögtön Budapest 1926-ben (ami körül egyébként ugyanolyan úszóépítési aggodolom volt, mint minden jelentős magyar sporteseménynél azóta, úgy tűnt, Bécs elviszi a versenyt, de végül elkészült a Komjádi.)

A legutóbbi négy Európa-bajnokságot Magyarország rendezte, az utolsót Antwerpen visszalépése miatt Debrecen. De ezek súlyja azért messze nem jelentős, mint látható, nem is kapkodnak érte.

Hol lesz?

A vilgábajnokságnak négy helyszíne is lenne. A Balatonban rendeznék a hosszútávúszó versenyeket és a műugrás egyik versenyét. Emellett a Komjádi uszodában és a margitszigeti Hajós–Széchy Sportuszodában, valamint a központi helyszín az Árpád híd pesti hífdőjénél lévő Dagály strand mellett lenne. A komplexumban a vb idején 17-19 ezer néző férne el, amúgy 4-5 ezres lelátói lesznek. Megújulna a strand is. Mindez 2016-ig, de hogy mennyiből, azt pontosan nem tudni. Tavaly decemberben Gyárfás azt nyilatkozta, hogy az új uszodakomplexum 12 milliárdba kerülne. Igaz, akkor még a lágymányosi Tüske-csarnok mellé képzelték el.

A 2017-es junior világbajnokságot már itt rendeznénk.