Igazolás nélkül dobálhatják a szavazatokat a kettős állampolgárok?

  • Kiderült, hogyan szavazhatnak a kettős állampolgárok a 2014-es országgyűlési választáson.
  • „Lesz egy ilyen postaládának nevezett urna, ahol nem kell semmit sem igazolni, bedobhatja. De bedobhatja akár az egész faluét is.”
  • Ez nem egy béna összeesküvés-elmélet, hanem ezt a Nemzeti Választási Iroda elnöke mondta.
  • Update: azóta közleményben fejtette ki, mire is gondolt pontosan. 

A Hír TV Magyarország élőben című műsorában Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda elnöke azt mondta, hogy a kettős állampolgárok többféleképpen szavazhatnak majd. Egészen pontosan ezt mondta:

„Feladhatja postán abban az országban, amiben lakik, feladhatja postán a Nemzeti Választási Iroda részére ezt a levelet, de eljuttathatja a választást megelőző 15. naptól az adott országban lévő konzulátusokra, nagykövetségekre. Ott majd lesz egy ilyen postaládának nevezett urna, ahol nem kell semmit sem igazolni, hanem bedobhatja. De bedobhatja akár az egész faluét is, hogyha valakit megbíznak azzal, hogy szedje össze, és vigye már be a konzulátusra, mondjuk Csíkszeredára ezeket a levélszavazatokat, borítékokat. Áthozhatják Magyarországra, ott is fel lehet adni postán. És Magyarországon is, a választás napján majd lesz minden választókerületben egy kijelölt szavazókör, ahol szintén leadhatók ezek a levélszavazatok.”

A kurzivált (dőlt betűs) részben lévő ellentmondás adja a kérdéseket:

  1. Hogyan dobja be egy arra megbízott személy az egész falu szavazatait, ha nem kell semmit sem igazolnia? Tehát hogyan lehet ellenőrizni, hogy éppen a megbízott személy dobja be a szavazatokat?
  2. Mi akadályoz meg bárkit abban, hogy így több névtelen szavazatot is leadjon ugyanarra a pártra?
  3. Ha pedig a szavazólapot névvel kell bedobni, akkor hogyan garantálható, hogy a szavazás teljesen névtelen legyen, senki számára se derüljön ki, hogy kire szavazott az illető?

A kettős állampolgárok közül azok szavazhatnak jövőre a magyar választáson, akik előtte levélben vagy az interneten regisztráltak. A regisztráció nyilvántartására és a szavazás titkosságára minden garancia adott – írja az mno.hu.

Titkolták, hogy hányan vannak

A kormány 2010-ben intézte el, hogy a határon túli magyarok felvehessék a kettős állampolgárságot, és bár azt ígérték, hogy szavazati joga csak a Magyarországon élőknek lesz, végül azt is megadták nekik. A Miniszterelnökség januárban nem teljesen világos indokkal megtagadta a HVG közérdekűadat-igénylését arról, hogy egyáltalán melyik országokból és hányan kértek kettős állampolgárságot két év alatt. (Ahogy a Ténytárét is.)

Ezután a krecsányos Potápi Árpád fideszes képviselő egyéni indítványa az állampolgári törvényt úgy módosította volna (pdf), hogy a kormány még statisztikai adatokat se legyen köteles kiadni a kettős állampolgárságú magyarokról, ha azok „megismerése nemzetbiztonsági érdeket, illetve külügyi kapcsolatokat sértene vagy veszélyeztetne”, nehogy politikai támadások, zaklatás érje a kettős állampolgárokat, állította Potápi. Az indítványt végül visszavonta, a Fidesz pedig azt mondta, nem titkolja el az adatokat.

Szlovákiában alacsony, Erdélyben magas részvétel lehet

Tusnádfürdőn, ahol Orbán Viktor elmondta híres közgépes beszédét, délután a könnyített honosításról és a nemzeti értékekről rendeztek beszélgetést. Az mno.hu szerint ezen szó volt arról, hogy a határon túli magyar közösségek vezetői szerint Szlovákiában és Ukrajnában alacsony, Romániában, Szerbiában és Horvátországban viszont magas részvételre lehet számítani a 2014-es magyar választásokon.

Áprilisban kiderült, hogy már több mint 420 ezren kérték a magyar állampolgárságot, júliusra pedig már 470 ezren lettek, és Semjén Zsolt KDNP-elnök szerint az év végére félmillióan is lehetnek. Azok közül, akik eddig megkapták, összesen egy emberét vonták vissza.

Csak öt mandátumot dönthetnek el

Arról egyébként különböző számítások vannak, hogy hány mandátumról dönthetnek a kettős állampolgárok szavazatai az új állampolgárok számától és részvételi arányától függően. Kb. egy és öt közöttire számítanak, de öt mandátum szoros eredménynél elég fontos lehet.

Update: Két borítékról van szó

Nem választási csalásról, csak szerencsétlen kommunikációról van szó, legalábbis Pálffy Ilona vasárnapi közleménye szerint:

„Ez úgy történik, hogy a szavazólapot beteszik egy teljesen üres borítékba, amire nincsen ráírva semmi. Ezt a lezárt borítékot pedig belerakják egy másik borítékba, amelyben benne van az, hogy ki az, aki szavazott. Ezt a levélcsomagot kell feladni a Nemzeti Választási Iroda címére. Azt, hogy abban mi van, hogy ki kire vagy melyik pártra szavazott, senki nem láthatja. Ugyanis a levelek feldolgozásakor csak a külső borítékot bontják fel, amelyben ott van a neve annak, aki szavazott, megnézik, hogy valóban regisztrált-e a választásra, és megfelel-e minden feltételnek, például, hogy a belső boríték le van-e ragasztva. A belső borítékokat viszont nem nézheti meg senki, ezeket összegyűjtik, és csak a választás estéjén nyitja ki őket a választási bizottság.”

További cikkeink
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.